Szerdán Demeter Zsolt építőmérnök A jövő háza címmel tartott előadást a Menta bisztróban. „Nagyon megváltoztak az épületekkel szembeni elvárások. Rengeteg ház már akkor elavul, amikor elkészül, ha mégsem, akkor a következő tíz évben valószínűleg elfog ebben a felgyorsult világban" – kezdte meg mondandóját az előadó, majd régi és új házakról készült képekkel szemléltette, mennyire megváltozott a házak rendeltetése.

Ugyan méretben immár nem nőnek tovább, egyre nagyobb ablakok, egyre cifrább formák jellemzik a mostanság épülő házakat. Zárójelben megjegyezte, ahogy a lakások mérete nőtt az utóbbi időkben, az azokat lakó személyek száma pedig egyre csökkent.

Az építőmérnök szerint öt különböző tényező határozza meg a komfortot: a termikus komfort, a levegőminőség, az automatizáltság, a biztonság, illetve a luxuscikkek. Mivel ezek közül az utolsó három személyre szabott, előadásán csak az első kettőt taglalta Demeter Zsolt.

A jelenlévőket megkérte, kézfelnyújtással jelezzék, kinél penészedik a fal. „Magasabbra, lássák mások is" – mondta a néhány kezét félve feltartó személynek, majd a termikus komfortról és a passzív házakról tájékoztatta az érdeklődőket. Egy érdekes statisztikából megtudtuk, hogy egy átlagos romániai család energiájának 55 százalékát fűtésre, 21-et meleg vízre, 10-et főzésre és csupán 14 százalékot használ elektronikai eszközeinek működtetésére, tehát az összes energiafogyasztás több mint nyolcvan százaléka hőenergia.

Az előadó ezután beszélt arról is, hogyan veszti el a hőt a lakás, amely az általunk előidézett szellőztetésen kívül, tőlünk független módon is történhet, hiszen a nem túl jól záró ablak, az ajtó alatti rés és a kis hőellenállású fal is okozója lehet otthonunk hűlésének. Az építészet ezen területén most történik egy szemléletváltás, hiszen a „hogyan biztosítsunk kellő energiát?" kérdést a „hogyan őrizzük meg a már meglévő energiát és hogyan pótoljuk a minimális veszteséget?" kérdés váltja fel, és ezt nevezik passzív komfortbiztosításnak.

A passzívház olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérsékletet biztosítása megoldható kizárólag a levegő frissen tartásához megmozgatott légtömeg utánfűtésével vagy utánhűtésével, további levegő visszaforgatása nélkül.

Egy energiahatékony épület, avagy passzív ház többlet beruházási költsége 15 évi fűtésköltségnek felel meg. A jól kialakított hőszigetelésnek nem csak anyagi előnye van, hiszen penész sem alakul ki a lakásban, egyenletesebb hőmérsékletlesz.

Demeter Zsolt előadásának utolsó részében a lakásban levő levegő minőségének fontosságáról beszélt. Kiszámolta, hogy egy átlagos méretű lakásban, amelyben négyen tartózkodnak, körülbelül 2-szer kell kicserélni a levegőt óránként, hogy annak minősége jó maradjon. Az energiahatékony épületeknél okosabb megoldást használnak a folyamatos szellőztetésnél. Ezt központ hővisszanyerős szellőzőrendszernek nevezik. Két részből áll: a központi szellőzőgépből és a csövezetből, amelyen ki és beáramlik a levegő.

A fenti szellőztető rendszernek is rengeteg előnye van, hiszen az energiavisszanyerésből egy hosszútávú megtakarítást idézhetünk elő emellett ezzel is kiküszöbölhetjük a penészedést, megelőzhetjük a betegségek terjedését és éjszaka sem kell frisslevegőért ablakot nyitnunk.