A nukleáris energia különböző felhasználási módjai egyre gyakrabban képezik címlapsztorik témáját: gondoljunk csak a paksi atomerőmű bővítésére, vagy az ukrajnai válságra, melynek egyik sarkalatos pontja egy, az atomfegyverekről való lemondást garantáló szerződés.

Bár azzal nagyjából mindenki tisztában van, hogy milyen következményei lennének egy világméretű nukleáris háborúnak, és azt is tudjuk, hogy az '50-es évek állandó félelme óta ma már azért ilyentől nem valószínű, hogy tartani kell, hiszen a nagyhatalmak is jóval óvatosabbak, az már jóval kevésbé ismert, hogy mire is képes egy atombomba.

Atomtámadás ellen véd?

Egy, nukleáris fegyverekkel foglalkozó blog írója úgy gondolta, hogy egyszerűbb formába önti ezt az egyébként meglehetősen összetett kérdést, és létrehozta a Nukemap nevű webes alkalmazást. Alapvetően arról szól az egész, hogy kiválasztunk egy pontot a világtérképen, majd ledobunk egy virtuális atombombát, és megnézzük a hatását.

Persze, nem fog a szemünk előtt romba dőlni a fél világ, de számokban egy átfogó képet kapunk az eredményről. Négy lépésből áll a dolog: előbb helyszínt választunk, majd a bomba méretét (van is egy lista a korábban és most használt bombákról), kipipálgatjuk, miket szeretnénk nézni, majd – minden vezér álmát teljesítve – megnyomjuk a nagy piros gombot.

Ha kedvünk van elmélyedni az opciókban, egészen aprólékosan állíthatjuk be a detonációt, illetve azt, hogy mire vagyunk kíváncsiak. Mivel általában egy országban a fővárost célozná egy ilyen támadás, mi is Bukarestre tettük a célkeresztet, majd a nagy pukk után jöttünk rá, hogy a robbanásnak köze sem lenne térségünkhöz, de a radioaktív csapadéktól (vagy poresőtől) bizony mi is sugároznánk rendesen, ha a szél is épp erre fújná.

A rengeteg információ mellett egy kis látványt is vihetünk a dologba, ha telepítjük gépünkre a Google Föld kiegészítőt, hiszen így már 3D-ben csodálhatjuk meg szörnyű tettünket, és még gombafelhőt is kapunk mellé, ha megfelelő helyre tesszük a pipát.

Az ellen nem véd

A következmények nélküli dobálózáson túl (ezt ugye a trolloknak nem kell magyarázni miért jó) a Nukemap nek komoly oktató jellege is van. A nukleáris energia, és ennek destruktív felhasználása sokszor napi téma, hiszen kinek ne jutna eszébe rettenetes gondolatként, ha mondjuk, az ukrajnai helyzetről van szó.

Ugyanakkor a legtöbb embernek igazából gőze sincs arról, hogy mire képes egy nukleáris fegyver: sokak szerint elpusztítja a világot, és nagyjából ugyanennyien hiszik azt, hogy alig különböznek más fegyverektől. Az igazság valahol középen van: egy atombomba óriási pusztításra képes, de azért nem alkalmas több ország azonnali likvidálására.

A Nukemap célja, hogy vizuálisan is bemutassa, milyen a nukleáris pusztítás, mindezt úgy, hogy nagyjából lássuk, mire lenne képes egy adott helyzetben, mekkora lenne a baj, ha egy hozzánk közeli helyen robbanna, és a különböző típusú bombák hatása mennyire térne el egymástól.

Teccikérteni?

Ha egy ország atomfegyvert gyárt, pontosan tisztában van ezekkel a hatásokkal, és még precízebben tudja modellezni a fegyvert, így számukra egy ilyen eszköz semmiféle újdonságot nem jelent.

Ha egy terrorszervezet már a robbantás pontos helyszínét keresi, és a bomba méretén gondolkodik, akkor már rég eldőlt a szándékuk, és a katasztrófa visszafordíthatatlan. Egy terroristának biztosan nem újdonság, hogy egy atombomba óriási pusztításra képes, és a legvonzóbb célpontok kiválasztásához sem lesz szüksége egy ilyen eszközre.

Éppen ezért a Nukemap nem tekinthető veszélyesnek: tulajdonképpen semmi újat nem mutat, amit eddig ne lehetett volna tudni, és az, hogy a terroristáknak nincsenek atomfegyvereik (vagy legalábbis nem tudunk róla), nem azért van, mert nem tudtak a létezésükről.

Bár semmilyen titokról nem rántja le a leplet, a Nukemap egy igencsak hasznos oktatási és okulási eszköz, mert egy olyan rettegett dolgot hoz kicsit közelebb az átlagos, nem hadi szakértőkhöz, amiről nem árt többet tudni, mint az, hogy Hirosimában volt ilyen.