Székelyföldön turnézik minden idők legnépszerűbb ellenőre, az Egyetemi Kalauz. Barátai, a felsőoktatásról már mindent tudó aktivisták kísérik.

A divattervezés és a sport, a műszaki, mérnöki karok a legnépszerűbbek a kolozsvári egyetemi piacon. Legalábbis ezekről érdeklődött ott jártunkig a legtöbb székelyudvarhelyi végzős középiskolás. Az Országos Magyar Diákszövetség idén is elhozta sztárkiadványát, az Egyetemi Kalauzt.

Székelyudvarhelyen a MÜTF aulájában lehetett kézbe venni, és a nagyfiúktól, nagylányoktól érdeklődni.

Az egyetemre készülőket leginkább a felvételi menete, az ösztöndíjak, bentlakások érdekelték, illetve az a költői kérdés, hogy hol tudnak az egyetem elvégzése után elhelyezkedni. Sándor Dorottya biológia, és Enyed Áron, környezetvédelem szakos diákok megosztották velünk, hogy mik lehetnek, ha nagyok lesznek. A biológiát végzett lehet például tanár, dolgozhat környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteknél, ökoturizmussal, ami igazából idegenvezetés a növények, állatok világában, melózhat laborban, vagy az élelmiszeriparban. Az agráripari mérnök dolgozhat gazdaságokban, működtethet farmot, vagy részt vehet a mezőgazdasági bizottságokban.

Mire ügyeljünk a beiratkozásnál?

Minden hivatalos iratot vigyünk magunkkal, és lehetőleg ne hagyjuk az utolsó nap utolsó öt percére a jelentkezést. Az Egyetemi Kalauzban megtalálhatóak a szükséges információk, de ne átalljuk felhívni az egyetemet, megnézni a weboldalát, megkérdezni a már beiratkozott ismerősöket. Beiratkozásnál már igényelnünk kell a bentlakást, amennyiben valós esélyekkel akarunk pályázni – figyelmeztet Dorottya és Áron. Utólag is kérhetünk bentlakást, de ilyenkor csak a maradékból válogathatunk.

Három típusú bentlakás van Kolozsváron, ezek ára egyetemtől és körülményektől függően 80-150 lej körül mozog. A 80 lejesben 4-5-en laknak, a 100 lejesben ketten, de nincs külön fürdő, a saját fürdővel és két ággyal felszerelt szobákért pedig 120 lejt kell fizetnünk havonta. Az elsőévesek számára mindig több helyet tartanak fenn.

Kolozsváron a tandíjak 2000-3600 lej között mozognak, a színin például 3000 lejt kell évente kipengetnie annak, aki Angelina Jolie nyomdokaiba akar lépni, de még nem tudja kibontakoztatni tehetségét.

Régebben gyakran követték el a diákok azt a hibát, hogy a fizetéses helyeket nem jelölték be, és kiestek, mert nem adtak esélyt maguknak, hogy előrébb jussanak a listán, miután többen kiveszik a dossziéjukat. Ilyen ma is előfordul – tájékoztatnak az OMDSZ-esek.

Az a lényeg, hogy jól válassz egyetemet, tanácsolja Dorottya és Áron. Ha csak azért iratkozol be, hogy legyen egy diplomád, az már régen rossz. Kevesen bírnak végiggürcölni egy olyan szakot, amitől kiveri a víz a hátukat. Idő- és pénzpazarlás.

Arra vigyázzunk még, ha gólyajelöltek vagyunk, hogy általában nem ott van a felvételi vizsga, vagy a helyek elfoglalása, ahol a beiratkozás. A helyszíneknek, időpontoknak nézzünk alaposan utána, különben pórul járhatunk.

Mi lesz a fizikusból?

Közben a végzősök ellepik a helyszínt, tőlük kérdezősködöm, mi érdekli őket. Helyek száma, árak. A Benedek Elek líceumban érlelődött Bálint Nándor például fizika szakra készül, a kieséstől nem fél, mert újabban elhanyagolt szakma a fizikusi. Csupán arra nem kap választ, hogy mi lehet, ha elvégzi – tanáron és fizikuson kívül.

A MÜTF standjánál Veres Hanga árválkodik. Az általa bemutatott suli nem túl népszerű az érdeklődők körében. Szerinte azért, mert senki sem próféta a saját hazájában, az udvarhelyiek alig várják, hogy felszálljanak a vonatra, és valamelyik nagyváros porából szippantsanak egy jót.

A helyi főiskola iránt főleg a gyergyóiak, szentgyörgyiek, csíkszeredaiak érdeklődnek. Hozzájuk Udvarhelyről inkább másoddiplomások jelentkeznek, akik elvégeznek egy szakot, majd munkába állás után rájönnek, hogy gazdasági ismeretekre is szükségük lenne. A levelező képzésük népszerűbb, mint a nappali. Hogy mitől jobb a MÜTF, mint más egyetemek?

Gyakorlatiasabb, használhatóbb tudást nyújt, önállóságra nevel, olcsóbb és államilag finanszírozott egyetem után is bejuthatunk ingyenes helyre, munkaközvetítőként is működnek. A helyi cégek a főiskolán keresnek középvezetőket – sorolja Hanga.

Az agyelszívás szempontjából teljesítményük 50 százalékos: az itt tanuló idegenlégiósok fele az egyetem után is Udvarhelyen marad dolgozni.

Bukarestben rendezkedik a székely

Bukarest nem olyan népszerű egyetemi város, mint Kolozsvár. Méltatlanul – védi a román fővárost Derzsi Szabolcs, aki utak, hidak, vasutak építője lesz.

Vásárhelyről szinte senki, Udvarhelyről, Keresztúrról néhányan, Csíkszeredából és Sepsiszentgyörgyről számottevően, Brassóból tömegesen érkeznek egyetemisták Bukarestbe.

A székelyföldieket leginkább a rendőrakadémia érdekli, a lányok is simán felvennék az egyenruhát. Az építészeti karok, a Közgazdasági Akadémia (ASE), a műszaki tudományok népszerűek az erdélyi magyarok körében.

Hogy mi a jó Bukarestben? Itt a legjobb a magyar-román viszony az egész földkerekségen, a román diákok, esetenként a tanárok is segítenek, ha nem vagy jóban a nyelvvel, és hol máshol szedhetnél fel jó román nyelvtudást, mint a bukaresti bentlakásokban? Ha hiányzik a magyar identitás, elmehetsz a helyi diákszövetség (BMDSZ) bulijaiba, és a Magyar Kulturális Intézetben szívhatod magadba a honi művészeteket. Ami Romániában van, az mind megvan, sűrítve a fővárosban – győz meg Szabolcs, hogy egy következő életemben Bukarestet válasszam egyetemi városomul.

„A nyelvtudásról pedig annyit: első napokban mutogatva kértem egy pohár vizet, ma már szóban is megy" – mondja Szabolcs, aki Székelykeresztúrról emigrált Délre.

Temesvár, a felejthetetlen élmény

Kovács Apor, felsőcsernátoni lakos, a temesvári felsőoktatás rögtönzött marketingese ugyancsak a román-magyar kapcsolat barátságosságát hozza fel, amikor egyetemi városáról kérdezem. A Complexul Studențesc nevű tudományos alapokra helyezett üdülőhely minden diák álma. Majdnem az összes bentlakás itt található, csupa fiatal él itt. Temesvárt amellett meglegyintgeti a Nyugat szellője, határmenti városként szinte külföldön érzed magad, tarol a multikulturalitás.

Apor a kintlakások olcsóságáról is ódát tud zengeni: a központi fekvésű egyszobás, fürdővel, konyhával és erkéllyel ellátott apartmanjáért csupán 120 eurót fizet.

Szintén multikult város Nagyvárad, ahol a Partiumi Keresztény Egyetemen és a Nagyváradi Állami Egyetemen okulhatunk. Alacsonyak a tandíjak, az orvosi egyetem is olcsóbb, mint máshol, alig 5100 lej évente, cserébe jóval gyakorlatiasabb tudást nyújtanak.

Ettől vonzó a nemzetközi kapcsolatok szak is, a gyakorlati tudás megszerzése közben és után külföldi ösztöndíjakat nyerhetünk el, akár Amerikában is dolgozhatunk – sorolja az okokat, hogy miért érdemes Váradot választanunk, Csokmai Hédi. Sokan érdeklődtek a váradi reklámgrafika, dizájn, menedzsment szakok iránt. Aki a nyári melegtől tartana, a bentlakásokban légkondi is van, télen pedig fűtés. Mindez 60-140 lej közti árért.

Vásárhely, a fehérköpenyesek városa

Még mindig az orvosi és gyógyszerészeti egyetemről kérdeznek többnyire a székelyföldi végzősök. Különösen érvényes ez a természettudományos szakirányt tanulókra, Dácz Kovács László és Márton Melánia például kimondhatatlanul vágynak balneo-fiziko-kinetoterápiával foglalkozni.

Ami félelemben tartja őket, az az oktatási rendszer stabilitása. Néhány hete tudták meg, hogy mégiscsak felvételizniük kell a bejutásért. Hogy miért jó Vásárhelyen tanulni? Méltatlanul elfelejtettem megkérdezni. De van direkt buszjárat, haza lehet hordani a szennyest hétvégén, és Borbély Lászlót sem azért ítélik el, mert vásárhelyi.

Constantinescu Krisztina, aki kérdőíveket oszt és gyűjt, valamint Egyetemi Kalauzt árul 8 lejért, elmondja, hogy csak Udvarhelyen 21 osztály vett részt a bemutatón, tizenegyedikesek is megjelentek. Nekik örül a legjobban, hiszen ők előre tájékozódnak, és jó eséllyel előrelátóbban döntenek majd.

A hivatalosan az OMDSZ oktatási referensi tisztségét betöltő Krisztina tudatta továbbá, hogy a hagyományoknak megfelelően az omdsz.ro honlapról, illetve a helyi ifjúsági szervezetektől, jelen esetben az UFF-tól szerezhetjük be a felsőoktatási intézményekről mindentudó könyvecskét, az Egyetemi Kalauzt. 41 felsőoktatási intézményről tájékozódhatunk benne.