Hatósági személyeket, az igazságszolgáltatásban dolgozókat és civileket is őrizetbe vettek hétvégén Törökországban, és Bekir Bozdag török igazságügyi miniszter szerint még folytatódik a „nagytakarítás" a hétvégi katonai puccskísérlet ügyében - közölte az MTI. Egy Törökországban élő magyar szerint a nagytakarításhoz etnikai tisztogatás társul, és szélsőséges nézetek kezdenek elharapódzni az utcákon.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a fogva tartottak hány százaléka civil, de eddig összesen mintegy hatezer személyt vettek őrizetbe, és a szombati adatok szerint 3000 katonát, köztük több magas rangú tisztet fogtak el a kormánypártiak. Szombaton több bírót és ügyészt, köztük az alkotmánybíróság két tagját is azzal gyanúsították, hogy részt vettek a hatalom megdöntésére tett sikertelen kísérletben.

Törökországban a puccskísérlet július 15-én, pénteken este robbant ki: a török hadsereg egy része bejelentette, hogy átvette a hatalmat az országban. Kijárási tilalmat és katonai igazgatást rendeltek el az ország teljes területén, ostrom alá vettek több fontos épületet, lezárták a bolgár határt, repteret foglaltak el, és behatoltak a török CNN székházába. Bombatalálat érte a török parlamentet is.

A török állami vezetés a puccskísérletet meghiúsította, annak ellenére, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök már az események sűrűjében érkezett Isztambulba a szabadságáról. Isztambulban Ankarához hasonló véregzés folyt, a katonák többször is a tömegbe lőttek.

Az elöljáró még távollétében, a puccskísérlet kirobbanása után nem sokkal internetes közvetítéssel, a CNN Türk televízióban mozgósította az ország lakosságát a felkelő katonai kisebbség ellen. A civil lakosság jelentős része az utcára vonult, tüntetett és katonákat lincselt, oroszlánrészt vállalva a hatalomátvételi kísérlet meghiúsításában.

Szombat hajnalban a puccsisták még folytatták a török parlament ellen a levegőből indított támadásokat. Ankarában még délelőtt is tankokat lehetett látni, fegyverropogást lehetett hallani. Az eseményeknek több mint 260 számon tartott halottja van, közülük sokan civilek. Mintegy 1500 személy sebesült meg.

Szombatra már a törvényhozás rendkívüli ülését is összehívták. A török ellenzéki pártok – a baloldali Köztársasági Néppárt (CHP), a szélsőjobboldali Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) és a kurdokat tömörítő baloldali Demokratikus Néppárt (HDP) – egyaránt elítélték a puccskísérletet, és hitet tettek a demokratikus jogállam mellett.

Erdogan elnök a puccs meghiúsításától diadalittasan egyenesen a demokrácia ünnepnapjának nevezte július 15-ét.

Nem csillapodtak az indulatok

Egy Törökországban tartózkodó magyar, aki tűközelből élte végig a hétvégi történéseket, egy blogon, álnéven foglalta össze tapasztalatait. Nevét saját védelme érdekében nem közöljük.

Mint leírja, Erdogannak jól jött a puccskísérlet ahhoz, hogy megerősítse a hatalmát, és tisztogatást végezzen a katonaságban, az államvédelemben. A puccskísérlet sikere a cikk írója szerint ugyancsak diktatórikus, antidemokrata rezsimet szült volna, de a felkelés leverése után elszabadult a pokol a törökországi kisebbségek számára. Az Erdogant támogató ultranacionalisták és a szélsőségesek többek közt megtámadták a szíriai menekültek negyedét Ankarában, és a szélsőséges iszlám nézetektől eltérően gondolkodókat bántalmazzák vagy meggyilkolják.

„Isztambulban lefejeztek egy kiskatonát, miután az megadta magát, a hídról a vízbe löktek egy másikat, halálra vertek többeket a puccs éjszakáján, a demokrácia s a vallás nevében" - írja beszámolójában.

A brutalitás vasárnapra sem csillapodott: Isztambul ominózus Taksim terén megvertek egy nőt , mert az barbárnak nevezte a vérengzéseket. Egy másikat savval öntöttek le, mert tetoválása volt. A puccs leverése után a tömeg a halálbüntetés visszaállítását követelte, mire Erdogan azt válaszolta, megvitatják a parlamentben.

"Az egyszerű muszlimok, akikkel én beszéltem, elítélik a gyilkolást, ők azt mondják, a Korán szerint inkább a Kába pusztuljon, mintsem egy ember életét kioltsa a másik ember. De a békés muszlimok a házaikban ülnek, akárcsak az AKP-t nem támogatók nagy része. Mert mindenki fél attól, hogy az elkövetkező hetek-hónapok az eddigieknél is rosszabbak lesznek" - olvasható a cikkben.