Színes » Érdekességek

Ez még nem az a 2015

Ahol Borboly Csaba légdeszkán érkezik a légiút avatóra, ahogy azt 26 éve megálmodták az amerikai filmesek. Nézzük, mi lett belőle.

MEGOSZTÓ PDF email





Hasonló cikkek
socola

Húsz éve halottnak hitték

Kiderült, hogy az elmúlt két évtizedet egy Iași-i...
kanadaweed

Legalizálták a marihuánát Kanadában

Már nem csak orvosi célra lehet alkalmazni, de az...
disznofej01

Disznófejet akart átvinni a határon

De egy jó szimatú határőr kiszagolta a dolgot....

vissza3
Vissza a jövőbe
szerkesztoÍRTA: KAKASY BOTOND
2015. október 21., 16:14
0 hozzászólás. 

Ma érkezik Marty McFlay a Doki által fejlesztett DeLoriennel 1985 októberéből. Az akkor megálmodott 2015 nem pont a mai 2015.

A Vissza a jövőbe trilógia sokunk kedvence volt, az első rész 1985 júniusában jelent meg az amerikai mozikban. A hazai közönségnek ugyan jó néhány évet kellett várnia a filmre, hacsak nem rongyosra másolt Magyarországról átlopott, NDK-s videokazettán nézte meg, ha éppen volt áram.

Jelen esetben sokkal érdekesebb a trilógia 1989-ben megjelent második része ugyanis, ekkor McFlay (Michael J. Fox) és a Doki (Christopher Lloyd) a jövőbe utaznak, egészen pontosan 2015. október 21-én, 16 óra 29 perckor érkeznek meg Hill Valley-be, Kalifornia egyik kis városába.

A film forgatókönyvét Robert Zemeckis rendező és Bob Gale közösen írták, Steven Spielberg volt a producere. Az 1980-as évek végén elég érdekesen vetítették előre a huszonhat év távlatát. Ez azóta be is jött, meg nem is.

Légből kapott ötletek

Az egyik legemlékezetesebb jövőbeli tárgy a légdeszka, azaz a kerekek nélküli gördeszka volt.

A Lexus megpróbálta ugyan tető alá hozni a projektet, de nem sikerült a legjobban. Bár elkészült egy deszkával, ami lebeg és rá is lehet állni, illetve kis ügyeskedéssel haladni vele, de a barceloniai bemutatón a jelenlévő újságírók leginkább csak estek és keltek az új eszközzel. A Hover névre keresztelt deszkát még a Lexus által felkért Ross McGouran profi gördeszkás is csak nehézkesen tudta használni. Valljuk be, így messze alulmúlja a McFlay-féle gazfickók elől menekülős fílinget.

vissza2

Arról nem is beszélve, hogy a deszka csak egy spéci fémes felületen tud siklani, így a sorozatgyártás is esett, hiszen sem utcán, sem gördeszka-parkban nem használható.

A másik csúcstalálmány a Nike önfűződő cipője, amit McFlay magára kap, és az azonnal a lábára igazodik. A Nike kijelentette, ha fene fenét eszik is 2015-re lesz önfűződő cipője és a vállalatnak valóban vannak erre vonatkozó szabadalmai, de eddig csak egy 2012-es jótékonysági akcióra készült el a cipő pontos replikája, ami limitált szériában jelent meg.

Érdekessége az önfűződő és világító cipőnek, hogy a filmhez használt Nike Mag cipőt Tinker Hatfied tervezte, és a filmben semmilyen mechanikát vagy trükkös vágást nem alkalmaztak. A jelenethez egy speciális padlót építettek, amin keresztül egy technikus láthatatlan zsineggel egyszerűen összerántja a Nike Mag fűzőjét. A cikk megírásakor szerettem volna ellenőrizni a Nike oldalán, nem-e jelentették be mégis a cipőt, de az oldalt nem lehetett betölteni. Valószínűleg mások is rákattantak a témára.

Gyengécske próbálkozások azért akadtak:

De persze más dolgok sem jöttek össze azóta. Ilyen például a fúziós energia hasznosítása. A professzor a második részre már a DeLorient is fejleszti, ugyanis a háztartási szemét újrahasznosításával hajtja meg az időgépet. Egy ilyen fejlesztés szabadalmát nem csak az arab olajsejkek vásárolnák meg nagyon gyorsan és tépnék össze, de valószínűleg Koszta Attila, az RDE igazgatója sem örülne neki, aki így is veszteségesen működteti a cekendi szeméttelepet.

A kutyasétáltató lebegő robot sem valósult meg, bár az utóbbi években rohamosan fejlődő és terjedő drónoknak már ez sem lenne akkora kihívás, de minek? Mint ahogy a tévé által falra vetített tájkép is kivitelezhető a mai technikával, de mégsem készült el soha. Aztán ott van még a szemüveggel egybekötött telefon. Igaz ez sem létezik még, de ha megnézzük a mai okostelefonokat, illetve a Google Glass-t, akkor érezzük, hogy csak egy hajszál választja a valóságot el a filmbeli jelenettől.

A méretre igazodó, száradó és viselőjét is szárító kabátból még próbálkozás szintjén sem lett semmi.

A repülő autók is csak a képernyőn száguldoznak. A mai technológia nem áll messze a filmben látottaktól, de még messze van a mindennapos használattól. Ennek leginkább Borboly Csaba örvend, mert a levegő 16 centijéből négyet hagyni még neki is necces feladat lenne s a levegőben avatás sem olyan jól eső érzés, mint egy községhatárban szalagot vágni.

A cápa 19. rész. Fake!

Spilberg optimistán festette a jövőképet. A Vissza a jövőbe sci-fi komédia az év legsikeresebb filmje lett, a második részben a moziban az 1975-ben megjelent és általa rendezett A cápa című film 19. részét vetítették éppen, ami 1989-ben még csak a harmadik résznél tartott. Cápás film azóta jelent meg, de igazi folytatása a trilógiának azóta sem lett és az Universal stúdió bevallása szerint nem is készülnek ilyesmire, jó esetben az első rész remake-jével számolhatunk.

A filmbeli elképzelések megvalósításaival a CNN is foglalkozott és készített egy összehasonlítást:

Ennél viccesebbre fogták a Junkee-zes fiúk, íme az ők párhuzama:

Ami viszont mára egy az egyben működik, az a 3D-s mozi és az ujjlenyomat-olvasó, sőt van egy technikai vívmány, amit azóta már ki is nőttünk. Ez nem más, mint a FAX. Azt hiszem, nem siratja senki.



0 hozzászólás

hirdetes

hirdetes
Hozzászólások | Szabályzat

Hozzászólások Copyright (C) 2009 uh.ro. Minden jog fenntartva."