A tanár levele a bukott diákhoz

„Elkaptunk" egy levelet, amit ma írt egy tanár az egyik diákjának. Az internet ma már csak ilyen. A kopipészt-generáció korában.

MEGOSZTÓ PDF email





Hasonló cikkek
angrygraffitti

Sok hűhó semmiért... De mi a tanulság?

Maradt a régi alkotmány, de valami mégis...
Képernyőfotó

Igenre buzdított a polgármesteri hivatal, majd nem

Rövid idő alatt meggondolta magát a polgármesteri...
1990 januárjában Udvarhelyen még tömegek vonultak utcára a magyar oktatásért. fotó: Balázs Ferenc

Teljes a káosz a MOGYE tájékán, de még van remény

Megpróbáltuk összefoglalni, hogy mi minden történt a...

Tanár levelét olvassa a diák
És neked mit jelentett az érettségi?
szerkesztoÍRTA: KATONA ZOLTÁN
2012. július 09., 17:27
16 hozzászólás. 

Láttam az eredményeiteket – és nem voltam meglepődve. Ezt elkúrtuk – ti is, mi is. Mi tudtuk előre, ti reménykedtetek, hogy hátha mégsem. Hátha mégis átcsúsztok a kegyelem taknyán, ahogy ti mondjátok. Fogadd hát úgy ezt a levelet, mint egy még emberi üzenetet – legyen ez A bolond levele a kisfiúnak, amit akkor hallottam legelőször Hobótól, amikor kb. akkora voltam, mint te most. Persze, te nem tudod, hogy néz ki egy bakelitlemez. De az nem is baj. Az a baj, hogy most

úgy érzed, hogy kettétört az életed.

Az a baj, hogy azt hiszed, hogy most kész, vége van, nem lesz, nem lehet ember belőled. Az a baj, hogy nekem meg lelkiismeret-furdalásom van, mert nem vettük komolyan egymást. Az a baj, hogy én már leszartam ezt a tanévet úgy, ahogy volt, mert a másod-, illetve a harmadállásom érdekelt inkább, mert a lecsökkentett fizetésem csak az albérletre futotta.

Tudod te, hogy mit jelent az, amikor kölcsönkérsz a kollégádtól, hogy tudd kifizetni a fűtésszámlát? Tudod te azt, hogy milyen érzés a szomszédaid előtt szégyenkezni, hogy megint négy hónappal vagy elmaradva? Tudod, hogy milyen, amikor a gyereknek cipőt kéne venni és nincs miből? Tudod te, hogy milyen volt, amikor a múltkor az osztálytársatok apja a tanáriban megfenyegetett, s az igazgató utána azt mondta, hogy legyek szíves átengedni ötössel a gyereket, mert az apja „szponzorálja" az iskolát?

Tudod te azt, hogy milyen érzés bemenni egy könyvesboltba és végignézni a könyveken?

Jó, tudom, ti nem olvastok. De akkor is van bennetek valami nagyon helyes, amit sem én, sem a korosztályom többi tagja már nem tud, vagy nem akar megérteni. Tudod, hogy milyen rossz érzés volt az, amikor leröhögtetek, mert azt találtam mondani, hogy a tudás sziget az ismeretek tengerében? És tudod, hogy néha hogy irigyellek, mert hétvégén simán berúgtok, nekem meg otthon kell maradnom, mert nekem csak nagyon ritkán kerül ki a két sörre?

Mi is voltunk fiatalok, mi is lázadtunk, minket sem bírtak a tanáraink – csak akkor mindenkit átlöktek az érettségin, mert a pártnak fontos volt, hogy ne bukjon senki.

Ti már nem vagytok fontosak.

És mi sem vagyunk már fontosak, akiknek az volna a feladatunk, hogy szépre és jóra neveljünk benneteket egy értékeit vesztett kutyavilágban, ahol minden nap azt látod te is és én is, hogy a politikusok csesztetik és kinyírják egymást, hogy a tolvajok, a gazemberek, a csalók-lopók-hazudók, az agresszív majmok vannak a legnagyobb biztonságban.

És, hogy neked már nem lehet példaképed. És azt akarják rád erőszakolni, hogy ne menj egyetemre, hanem csinálj pénzt, seftelj, gazemberkedj, mert úgyis csak az a fontos, és, ha nincs pénzed, akkor elesett és szerencsétlen leszel. Lúzer, ahogy ti mondjátok. Mert pénz nélkül az élet nem egy „háváj".

Én most elmegyek. Otthagyom a tanügyet, ezt a sulit, amit annyira szeretek. Mert a szeretetből sajnos nem lehet megélni, s nekem két gyerekem van. Fájó szívvel, de meg kell tennem, hiába szerettem annyira, ez nem megy tovább. Nem szabad, hogy tovább menjen, mert rámegy a családom és az egészségem. S bánt az érettségi katasztrofális eredménye is, nem megyek ki az utcára. Mert bánt, hogy nem vettelek komolyan benneteket. S bánt, hogy ti sem.

Tudod mit? Menj le egy kocsmába, menj le egy buliba, rúgj be iszonyatosan, s

üvöltsd ki magadból azt, ami fáj.

Azt, hogy elkúrtad az érettségit, hogy lúzernek néznek a haverjaid, hogy a szüleid legszívesebben kitagadnának. Engem és a kollégáimat pedig felkötnének, mert azt hiszik, hogy csak rajtunk múlott.

És kérd meg a pultost, hogy tegye be a Fields of Athenry-t. Ismered? Tudod, az a szám, amit az írek énekeltek a meccsen... Nézz utána, ott az internet. Meg a Facebook. Ha már Facebook-generációnak hívnak benneteket. És hallgasd meg, ha pedig ismered, akkor énekeld, ordítsd el – mert akkor talán megértesz mindent. Azt, hogy miért búcsúzom el, hogy miért írtam ezt a levelet.

És tudj veszíteni emelt fővel úgy, ahogy én is tudok. Méltósággal. Mert újrakezdés mindig van és lesz. És kapd össze magad.

Mert élni kell és lehet. Bocsáss meg nekem.

Isten veled!



16 hozzászólás

hirdetes

hirdetes
Hozzászólások | Szabályzat
avatar
Lachko
2012-07-09 20:55:42
RESPECT :)
avatar
John0501
2012-07-09 22:00:26
Re: RESPECT
Az utöbbi akárhányév legjobb írása ez tőled Zoli...pedig olvastam az összeset, legalább is úgy hiszem. Egyetértek az előttem szólóval: RESPECT , és ez csupa nagybetűvel...hogy érezd, hogy nem hiába írod, amit írsz évek óta...mi szeretjük olvasni, csak így tovább!
avatar
pendulum
2012-07-09 22:03:59
Na ez igen! Le a kalappal!
Szomorú, igaz, elgondolkodtató.
avatar
Bubuy
2012-07-10 07:50:13
grat!
Ez a levél önmagáért beszél.... És úgy szép ahogy betüről betüre le van írva!!
avatar
scsont
2012-07-10 07:15:36
Nem hiába "fogtál tollat" tegnap délután...Nagyon jó amit irtál bármennyire is szomorú, és tényleg az egyik legjobb amit tőled olvastam.
avatar
mhyron
2012-07-10 08:47:50
Egyetértek maximálisan, nekem is nehéz volt megtanulni mi az mikor én kell számlát fizessek, tudom hogy nem vehetek meg egy tárgyat mert nincs mit holnap egyek, s azt is tudtam ha nem veszem meg lenéznek, de ma már nem érdekel, csak arra törekszem hogy amim van be tudjam osztani.
avatar
zsss
2012-07-10 10:18:18
felelősség
Megértem, hogy nehéz az élet, és ráadásul néhányan folyamatosan azon dolgoznak, hogy mindent és mindenkit tönkretegyenek. Viszont a felelősség nem csak azt jelenti, hogy "engem büntessetek, mert én rontottam el". És végképp nem jelenti azt, hogy áldozattá válunk. A felelősség inkább az, amikor valaki vállalja a teljes és kizárólagos okozó szerepét, és addig üti-vágja, míg sikerre viszi a dolgot vagy belehal az igyekezetbe. Talán csak többen el kéne kezdjünk e szerint élni, és akkor nem lennénk ekkora bajban a világban.
avatar
vogul
2012-07-10 14:29:50
vissza lehet csinálni?
Olvastam egy pár jó írást mostanában, de ennyire mellbeütőt rég nem. Hiszen a legfontosabb dolog egy nemzet életében az új generáció minősége. Erre jön, hogy elordítsam magam. Mert egy elrontott világban csak elrontott generációk születhetnek. Hibást keresni? Ugyan kérem! Csak szét kell nézni : a tanár nem tud tanítani, mert kivan lelkileg és szellemileg, a diák nem tanul, mert nem akar (még nem érti a következményeket), a szülő nem áll mellé, mert nincs ideje (különben is ez a tanár dolga!), a rendszer olyan szar, hogy már szarabb nem is lehet, ... soroljam? Vissza lehet ezt még csinálni?
avatar
freelancer
2012-07-10 19:10:03
Van egy megoldás minderre:
Nagyon egyszerű. Az állandó bulizást hagyják a diákok abba. Ilyen pofonegyszerű. A megtébolyodott, állandóan frusztrált, semmivel meg nem elégedő, elkényesedett diákokat kell pátyolgatni még ? És arról panaszkodni, hogy szar az élet ? Szét kell nézni a városban, az összes mocskos lebujtól a luxuskocsmáig - ha ugyan van ilyen - mindenik tele büszke, magasságos mobiljaikat és fényes, de nem működő laptopjaikat fitogtató diákokkal. S ha esetleg olyan rendezvény van, hogy önnevelés, önoktatás, akkor üres a terem.

Ne a tanárokat hibáztassátok, ők már rég elveszítették a harcot ezzel a generációval. Azt hibáztassátok, aki a tanulás helyett, a törődés helyett, a hetykeségen, a perpatvarkodáson, az egyre jobban elharapozódó pökhendiségen töri a fejét. Magatokat, kedves útvesztett diákok.
[folyatódik]
avatar
freelancer
2012-07-10 19:10:29
folyt...
Hagyjátok ott a kocsmát. Fejezzétek be a fényűzést, és azt, hogy még laptopból is csak az kell, ami csillog. Magatokat csapjátok be. Hagyjátok abba a látszat hajszolását és törődjetek a tartalommal. Az én generációm így csinálta. És sikerrel, s elégedettséggel éltünk eddig is, élünk ezentúl is, "ha hagyják". Felhűztuk azt a világot, társadalmat, amit eleink ránkhagytak széthullva a 80-as évek után. De azt is elárulom, hogy kevesebb magasságos funkciós, diplomás, és több munkás, MUNKÁT VÁLLALÓ ember volt, van közöttünk. Mi vagyunk azok, akiknek köszönhetitek mindazt, ami teknológia körbevesz. Kocsmával, állandó partizással, koncertekre járással azonban mi sem jutottunk volna sehova.

Hagyjatok egy kicsit lejjebb az amerikai stílusú nagymenőzéssel, csapodár párvadászattal, és egy kicsit törődjetek többet a tartalommal a látszat helyett. S akkor talán jobbá válhatnak a dolgok. A jelenlegi kerékvágásban azonban, sehogy sem...

Ennyi.
avatar
surmika
2012-07-11 09:41:40
Már elnézést freelancer, de elfelejtetted hozzafűzni, hogy nem a mi generácionk baszta el a mai világot amibe mi bele születtünk. Mi ezt láttuk már, megtanultuk, ugymond rutinná vállt, hogy ilyen bunkó emberek módjára csak egyre a béka segge alá húzzuk ezt a világot.

U.i.: Ti is ugyan úgy eljártatok diszkóba, vandálkodtatok, csajoztatok orrba-szájba szóval hiába szidod a mostani generációt mert sokat nem változott, kivéve azt, hogy mostmár nem úgy kellett volna hozzá állni az érettségihez, hogy "lepuskázom mert fasza vagyok", hanem tanúlni kellett volna, mellette meg a tanároknak tanítania a diákokat és nem a szemükbe hazudni, felkészületlenül érettségizni engedni.
avatar
LudasGizi
2012-07-11 11:28:25
szószaporítás
Az, hogy a legtöbben - tanárok és nem tanárok - szarul élünk, szarabbul, az nem vitás és van ebből diák is elég, aki igenis tudja, hogy mit jelent a megvonás a nem is olyan nagy igények kielégítéstől. A kevéske "fölösleges" pénzét kocsmában elverő diák és tanár egyaránt létező és nem ritka, ez is közismert. Sokáig volt úgy, hogy az érettségi megúszható volt többeknek, ma már nem az, hála a technikának :) A jó hír az lenne, hogy újra van értéke annak aki átmegy, esetleg jeles egy ilyen érettségin - de sajnos ennek a társadalomnak nincs szüksége sem egyikre sem a másikra, csak a megalkuvóra, csak arra aki a kevéske kocsmázás, látszat francolás kedvéért, a kis pénzért, szabályosan, 8 órában teljesít a felfuvalkodott kiskirályoknak, esetleg élősködőként vándorló "beruházóknak".
avatar
LudasGizi
2012-07-11 11:37:28
ja, és még valamit
Azzal meg végképp fölösleges ostorozni magunkat és egymást, hogy mi, vagy ti, vagy az elődjeink "baszták" el ezt a társadalmat, ugyanis ezt már rég nem a "kisember" szabja meg. A kisember esetleg tiltakozhat - s inkább akkor teszi meg, ha már tényleg semmije nem marad (a kis söröcske, fröccsöcske sem), de akkor is mindig valaki(k) az aki felhasználja a saját érdekeihez. A legnagyobbat akkor hibázunk, amikor egy népcsoportot (románt, cigányt) hibáztatunk, valaki sugallatára, olyan dolgokért, amiért csupán az előző és aktuális vezetőket kellene számonkérni, mert ők azok akik megalkusznak az érdekcsoportokkal a mi bőrünkre.
avatar
freelancer
2012-07-12 11:34:52
re:
[...] ezt a kommentár ablakot, mi a ló izéért nem hagyjátok, hogy írjunk NAGYOBB KOMMENTÁRT ????

[Moderálva]
avatar
szasza
2012-07-12 11:35:59
re: re:
avatar
freelancer
[...] ezt a kommentár ablakot, mi a ló izéért nem hagyjátok, hogy írjunk NAGYOBB KOMMENTÁRT ????

[Moderálva]


Köszönjük a felettébb kedves hozzászólásod... Úgy gondoljuk, hogy ezer karakter bőven elég egy hozzászólásra, ha hosszabb a mondandód, írd meg több kommentben, vagy írhatsz emailt is nekünk a szerkesztoseg@uh.ro címre.
avatar
vogul
2012-07-12 13:07:18
mindenkinek igaza van, DE ...
Kedves freelancer, surmika, LudasGizi, mindőtöknek igaza van, sorra. Valahogy úgy vagyok ezzel, mint Kőműves Kelemen ... ha elfogadok egy véleményt, a következő kommentnél leomlik, mert mindenkinek megvannak az érvei. Én azonban azt mondanám, hogy nézzünk magunkba mindnyájan : a diák, a tanár, mi, szülők sőt, mi, haverek is. Mindannyian mulasztottunk, és ennek súlyos ára van. Ahogy mondtam, az elveszett generációkat nem pótolja semmi, még az őszinte megbánás sem. Ezért az lenne jó, ha mindenki a saját portáján tenne rendet - mert azt igenis, megteheti! A diák vegye komolyabban az életet (mert már "megért" erre), a tanár ne legyen nihilista (és próbáljon még egy szusszanásnyi erőt gyűjteni), a szülő pedig ne feledje: a gyerekéről van szó, nem a vállalkozásáról! DE főleg a diák próbáljon virtuálisan előrelátni, hogy miyen lesz az élete 5, 10, 15 év múlva?! És ehhez igazodjon!

Hozzászólások Copyright (C) 2009 uh.ro. Minden jog fenntartva."