Meghibásodott a Kuvar negyedi kazánház, ezért az ott élők három-négy napig 14-15 Celsius fokos lakásokban tengődtek melegvíz-szolgáltatás nélkül.

A nem megfelelő minőségű fűtőanyag okozta a galibát. Az udvarhelyi biomasszás kazán nem olyan biomasszával működik, mint a szentegyházi és a gyergyószentmiklósi, nagyobb teljesítményű biomasszás kazánok – tájékoztatott Ráduly Mihály, a fűtésrendszer működtetéséért felelős Urbana Rt. vezérigazgatója.

A székelyudvarhelyi biomasszás kazánokba kimondottan csak faőrlemény kerülhet be, a rosszabb minőségű, akár korhadt fát, követ, földet is tartalmazó biomassza megüvegesedik benne, ahogy az igazgató fogalmazott, eldugaszolja a levegőbefúvó járatokat, és meghibásodik tőle a kazán.

Ez történt múlt héten, pénteken. Délután befűtötték a kazánt, éjszaka leállt, szombaton értesítették a beszállítót, aki kicserélte a rossz biomasszát a megfelelőre, ám azzal sem működött a berendezés. A fűtőtérben 300 Celsius fok volt, nem lehetett bemenni, hogy eltávolítsák a dugulást okozó anyagot, meg kellett várni, amíg lehűl.

Hétfőn délelőttre hűlt le annyira, hogy a szakemberek védőruhát viselve be tudtak hatolni a fűtőtérbe és megjavíthatták a kazánt. Hétfő délután már megadták a fűtést, kedd délelőttre normalizálódott a helyzet – mondták az ott lakók.

Modernizálás miatt esett a B terv

A fűtéskiesést elvileg a Sziget negyedi kazánokból kellett volna pótolni, de azokat modernizálás címén nemrég leszerelték, és az újakat még nem sikerült beüzemelni – magyarázta az Urbana Rt. igazgatója, miért nem működött a B terv.

Székelyudvarhelyen jelenleg öt biomasszás kazán működik, 2010-ben szerelték fel az elsőt az Urbana Rt. udvarára, ugyanitt még kettőt helyeztek el 2015-ben, 2016 februárjában pedig a Kuvar negyedben üzemeltek be még kettőt – mondta Ráduly.

Bunta hazudott?

Gálfi Árpád polgármester és Orbán Árpád alpolgármester a városháza műszaki osztályának képviselőinek jelenlétében találkozott az ügyben Ráduly Mihállyal és Nagy Lászlóval, a Neval Kft. vezetőjével, és erről közleményt is küldtek.

Ebben az áll, az egyeztetésen világossá vált számukra, hogy az előző városvezetés számos ígérete hamisnak bizonyult a biomasszás kazánokat illetően. Mivel ezek a kazánok a PAL lemezek előállításánál is használt faőrleménnyel, chips-szel működnek, nem pedig a helyi erdőkből betakarítható növényi maradványokból, ahogy az előző városvezetés állította: „egyértelművé vált, hogy ezek a fűtőberendezések csak a nevükben biomasszás kazánok, amelyeknek a fenntartása se nem olcsóbb, se nem környezetbarát".

Főként, hogy az utóbbi időben megjelentek olyan piaci szereplők, amelyek jóval drágábban vásárolják meg a biomasszát, mint amennyiért a városnak megérné vele fűteni, így valójában nem csökkent a fűtés gigakalóriánkénti ára.

Ráduly Mihály szerint a jó minőségű faőrlemény szakmailag ugyancsak biomasszának minősül, a beruházásokról a városvezetés döntött, a fűtésrendszer működtetéséért felelős Urbana Rt. szakemberei csak véleményezhették a dolgot.

Ha nincs rá pénz, nem járunk Mercedesszel – válaszolta az igazgató arra kérdésünkre, hogy megérte volna-e a nagyobb teljesítményű, drágább és olcsóbb fűtőmasszával működő kazánt megvásárolnia a városnak.