Az eseményen megjelent maroknyi érdeklődőt az érdekes műhelytitkokat is feltáró kiállítás létrehozója, Róth András Lajos történész köszöntötte. Ugyancsak ő magyarázta el röviden, de lényegretörően a Gutenberg galaxis kiszolgálói, az egykori nyomdászok által kreált és mintegy megkülönböztető védjegyként szolgáló mester és kiadói jelvények szimbolikus tartalmat hordozó jelentését.

A kiállítóterem falára kifüggesztett posztereken 16-17. századi nyomdász- és kiadói jelvények a gótikus és a barokk kor stílusjegyeit hordozzák. A motívumok forrása és ihletője gyakran a Biblia, de az ókori görög és római mitológia alakjai, és a gyakorlati élet is megihlette a nyomdászokat. A mögöttes jelentéstartalom nem minden esetben megfejthető, de „nem is kell az értelmét keresni" - mondta Róth, egy, a témában szakavatott francia szerző szavait idézve.

„A három, négy évszázaddal ezelőtt nagy gonddal megrajzolt és egyik nyomdászmestert és műhelyt a másiktól megkülönböztető mesterjegyek ma is hasznosak, hiszen sok esetben egyedüli irányadóként szolgálnak egy régi, teljesen tönkrement könyv, kiadvány beazonosításánál" - hívta fel a figyelmet Róth. Latin jelmondat, római számjegyek – fontos tartozékai a szimbolikájuk alapján osztályozva bemutatott mesterjegyeknek. A kiállításon a Tudományos Könyvtárban őrzött értékes, mesterjegyekkel ellátott kiadványokat üveg alatt lehet szemügyre venni.

A mindenkori nyomdászok előtt tisztelgő tárlat létrejöttének kettős - személyes és szakmai - apropója is van, hiszen Róth András elárulta: édesapja és testvére is nyomdász, ő maga pedig a Tudományos Könyvtár helyi őreként mindennapos kapcsolatban van a régi nyomdászműhelyekben napvilágot látott könyvekkel.