Kicsorbult harapófogó, vasvilla, bádoglemez, csődarab, patkó, kapa, lánc, fűrészlap – kimustrált, eredeti rendeltetésüket veszített tárgyak, utcára dobott fém lim-lom. Rozsda általi halálra ítéltetett, talált tárgyak, amelyekből Kovács Géza szobrász „egy szép, új világot"- sajátos hangulatú, izgalmas vasvilágot teremt. A művészi képzelőerő kelti új életre ezeket a laikus ember számára értéktelen vasdarabokat, amelyek aztán egymáshoz hegesztve, szorosan egymásra utalva, egymást kiegészítve egy sajátos jel- és szimbólumrendszer hordozói lesznek.

Csodálkozó, Kíváncsiskodó, Egyensúly, Közrefogva, Reménység, Könnyedén – csupán néhány, találomra kiválasztott alkotás címe. A térben elhelyezett, körbe járható,minden szögből szemlélve egy másik képet mutató kisplasztikák rímelnek Kovács Géza szobrász művészi hitvallásával, miszerint „Az unalmas szobor a legfölöslegesebb dolog a világon". „Kovács Géza mindegyik alkotása egy-egy új térfoglalás. Az, hogy egyes munkákban ki mit lát, kiben milyen asszociációk születnek nézelődés közben, teljesen egyénfüggő – fogalmazott a kiállítást és a jelenlevő művészt méltató megnyitó beszédében Veres Péter muzeológus.

A nemzetközi szinten is elismert Kovács Géza szobrász egy újabb térfoglalást is jelképező kiállításán bemutatott, a múlt század húszas éveiben útjára indult „l'objet trouvé" - a talált tárgyak" művészeti irányzat jegyében fogant kisplasztikák év végéig tekinthetők meg a múzeumban.