Hirosima polgármestere augusztus 6-án, helyi idő szerint 8 óra 15 perckor kongatta meg a békeharangot, pontosan abban a pillanatban, amikor 65 évvel ezelőtt az Enola Gay B-29-es bombázóról ledobták a városra az atombombát. Becslések szerint 140 ezren vesztették életüket közvetlenül a bombázástól, és további több százezren haltak meg a sugárzástól a következő évtizedekben.

Az Egyesült Államok először küldte el képviselőjét a megemlékezésre, tükrözve Barack Obama amerikai elnöknek a nukleáris fegyverek leszerelését célzó szándékát. Obama, akit tavaly részben az atomfegyvermentes világról alkotott elképzelése miatt Nobel-békedíjjal tüntettek ki, idén áprilisban megállapodást írt alá Oroszországgal a hadászati nukleáris töltetek számának közel 30 százalékos csökkentéséről.

Atombombát dobnak Hirosimára

Franciaország és Nagy-Britannia - az Egyesült Államok második világháborús szövetségesei - szintén első ízben küldték el diplomatáikat a hirosimai megemlékezésre, támogatva ezzel a nukleáris leszerelés gondolatát.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár - akinek személyében a világszervezet első számú vezetője szintén először vett részt az ünnepségen - felszólalásában arról beszélt, hogy új vezetők állnak a legnagyobb hatalmú országok élén, s ezt a lendületet fenn kell tartani.

Hirosimai panoráma a bombázás után

Japán a világ egyetlen országa, amely atomtámadást szenvedett el, az Egyesült Államok pedig az egyetlen, amely harcban atomfegyvert vetett be.

Hirosima bombázása után három nappal az amerikaiak plutóniumbombát dobtak egy másik japán városra, Nagaszakira. Itt több mint 70 ezren haltak meg. Japán néhány nappal később kapitulált.