Színes » Tudomány

Nem mindenütt nedves a víz felszíne

A ScienceDaily című online ismeretterjesztő folyóirat szerint a Föld jelentős részét a víz és a levegő találkozása borítja, ám nem is olyan egyszerű megállapítani, hol végződik az egyik és hol kezdődik a másik.

MEGOSZTÓ PDF email





Hasonló cikkek
reggelizorobot

Így készít reggelit egy robot (videó)

Elértünk arra a szintre, hogy egy legóból összerakott...
Nagy István meteorológus fotó: Simó Veronika

Ezért kell begombolni a lájbit idén

Ha globálisan meleg van, miért fázunk mégis?...
fotók: Katona Zoltán

Dósa Zoltán: elkerülhetetlen a hazugság

A baktériumoktól a tudatos lényekig mindenki manipulál...

Bedohazi
Bedohazi
szerkesztoÍRTA: UH.RO
2011. június 10., 07:07
0 hozzászólás. 


Az eredetileg a Nature tudományos magazin legfrissebb számában ismertetett tanulmány szerint a határ csak a vízmolekulák egynegyedénél van a legfelső rétegben; ezek azok a vízmolekulák, amelyekben az egyik hidrogénatom még a vízben van, a másik pedig szabadon rezeg felette.

Alexander Benderskii kutatásvezető, a Dél-Kaliforniai Egyetem munkatársa szerint ezek a molekulák választják el egymástól a folyadék és a gáz fázist. A szabad hidrogén úgy viselkedik itt, mintha csak egy gáz fázisban lévő atom volna, miközben az ugyanabban a vízmolekulában lévő "ikertestvére" sokkal inkább ahhoz hasonlóan viselkedik, mint a víztömegen, folyadékfázison belüli hidrogénatomok.

A megállapítás elméleti és gyakorlati szempontból is fontos a víz felszínén lejátszódó reakciók jobb megértéséhez. Mivel a Föld felszínének mintegy 70 százalékán található levegő-víz határfelület, a környezetkémiában fontos folyamatok jelentős része ennél a víz-levegő találkozásnál zajlik le, és a légkör egyensúlyának fenntartása szempontjából fontos kémiai reakciók nagy része is itt játszódik le.

A tanulmány eredménye felveti azt a kérdést is, miként lehet ezt követően pontosan meghatározni a levegő-víz határfelület fogalmát. Ha ugyanis a "terpeszben álló", részben kilógó molekulák alkotják ezt a határt, akkor ez egy olyan léckerítéshez hasonlítható, melyben négy léc közül három hiányzik és csak a negyedik van a helyén. Bár az is igaz, hogy a vízmolekulák mozgása miatt itt a "negyedik léc" pozíciója másodpercenként milliószor változik. Ha viszont a vízmolekulák teljes felső rétegét tekintjük a határnak, akkor - az analógiánál maradva - a kerítésben minden negyedik léc időnként kiugrik.

Forrás: MTI


0 hozzászólás

hirdetes

hirdetes
Hozzászólások | Szabályzat

Hozzászólások Copyright (C) 2009 uh.ro. Minden jog fenntartva."