„Találkozunk négykor a Patkóban, Plusz Áron előtt" – egyeztem minap telefonon a találkát a Csíkszeredából nemrégiben Udvarhelyre költözött kolléganőmmel.

A vonal végén zavart csend, majd

bocsánatkérően érkezett a kérdés.

„Ne haragudj, de pontosan hol is találkozzunk?"

„Hát a Patkóban, a gimihez vezető lépcső mellett, a püspök szobránál"- magyaráztam.

„Te, én ezt nem egészen értem. A Patkó az a Márton Áron tér? És Plusz Áron, az Márton Áron püspök szobra, ugye?" – fordította le a szlenget a hivatalos verzióra az elbizonytalanodott kollegina.

Persze, vágtam rá, mire ő viccesen megjegyezte, hogy ha nem nagy szégyen, ő bizony megkér, tartsak neki, a székely anyavárosba tévedt csíki leánynak egy gyorstalpaló udvarhelyi nyelvleckét, hadd tanulja meg a számára eddig ismeretlen helyi elnevezéseket.

Kérésére felleltároztam a legjellegzetesebb elnevezéseket, s buzgón soroltam:

„Figyelj, a Patkó, az a Márton Áron tér. Az előtérben áll a jellegzetes kéztartásáról elnevezett
„baseball-székely", azaz a Vasszékely szobor.

A tér végében, a gimihez (értsd Tamási Áron Gimnázium) és a Szent Miklós-hegyi plébániához vezető lépcső mellett a Krisztus-szobor, tőle balra pedig s a szent életű püspökünk, Márton Áron szobra, amit az ifjúság nemes egyszerűséggel Plusz Áronként emleget.

A szintén a néhai püspök nevét viselő Ifjúsági Házra kell gondolni, ha valaki az Iskola utcában a Szent Pethőt emlegeti.

Hogy miért Szent Pethő?

Hát mert a katolikus egyház épületében tartott lagzik és más világi dáridók alkalmával a Pethő vendéglő szállítja az ételt. Nem egzotikus, liánokkal teli helyre megy, aki a Dzsungelbe jár bulizni, csupán a Küküllő-parti Városi Parkban levő Jungle Pubban ropja hajnalig.

Igen-igen, Dzsungel, Városi Park és Sétatér – a három ugyanazt a helyet jelenti. Nem kell extrém szerelmi légyottól tartanod, ha esetleg egy idősebb udvarhelyi

az ágyak alatt ad találkát.

Az invitáció egyszerűen a Küküllő Szálloda teraszára szól. Ne lepődj meg akkor sem, ha azt hallod, hogy a Míves Emberek Sokadalma a „murok" udvarán lesz. A „murok" vagy „mező" a Székely Támadt Várban levő Eötvös József – egykor Mezőgazdasági - Líceum.

Ha azt kérdik, hogy láttad-e a „műanyag huszárt", akkor bólints rá nyugodtan – az illető a műremeknek nem nevezhető alkotásra, a Székely Támadt vár fokán álló lovas huszárszoborra gondolt. Nem ágyúöntő volt annak a nagyapja, aki azt mondja, hogy a jó öreg valamikor a Gábor Áronban dolgozott és nem örök majálisozó volt annak a nagyanyja sem, aki valamikor „májusegyes" volt.

Azt sem baj, ha tudod, hogy nem egy udvarhelyi ménes, hanem a készruhagyárban dolgozó lányok, asszonyok laknak az IKOS Conf kancatelepként megnevezett leányotthonában.

A lócukit ne keresd már.

Aki ezt emlegeti az még emlékszik a központi taxiállomás melletti talponállóra. Egyet jelent a Benedek Elek Líceum és a peda, mint ahogy a refi azonos a Backamadarasi Kiss Gergely Református Kollégiummal. A Fényes az ma is a Kossuth utcában levő Fényes Vendéglő, viszont az egykori Szabó Károlyban ma már bort nem adnak csak olvasnivalót – jó pár esztendeje ott van a Városi Könyvtár. Ja, és

ha segget fordítasz az egykori Koncz patikának,

azaz annak az épületnek, ahol ma a Romarta üzlet van, akkor épp a Városházára, azaz korábban a Polgárjenő- most pedig éppen a Buntahivatalra nézel." – soroltam sebtében a legjellegzetesebb helyi megnevezéseket.

„Hát ez nem is olyan egyszerű, de lassan csak megtanulom" – állapította meg kicsit gondterhelten, de kacagva az „udvarhelyi nyelvlecke csíki leányoknak" gyorstalpaló tanfolyam végeztével a kolléganő.

Végül, hogy én is okuljak, hamiskás mosollyal megkérdezte, tudom-e, hogy mit mondtak a csíki rokonai, amikor bejelentette, hogy Udvarhelyre költözik.

„Mit, te?"- kíváncsiskodtam.

„Hát azt, hogy gondoljam meg jól, mert a ködös Csíkban is jobb, mint Szoborheju Szekujeszken".