Az Elpusztult középkori falvak Udvarhelyszéken című publikációjukban Sófalvi András és Nyárádi Zsolt régészek írnak a XV–XVI. századi forrásokból ismert udvarhelyszéki településekről, amelyekből ma pontosan egy tucatot nem találunk a térképen, mivel egy részük elpusztult, mások beolvadtak.

„Orbán Balázs rengeteg elpusztult faluról emlékezik meg Udvarhelyszékre vonatkozóan, nagyrészt a hagyományokból merítve ismereteit. Tudományos módszerekkel (régészeti terepbejárással, ásatással) sok esetben igazolható, hogy az adott helyen valóban település létezett, viszont a középkori falvak tekintetében ez a számarány sokkal alacsonyabbnak mondható, mint ahogyan azt a nagy székely tudni vélte" – olvasható az írásban, amelyből kiderül, hogy Tihadár település valóban létezett, egykori létéről és térbeli helyzetéről történeti forrásaink és/vagy hiteles régészeti adataink vannak.

Még több kaland!

Folytatódik a Homoród-Rika-Küküllő Leader Egyesület Érték-kaland (ÉK) elnevezésű kezdeményezése, melynek célja, hogy az egyesület által lefedett térség közismert vagy éppen rejtett értékeit felleltározza, megismertesse, továbbá játékok és túrák által tovább népszerűsítse.

Készül tehát térségünk ÉKességeinek leltára, gyalog- és biciklitúrákkal fűszerezve. Az Érték-kaland médiapartnere az Uh.ro.

Orbán Balázs így ír az egykori faluról: „...egy magas hegylánczolat vonul el, vízválasztója a Nagy-Küküllő és Homoród vidékének, e hegység legmagasabb csúcsát egy szeszélyes idomú szikla ormózat pártázza, melyet Szarka kőnek hívnak. Túl ezen egy terjedelmes fennlapály terjed el, mely most puszta és lakatlan, de nem volt ez mindig így, mert hagyomány szerint hajdan Tihadár nevű falu büszkélkedett ottan..."

Helyazonosítás

A falu fekvéséről Jánosfalvi Sándor István (1804–1879) lókodi születésű unitárius pap is írt, ám úgy tűnik, hogy a két szerző viszonylag közel fekvő, de mégis csak ellentétes „helyszínt" jelölt. Erre mutat rá Mihály János történész az Adalékok egy elpusztult udvarhelyszéki falu, Tivadar/Tihadár kutatásához című munkájában.

– A szóban forgó, ismeretlen körülmények közt elpusztult település és határa, – melyet a későbbiekben a néphagyomány szerint Kénos és Patakfalva felosztott egymás között – egykori fekhelyével kapcsolatosan Jánosfalvi Tivadart vagy Tivadarfalvát a Homoródremetén átfolyó Gyepes patak jobboldali mellékágának, a Szarkakõ (887 m) aljából eredő Feodor patak (sic!) völgyébe helyezi, míg Orbán Balázs Tihadárt, e patakvölgy fölé magasodó, a kénosi Veresmarttól (831m) északra fekvő „fennsík" egyik „dombocskájára" – írja Mihály János, megállapítva, hogy felelőtlenség, kalandorság lenne a kérdésre egyértelmű választ adni vagy valamiféle találgatásba bocsátkozni, a terepen végzett helyszíni megfigyelések, korábbi és jelenkori térképek részletes és alapos áttanulmányozása, egybevetése nélkül.

Ezt erősítik meg Sófalvi András és Nyárádi Zsolt régészek is Elpusztult középkori falvak Udvarhelyszéken című publikációjukban:

„Tihadár település neve először 1623-ban tűnik fel a forrásokban, de ekkor már puszta. A XVI. századi forrásokban való teljes hiánya még korábbra teszi megszűnését. A helynév formája (puszta személynévből képzett) valószínűsíti a település Árpád-kori létrejöttét, a feltevés bizonyítását a régészeti kutatásoktól várhatjuk, viszont mindeddig nem sikerült megnyugtatóan azonosítani helyét, mivel a szóba jöhető nagy kiterjedésű terület zöme erdő, illetve legelő. A hagyomány szerint határa Patakfalva és Kénos között oszlott meg."

Emlékfutás

A 90-es évek végén Tihadár emlékfutás néven tömegfutást szerveztek Székelyudvarhely határában, az útvonal pedig azon régi falvakat érintette, amelyek beolvadtak Székelyudvarhelybe, illetve amelyeknek lakói beköltöztek a városba: Gyárosfalva, Szentimrefalva, Dánfalva és Tihadár. Az öt kiadást megélt sportrendezvényt kilenc évnyi szünet után a székelyudvarhelyi Feel Good Sportegyesület élesztette újjá 2012-ben, azóta minden év őszén megrendezik a Jézus Szíve kápolna és Szarkakő útvonalon.