A bizniszvilágnak nincs romantikája, van viszont (ön)iróniája. A szervezők szerint véletlen egybeesés, hogy a márkavédelemmel kapcsolatos előadás felvezetőjeként éppen a Tiltott Csíki Söröző biztosította a reggelit a legutóbbi Bizniszvitaminon, a párosítás mindenesetre megmosolyogtató.

Az Igaziból Tiltottá alakult sörmanufaktúra a Renaissance étteremmel közösen nyitotta meg az első vendéglátóegységét Székelyudvarhelyen, ennek apropóján hoztak néhány szendvicset az eseményre. Az új sörözőben azért nem ez a legvonzóbb fogás, oda azt a cipóban sült csülök receptet vezették be, amit a sörgyárlátogatásokon is kínálnak a vendégeknek – mesélte el Dénes Noémi, a Tiltott Csíki Sör látógatóközpontjának munkatársa a Hargita Business Centerben.

A szellemi értékek védelméről és annak folyamatairól Vigh Beáta márkavédelmi szakértő beszélt.

Ha bizniszt akarsz, védd magad

Ki szeretne a pórul járt feltalálók sorába tartozni, akik ötleteikkel sokat kereshettek volna, de mivel nem védették le azokat, lecsúsztak a nyereség javáról? Így járt például Harvey Ball, akinek a nevét kevesen ismerik, pedig ő a smile feltalálója, vagy Bíró László, akinek a golyóstollait a francia BIC cég jegyeztette be, de Mihail Kalasnyikov is, akinek a fegyvere híres lett ugyan, de ő maga az állami kitüntetéseken kívül egyebet nem kapott érte.

Az a találmány, márkanév vagy szolgáltatás, ami nincs levédve, kevesebb eséllyel lesz nagy biznisz – jelentette ki a szakértő, aki egyébként az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának szabadalmi ügyvivője.

Miért fontos a márkavédelem?

Elsősorban azért, mert a márka az üzlet legerősebb húzóereje, olyan dolog, amelyet időbe telik felépíteni, de cserébe túlélheti a terméket, a céget, az alapítót meg pláne. A márka az üzleti modell gazdasági sarokköve, hűséget épít a fogyasztókkal szemben, a márka sok esetben minőségjelző is, a márka alapján azonosítanak a fogyasztók. Ha erre építesz, nyilván nem akarod, hogy kihúzzák a lábad alól – foglalta össze a választ a szakértő.

Ma már több mint 15 millió bejegyzett védjegy van a világon, és több mint 110 millió domain név él. Ilyen körülmények között nehéz újat kitalálni, épp ezért nagyon ajánlott körülnézni a piacon, ha úgy érezzük, fantasztikus ötletünk támadt. Könnyen meglehet, hogy valakinek hamarabb jutott eszébe ugyanaz. Ha pedig túlságosan hasonlít a logónk, nevünk stb. abból baj lehet, még akkor is, ha az ötlettel mi voltunk az elsők, a bejegyzéssel viszont mások.

Így járt az egyik csíkszeredai vállalkozó is, aki egy német cégóriástól kapott felszólítást, hogy változtassa meg a cégének a nevét és megjelenését, különben kártérítés fizetésére kötelezik.

Nem árt tudni azt sem, hogy a védjegyek több szinten lehetnek érvényesek: országos, uniós, illetve nemzetközi szinten is be lehet jegyeztetni egy márkát, ezeknek a procedúrái és költségei is különböznek. Románia uniós csatlakozásával nálunk is érvényesek lettek az EU-ban korábban regisztrált védjegyek.

Mi lehet védjegy?

Szinte bármi, de Romániában még most is vannak szigorítások arra nézve, hogy mi jegyeztethető be – mondta Vigh Beáta. Az egyik legfontosabb kritérium, hogy valami módon grafikusan ábrázolható, leírható, megfogható legyen, léteznek viszont már hangvédjegyek is, például az MGM filmgyártó oroszlánüvöltése. Nálunk még mindig a figuratív és a szóvédjegy kombinációja a legelterjedtebb, vagyis a logó plusz szöveg, de az újabb trendek szerint már színeket is lehet védjegyeztetni, ahogyan a T-mobil a magentával tette.

A színekre amúgy is ajánlott odafigyelni – hívta fel a figyelmet az előadó. Régebb az volt a szakmai gyakorlat, hogy fehér-feketében jegyeztették be a figuratív elemeket a tulajdonosok, amelyet utána szabadon használhattak más színekben. Ez mostanra megváltozott, és rögzíteni kell például a logóban használt színeket, mert a pontatlanság hamisításra adhat lehetőséget.

Hogyan kell elkezdeni?

Ha egy új saját márkának, szolgáltatásnak vagy terméknek szeretnénk jogi védelmet biztosítani, akkor márkavédelmi szakértő segítségét kell kérnünk, a folyamat több hónapot fog igénybe venni. A szakértő ideális esetben tájékoztat a márkanévvel kapcsolatban bennünket, utánanéz, hogy nem egyezik-e az ötletünk korábban bejegyzettekkel. Ha már túl sok a hasonló levédett márkanév, át kell gondolni, hogy érdemes-e foglalkozni vele, vagy inkább keressünk másik, különlegesebb nevet.

A különlegesség egyébként is kulcskérdés, a márkanév ütős, sajátos kell legyen. A leíró jellegű márkanevek ideje már lejárt, bár sokáig elterjedtek voltak, ma már a nemzetközi protokoll is előírja, hogy nem lehet védjegyeztetni olyan márkanevet, amelyik túl általános kifejezés vagy leíró jellegű. Tíz-tizenkét évvel ezelőtt még be lehetett jegyezni például egy coplilul.ro nevű honlapot, ma már ez nem lehetséges. Ha mégis sikerül, akkor a tulajdonosnak le kell mondania az általános kifejezések exkluzivitásáról, tehát arról, hogy csak ő használhassa azokat.

Van azért kivétel is

Így lett például a szárhegyi káposztából levédett márkanév. Vesztes ügynek tűnt, nem is akarta elvállalni, hogy bejegyeztesse ezt az elnevezést – mesélte az előadó, de a kérvényező, Lukács Géza unszolására hozzálátott a folyamathoz. Szárhegyen különleges káposztát termelnek, és a helyiek egy része ebből is él. Az elképzelés azt volt, hogy az egész közösség használhassa a nevet és ellenőrizhető is legyen a káposzta fajtája. A tanúsítvány megszerzéséhez három év és rengeteg dokumentáció kellett, de ma már létezik a bejegyzett szárhegyi káposzta, és a kereslet is megnőtt iránta, annyira, hogy Lukács Géza már ki sem mozdul a portájáról, hogy eladja a terméket, a vásárlók özönlenek be a kapun.

Ez azonban egy különleges eset, földrajzi nevekre és általános megnevezésekre általában nem lehet jogvédelmet kérni, itt a káposzta formai és ízbeli tulajdonságai és a történelmi előzmények miatt sikerült.

Az egyedi, meghökkentő nevek felfuttatása több időbe és energiába kerül, de hosszú távon jobban megéri, amikor a fogyasztók már az alapján azonosítanak minket – magyarázta a szakember. Ha valakinek nincs jobb ötlete, mindig használhatja a saját családnevét, azt kevésbé valószínű, hogy hamisítani fogják – tette még hozzá. A márkanév levédésével egyidőben ajánlott az azonos domain nevek tulajdonjogát is megszerezni.

Gondolkodj előre

A védjegy kérelmezésekor érdemes előre megtervezni, hogy milyen szolgáltatásokra, termékekre szeretnénk a márkát használni, mert a védjegyet úgynevezett árukategóriákra adják. Összesen 45 ilyen kategória van, amelybe az összes termék és szolgáltatás besorolható.

Ha például valaki szendvicseket gyárt, majd évek múlva egy szakácskönyvet is kiadna azok receptjeivel, és arra is használná a márkanevet, akkor a könyvek kategóriájában is rendelkeznie kell a jogvédelemmel. A védelmi kategóriák körét csak úgy lehet utólag bővíteni, hogy új eljárást indítványoz a márkatulajdonos, ezért hasznosabb előre gondolkodni.

A márkavédelmi szakértők dolga, hogy eldöntsék, melyik árukategóriába illeszkedik be optimálisan a bejegyezni kívánt termék, szolgáltatás. A bejegyzési illetékek kiszámolása kategóriánként történik. Uniós szintű levédések esetében 850 euróról indul az illeték, minden kategória plusz 50 euró. Országos szinten egy közepes vállalkozás számára egy védjegy megszerzése három áruosztályra körülbelül 2000 lejbe kerül nálunk, ezen kívül a szakértő munkadíját is meg kell fizetni.

„Az áruosztályokra azért kell vigyázni, mert vannak látszólag nagyon hasonló termékek/szolgáltatások, az unió mégis külön kategóriákban tünteti fel őket, például a sör nem a szeszes italok kategóriájában szerepel, hanem az üdítőitalokéban. Vagy például a jogi szolgáltatások és a masszázs egy kategóriába tartozik" – részletezte Vigh Beáta.

Más a román időszámítás

Romániában egy bejegyzési folyamat hivatalosan 6 hónap alatt zajlik le, a tapasztalat azt mutatja, hogy legalább egy évre kell számítani a fellebbezési időszakokkal együtt, mire valaki kézbe veheti a tanúsítványt. Az uniós szintű bejegyzések átfutási ideje a törvény szerint 1 és 3,5 év között van, a valóságban kevesebb mint egy év alatt a végére lehet járni – osztotta meg a tapasztalatait a jogi szakértő.

A bejegyzési kérelmek iktatásának idejét percre pontosan jegyzik, hogy a későbbi esetleges jogvitákat elkerüljék. Ha a bejegyzési folyamat közben történik jogbitorlás, az ügyet felfüggesztik, amíg a levédési procedúra lezárul. A jogtalan márkanévhasználatot a törvény bünteti, Romániában 3 hónaptól 2 évig terjedő börtön jár hamisításért, ezen kívül pénzbírságot és kártérítési kötelezettséget is kaphat az elkövető.

Azt is érdemes észben tartani, hogy a védelem tíz évre érvényes, utána meg kell újítani, a figuratív elemekre pedig ennél is kevesebb, 5-6 év a jovgédelem. Természetes és jogi személy egyaránt bejegyeztethet márkanevet, a használati jogot pedig licencszerződéssel lehet biztosítani mások számára.