A holdfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold részben vagy egészen a Föld árnyékába kerül. Akkor jön létre, ha a Föld a Nap és a Hold között van, és a Föld árnyéka vagy félárnyéka a Holdra vetődik. Nem parallaktikus jelenség, azaz mindenhonnan látszik, ahonnan a Hold árnyékba került része látható.

A jelenség megfigyelhető lesz Európában, Ázsiában, a Közel-Keleten, Afrikában és Ausztráliában, viszont az égi látványosságból ezúttal kimarad Észak-Amerika.

A Holdfogyatkozás összességében 100 percig tart. Az elmúlt száz évben mindössze háromszor fordult elő, hogy hasonlóan hosszú időre "eltűnt" volna a Föld égi kísérője. A legutóbbi tizenegy éve, 2000. július 16-án volt, és 107 percig tartott.

A félárnyékos fázis kezdete és a teljes árnyék megjelenése a Hold peremén 21 óra 23 perckor még a horizont alatt találja a Föld kísérőjét. A horizont felett így a kissé már kicsorbult Hold-korong kel fel.

A Hold 21 óra 30 perc körül kel és ekkor már csorbának látszik. A Holdat teljesen 22:22-kor lepi el a Föld-árnyék, majd ettől számítva 50 perc múlva éri el az árnyék közepét, azaz a legsötétebb részt. A teljes fogyatkozás 0 óra 3 percig tart, majd 1 óra 2 perckor a részleges fázisnak is vége lesz. Újabb egy óra elteltével már a félárnyék is levonul a Hold felszínéről.

A teljes Holdfogyatkozás szabad szemmel és kistávcsővel is maradandó élményt okoz az égboltot kémlelőknek.

A következő teljes holdfogyatkozásra december 10-én kerül sor, amely mindössze 51 percig tart majd. A látványosság megfigyelhető lesz Ázsiában és Ausztráliában, illetve az Egyesült Államok egyes részein. Észak-Amerika többi részén élőknek 2014. április 15-ig kell várniuk, hogy megfigyelhessenek egy teljes holdfogyatkozást.