Nehéz vállalkozni? Dehogy nehéz! Fogjunk neki a legnehezebb felének, és akkor haladunk tovább – mondta az augusztusi Bizniszvitaminon bemutatkozó Bálint Irma, aki a 18 éves családi vállalkozásának történetét is elmesélte, miközben a közönség a termékeiket ízlelgette.

Az egykori ortopédasszisztens azt fájlalta, hogy a hagyományos sütemények hiányoznak a helyi piaci kínálatból, ezért otthagyta a kórházi munkáját és hivatalossá tette az addigi hobbiját, a sütést. Kürtőskaláccsal, majd darázsfészekkel kezdtek, ma már több mint tízféle hagyományos kézműves süteményt készítenek, például kemencében sült tejfölös lepényt, sajtos pogácsát, vargabélest.

A termékekkel már külföldre is eljutottak, nemrég egy Párizs melletti eseményen képviselték a magyar gasztronómiát. Igaz, a franciák nem kapkodták el a kürtőst, „nem állt jól a négerek kezében" – fogalmazott az üzletasszony, de rögtön hozzá is tette, egyáltalán nem bánta, mert neki sokkal fontosabb, hogy az itthoni emberek szeressék az itthoni ízeket.

Bálint Irma azt tanácsolta a kezdő vállalkozóknak, hogy keressenek egy támogató hátteret, – számára a Magánvállalkozók Szövetsége volt ez – és ne féljenek a buktatóktól.

Szerződésekkel vagyunk körülvéve

A reggeli után Lukácsi Katalin vállalati jogász próbálta meggyőzni a résztvevőket, hogy a szerződésekre másképp is lehet tekinteni, mint unalmas, esetleg félelmetes üzleti kellékekre.

Sőt, a szerződések annyira a mindennapjaink részei, hogy észre sem vesszük, milyen sok van belőlük. Szerződünk akkor, amikor veszünk egy kiló almát a piacon, mikor taxiba szállunk, vagy amikor kialkudjuk a gyerekünkkel, hogy naponta mennyit telefonozhat vagy nézhet tévét.

„Egyszer a nagyobbik fiammal egyezséget kötöttem, hogy napi egy órát képernyőzhet. Nagyon büszke voltam arra, hogy milyen jól kezeljük ezt a helyzetet, egészen addig, amíg egy alkalommal lefekvéskor jutott eszébe, hogy ő aznap még nem nézett képernyőt. Az egyezséget be kellett tartanom, akkor is, ha nem tetszett nekem, de másnap módosítottuk a szerződést úgy, hogy este nyolc után nincs képernyőzés" – osztotta meg a családi megállapodásokat az ügyvédnő.

Szerződést tehát többféleképpen köthetünk: írásban, szóban, elektronikusan, vagy ráutaló magatartással – amikor a kifejezett szándékunknak megfelelően viselkedünk.

A leggyakoribb természetesen az írásban megkötött szerződés, mert ez a forma érvényesíthető amikor az egyezséget hivatalos jegyzékbe kell venni. Ilyen például a telekkönyvbe vétel az ingatlanok adásvételi szerződése esetében. Az írott szerződés bizonyítékul szolgál és védelmet nyújt szükség esetén.

„Amikor egy kliens azzal jön hozzám, hogy egy támadhatatlan szerződést szeretne, akkor nekem az a válaszom, hogy inkább egy jól védhető szerződést írjunk" – mondta az előadó. A védhetőség pedig az előrelátásban és a részletességben rejlik.

Amikor azt hiszed, hogy, miközben dehogy!

A szerződésben – banálisnak tűnhet, de – nagyon lényeges megnevezni a szerződő feleket, a szerződés tárgyát. Pontosítani kell a teljesítés helyét és határidejét, a szerződésben tárgyalt jogokat és kötelmeket, a jogkövetkezményeket és az esetleges szankciókat, arra az esetre, ha az egyik fél nem tudja, vagy nem akarja teljesíteni a szerződésben vállaltakat. Azt is ajánlott leszögezni, hogy mi történik, ha késedelemmel, vagy nem megfelelően teljesíti ígéretét az egyik fél, mit követelhet ezért a másik, illetve jó kitérni arra is, hogy mikor szűnik meg kettejük között a jogviszony, hogyan rendezik az esetleges vitákat.

Mindezek közül a szerződés tárgya a legfontosabb eleme egy szerződésnek – mondta Lukácsi Kata – mert nagyon sok esetben az aláírt szerződés köszönőviszonyban sincs azzal az elképzeléssel, amit egyik vagy másik fél gondol.

Például azt gondolja valaki, hogy egy ajándékozási szerződést írt alá és közben eltartási szerződése van. Óriási a kettő közötti különbség. Az ajándékozás például visszavonható, az eltartási szerződés szerint pedig szolgáltatnom kell valamit a másik félnek, és amennyiben a szolgáltatásomat nem végzem, megsemmisíthető a szerződés – magyarázta az ügyvédnő.

Mi a szerződés tárgya?

Ezt sokan összetévesztik egy tényleges tárggyal (például adásvétel esetén az eladott tárgy), holott a szerződés tárgya mindig egy szolgáltatás és ellenszolgáltatás (kivéve az ajándékozási szándékkal létrejött szerződések).

Például egy ingatlanra vonatkozó bérleti szerződés megkötésekor a tulajdonos az ingatlan feletti használati jogot szolgáltatja a bérleti díjért cserébe.

A szponzor ne kérjen cserébe semmit

Fontos, hogy rögzítsük, pontosan mit tartalmaz a kölcsönös szolgáltatás, vagy mi van benne a kialkudott árban – hívta fel a figyelmet az előadó. A szerződő felek gyakran elfelejtik leszögezni például, hogy ki szállítja el az eladott bútort. Az eladónak átadási kötelezettsége van, de nem jelenti azt, hogy ki is kell szállítania.

Sokszor akad probléma a szponzorációs szerződésekkel is. Ezekben tilos ellenszolgáltatásnak szerepelnie, hiszen ezek az esetek pontosan arról szólnak, hogy az egyik fél ad, szolgáltat valamit, de nem vár cserébe ellenszolgáltatást. „Nálunk más a kultúra, aki ad, az legalább elvár egy kis reklámozást attól a szervezettől, akinek odaadta ezt a pénzt. Ezt bele is írják a szerződésbe, nehogy a másik fél ne teljesítse, és abban a pillanatban, hogy a pénzügy meglátja ezt a szerződést, szolgáltatói szerződésnek minősíti, azzal a következménnyel, hogy az adományozó nem írhatja le az adóalapjából a szponzorációra szánt összeget."

Hogy jobban megértesse a részletek fontosságát, Lukácsi Kata egyszerű példamondatokkal szemléltette, hogy mi a különbség egy hiányos és egy előrelátó, jó szerződés között.

A részletekben rejlik az ördög

Sokszor csupán annyi szerepel a szerződésben, hogy az eladó átadja az árut, a vevő pedig kifizeti a vételárat. Mi a gond ezzel?

Nem derül ki, hogy:

1. mikor fogja átadni,

2. mikor kapja meg az ellenértékét,

3. mennyi a fizetési határidő

4. mi történik, ha késik a kifizetés

5. mikortól számolunk büntetőkamatot

6. a munkanapok vagy a naptári napok alapján számoljuk

7. mikor száll át a tulajdonjog (ha részletfizetésről van szó ez még nagyobb hangsúlyt kap)

8. ha valutában van megállapítva a vételár, akkor milyen árfolyamon számolunk

Ezeket a részleteket mind fontos leszögezni – tudtuk meg.

A legrosszabb mondat, ami belekerülhet egy adásvételi szerződésbe, a feltételes mondat. Például: a vevő kifizeti a vételárat, ha eladja a lakását, megörökli a nagymama házát stb.

Fontos úgy meghatározni a kötelességeket, hogy behatárolható legyen, mikor kell teljesítenie a feleknek.

Akár egy külön fejezetben, akár a szerződés tárgyában, rendelkezni kell a felelősségekről és a jogkövetkezményekről – tanácsolta a szakértő. Vagyis foglaljuk írásba, hogy mi történik, ha az egyik fél nem teljesíti a vállaltakat.

A szerződéskötés pillanatában mindkét félnek szándéka, hogy betartsa az egyezséget, viszont időközben ez könnyedén megváltozhat, külső tényezők hatására is, például csődbe megy a vállalkozás, megbetegszik az egyik fél stb.

Ha valaki teljesít, de nem úgy

Gyakori probléma, hogy az egyik fél nem az elvárt minőségű szolgáltatást nyújtja. Ez esetben teljesítette a kötelességét, de rosszul. Éppen ezért ajánlott részletekbe menően meghatározni minden elvárást, akár azt is, hogy milyen színe legyen a vajnak, amit megrendeltünk.

Egy jó szerződés segít abban, hogy ne vitatkozzunk, hanem meglegyen a megoldásunk a problémás helyzetekre.

Lukácsi Kata felsorolt néhány olyan jogi eszközt is, amelyekkel ajánlott élni egy szerződés megkötésekor. Ilyen például a foglaló, amit a kötelezettségvállalás jeléül adhatunk.

Jellemzően amikor egy adásvételi előszerződést kötnek a felek, akkor azt egy foglalóval biztosítják be. A foglalóval kötelezem magam, hogy meg fogom vásárolni ezt az ingatlant. A foglalót elveszítem, ha elállok a szerződéstől és nekem felróható okból mégsem történik meg az üzlet.

A kötbért késedelem, meghiúsulás vagy hibás teljesítés esetére szokás alkalmazni. Aki hibázott, az fizet.

A garancia esetében arra kell nagyon odafigyelni, hogy melyek azok a használati feltételek, amelyek mellett érvényes a jótállás. Például meg kell tudnunk határozni, hogy hogyan kell helyesen használni egy elektronikai eszközt.

A tulajdonjog visszatartása olyankor praktikus, amikor részletfizetésben állapodunk meg. Ebben az esetben ajánlott leszögezni, hogy a tulajdonjog csak a teljes összeg kifizetésével száll át a vevőre. Ha ő időközben fizetésképtelenné válik, az eladó megtarthatja az árut.

A jó szerződés ösztönzi a feleket, hogy teljesítsék a vállaltakat. Éppen ezért ajánlott egyensúlyban tartani a jogokat és a kötelezettségeket mindkét oldalon. Ha az egyik félnek terhessé válik betartani az egyezséget, akkor nagy eséllyel nem is fogja.

Hol vitatkozzunk?

A következő lényeges elem, amelyről szólni kell a szerződésben, az a vitarendezés módja.

Ha nem muszáj, nem kell bíróságra menni, de ajánlott mindig a helyi igazságszolgáltatási intézményt megjelölni a szerződés végén mint az ügyben eljáró szervet.

Különben könnyen más városba kerül az ügy, ami nagyobb kockázatot és nagyobb költséget jelent számunkra. A Versenybizottságot sem javasolja az ügyvédnő, hiába van megyei kirendeltsége is. Kevesen tudják, de nagyon drága dolog a választott bírák döntése – árulta el Lukácsi Katalin.

Vigyázz, hogy levelezel

Elektronikus szerződésnek tekinthetőek az online levelezések is. Az e-mailben leírt vállalások kötelezik a feleket, a szerződés akkor köttetik meg, ha az ajánlat elfogadása megtörténik.

Az elektronikus aláírással ellátott szerződések tökéletesen egyenértékűek a kézzel, személyesen aláírt papírokkal.

Végül néhány tanáccsal is ellátta a hallgatóságot az előadó.

A bérleti szerződéseket már nem kötelező bejegyezni a pénzügyi hivatalban, viszont a bérbe adónak továbbra is érdeke, mert a bejegyzésnek az a következménye, hogy végrehajtói jogcímet kap a szerződés. Ez azt jelenti, hogy nem kell pereskedni, a végrehajtó az elmaradt bért behajtja.

Ne hagyjuk magunkat sürgetni. Egy döntést mindig megfontoltan kell meghozni. Ha egyet már aludtunk rá, és még mindig jónak tűnik, csak akkor írjuk alá a papírt. Azontúl, hogy hiba csúszik a szerződésbe, az is megtörténhet, hogy nem ellenőrizzük le, hogy ki a partnerünk. Volt már olyan, aki egy körözött bűnözővel szerződött, mert nem tette meg a szükséges óvintézkedéseket, és mert annyira jónak tűnt az üzlet. A jó üzlet holnap is jó kell, hogy legyen.

Törekedjünk a tömör és nagyon pontos fogalmazásra. A jó szerződés megelőzi a vitás eseteket, de ha mégis belekeveredünk egy ilyenbe, akkor kiváló fegyver a bíróságon.

Soha ne utólag írjunk alá egy megállapodást, mert az is nézeteltérésre adhat okot. Először legyen szerződés, utána üzletelünk.

Ne vállalkozzunk olyan feladatra, amelynek a kivitelezése nem rajtunk múlik. Nem tudunk garanciát vállalni egy harmadik fél cselekedeteiért.

Olyan szerződést írjunk, amely kölcsönös előnyöket biztosít mindkét félnek.

Ajánlott minden oldalt egyenként aláírni. Megtörtént már, hogy kicseréltek oldalakat egy általa írt szerződésben – árulta el az ügyvédnő.

Ellenőrizzük le, hogy a szerződésünk válaszol-e az alapvető kérdésekre: Ki? Mit? Miért? Mikor? És hol szolgáltat? Ha minden információ benne van, akkor írjuk alá.