Rejtélyes és regényes körülmények között hagyta el Bolíviát Tóásó Előd a horvát Mario Tadics társaságában, akiket 2009. február 20-án államellenes összeesküvésért vádoltak meg és ítéltek el. A feltételezett terroristák a bolíviai hatóságok szerint elnökük, Evo Morales elleni merényletet terveztek, ezért a két életben maradt államellenességgel vádolt férfit 5 év és 10 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélték.

Mivel a kiszabott büntetés letöltése után két hónappal a La Paz-i kormány még nem adta vissza útlevelüket, jónak láttak segítséget kérni Magyarországról. A Baptista Szeretetszolgálat és a magyar külügyminisztérium jóvoltából Tóásó és Tadics péntek este többszöri autóváltás után érkeztek meg, majd léptek át a dél-amerikai ország Chungara nevű határátkelőjén.

Tóásó Előd Magyarországra érkezése után a Liszt Ferenc repülőtéren könnyező szemekkel tartott sajtótájékoztatót. Elmondása szerint teljesen legálisan hagyta el Bolíviát, pecséttel az útlevelében és csak biztonsági okokból volt ennyire titkos a menekítő akció. Tóásó felesége is csak utólag értesült arról, hogy férje elhagyta az országot.

A pecsételt okmány valószínűleg a külügyminisztérium által kiállított ideiglenes magánútlevél, de Tadics határon átsegítő irata körül továbbra is teljes a homály. Rengeteg kérdés vetődik fel az ügy körül, például az is, hogy a Baptista Szeretetszolgálat hogyan tudja megszervezni két útlevél nélküli, újonnan szabadult kimenekítését Bolíviából, akiket ráadásul államellenes merénylet tervezésért a titkosszolgálat is megfigyelés alatt tart?

Lukács Csaba, újságíró, a Baptista Szeretetszolgálat munkatársa tisztázta a Tadics útlevelével kapcsolatos kérdéseket portálunknak: „korábban már megjelent, hogy ugyanúgy, mint Eduardo Rózsa Flores, aki bolív, magyar és horvát állampolgár volt, tehát három állampolgársággal rendelkezett, Mario Tadics is kettős állampolgár. Bolív gyökerei is vannak. Mint bolív állampolgár van neki bolíviai személyi igazolványa. Latin- Amerikába is olyasmi van, mint az Európai Unióba, hogy az emberek személyivel bárhova utazhatnak, annyi különbséggel az EU-hoz képest, hogy vám azért van. Amikor a határra értünk Mario Tadics elővette a bolív személyazonossági igazolványát és azzal gond nélkül kiengedték az országból. Abba értelemszerűen nem pecsételnek, csak felmutatja, és ha rendben van, jöhet. Neki nem volt szüksége útlevélre. Most azért van erre szüksége, mert haza akar jönni Horvátországba. Most vár Santiago de Chile-ben és amikor a horvát testület kiállítja számára az útlevelet akkor tud hazatérni Horvátországba."

Ezt megelőzően a maszol.ro-nak cáfolta a Transindex portál által megkérdezett biztonságpolitikai szakember feltételezését, miszerint a Baptista Szeretetszolgálat szerepvállalása Tóásó és Tadics Bolíviából való kimenekítésében csupán a magyar titkosszolgálatok közbelépését leplező fedősztori volt. Tóth Tibor szerint a menekítés magán viselte a titkosszolgálatokra jellemző jegyeket, és a Baptista Szeretetszolgálat embereinek nem lehetett része a bonyolult művelet végrehajtásához szükséges kiképzésben.

„Ebben az akcióban nem volt titkosszolgálati jelenlét. Lehet, egy fotelből nézve elképzelhetetlennek tűnik, hogy egy ilyen akciót a Baptista Szeretetszolgálat végre tud önerőből hajtani, pedig így van. A szeretetszolgálat munkatársai húsz éve járják a világ veszélyes övezeteit, és rendelkeznek kellő tapasztalattal ahhoz, hogy életveszélyes helyzetekben jó döntéseket tudjanak hozni" – nyilatkozta Lukács, aki a Transindexnek utóbb megerősítette, hogy igazából állami feladat lett volna Tóásó kimenekítése, amit az állam nem teljesített.

Mindenesetre Tóásó a sajtótájékoztatón hat év után először találkozott édesapjával, majd megköszönte a Baptista Szeretetszolgálat, a magyar külügy és a rengeteg ismeretlen segítségét, akik mindvégig gondoltak rá és imádkoztak érte.