A modern ember legközelebbi kihalt rokona, a Homo neanderthalensis négyszázezer évvel ezelőtt jelent meg, benépesítve Dél- és Közép-Európa, valamint Ázsia nyugati területének nagy részét. Mintegy harmincezer évvel ezelőtt tűnt el, de ezt megelőzően, az ötvenezer és a harmincezer évvel ezelőtti időszakban a modern emberrel élt "társbérletben", s mint a legújabb genetikai vizsgálatok kimutatták, a Homo sapiens és a Homo neanderthalensis keveredett egymással.

Görög és olasz régészek 2003 óta folytatnak feltárásokat a Píndosz-hegységben, ahol tavaly nyáron fedezték fel Athéntól 400 kilométerre észak-nyugatra, Szamarina falu mellett 1700 méteres magasságban két olyan helyszínt, ahol a neandervölgyi ember által használt kőeszközök százaira bukkantak.

Mint Nikosz Efsztratiou, a Szaloniki Egyetem professzora rámutatott, a Píndosz-hegységbeliek a legmagasabb ismert lelőhelyek Dél-Európában.

"Eszközök százait fedeztük fel, ami azt jelenti, hogy ezek az emberek évszázadokon, évezredeken át vissza-visszatértek ezekre a helyekre. Akár 2200 méteres magasságig is eljutottak, vagyis nem csak a folyóvölgyeket kedvelték, ahogy eddig hittük" - mondta Nikosz Efsztratiou.

Csontleletek viszont eddig nem kerültek elő, csupán egyetlen fogra bukkanta a kutatók.