2016-ban különféle üzleti tendenciákat figyelembe véve vállalatunk vezetősége úgy határozott, hogy kiépít egy teljesen új üzletágat, és elkezd villamossági terméket is forgalmazni. Vass Lórándot akkor alkalmazták a villamos üzletág kialakítására és fejlesztésére. Villamosmérnök kollégámmal erről a nem mindennapi kihívásról beszélgettünk.

Mesélj egy kicsit tanulmányaidról, illetve szakmai múltadról és tapasztalataidról?

Iskolai végzettségemet tekintve villamosmérnök vagyok, a középiskolát Székelyudvarhelyen a Tamási Áron Gimnáziumban végeztem informatika szakon, felsőfokú tanulmányaimat a Kolozsvári Műszaki Egyetem villamosmérnök karán. Az egyetem elvégzése után szakmai tapasztalatot szereztem, elsősorban a kis és középfeszültségű villamos hálózatok területén mind tervezés, mind pedig kivitelezés oldalon.

A körülmények úgy alakultak, hogy lehetőségem volt kisebb-nagyobb megszakításokkal mintegy négy évet eltölteni Németországban. Itt kerültem kapcsolatba az épület automatizálással, ezen belül pedig a smart otthonok világával. Ezzel párhuzamosan elkezdtem világítástechnikával is foglalkozni, elsősorban beltéri hangulatvilágítással. Elég sok tapasztalatot gyűjtöttem, ez elsősorban nem is szakmai, hanem szervezési, kivitelezési, gondolkodásbéli tapasztalat.

Úgy gondolom, hogy boldogulni a szülőföldön kell, ismeretet, tapasztalatot gyűjteni pedig a nagyvilágban. Azt érezzük, hogy a nyugat egyre inkább elszívja az itthoni munkaerőt, erőforrásokat, én azonban remélem, hogy ez idővel megfordulhat és a kint megszerzett tudást hazahozva, azt itthon kamatoztatva sikerül visszatalálni a szülőföldhöz.

Az ismeretlen mindig magában rejt egy csomó lehetőséget, de ugyanakkor kockázatot is. Úgy gondolom, hogy egy új födterület felfedezése az eufória elmúltával a nagy világutazókat is eltölthette egyfajta félelemmel: Mi vár ránk, milyen veszélyeket tartogat ez az új világ? Ennek margójára kérdezem: mit gondolsz, mi vezetett ahhoz, hogy két évvel ezelőtt a cég vezetői fontosnak látták, hogy elkezdjenek terjeszkedni ebbe az irányba?

Az elmúlt két évben lépésről lépésre sikerült megismernem a céget, annak vezetőségét és tulajdonosait. Megtapasztaltam, hogy haladó gondolkodású emberek vannak a kormányrúdnál, képesek megújulni, kimozdulni a komfort zónából, nyitottak az újra.

Arany János a magyar irodalom egyik legszebb alkotásában, a Toldiban már több mint 150 évvel ezelőtt megírta:

„Hajt az idő gyorsan – rendes útján eljár –
Ha felülünk, felvesz, ha maradunk, nem vár;
Változik a világ: gyengül, ami erős,
És erős lesz, ami gyenge volt azelőtt."

A gazdaság, sőt az élet önmagában is arról szól, hogy ki tud gyorsabban, jobban alkalmazkodni, változtatni, megújulni. A vállalkozás sikere nagyban függ a vállalkozó szellemtől. Olyan az üzleti életben nincs, hogy én vállalkozóként csupán egy alkalommal kockáztatok (vállalkozom), aztán a későbbiekben már csak konszolidálni próbálom az elért sikert. A vállalkozó – sarkalatosan fogalmazva – mindig vállalkozik, keresi a lehetőséget, a hosszútávú fenntarthatóságot.

Ha több üzletágban vagyunk érdekeltek, akkor az adott szakterület kilengései könnyebben kompenzálhatók, kezelhetők. Ugyanakkor, ha csak reálisan, közgazdász szemmel nézzük, akkor az új területekre való nyitás hátterében a szezonalitás áll. Egy elsősorban fűtésrendszerek szakkereskedelmére szakosodott vállalkozás folyamatosan szembe találja magát a szezonalitással, ami azt jelenti, hogy van egyfajta jelentős súlypont eltolódás, jelen esetben az őszi hónapok irányába. Ezért látszott jó lehetőségnek belépni a villamos szakkereskedelembe, mert ez lehetőséget ad a szezonalitás kiegyensúlyozására.

Ha még tovább boncolgatjuk a kérdést, akkor meg kel említeni a kölcsönös szinergiákat is, hiszen, ha már bent vagyunk az épületgépészettel az otthonokban, akkor miért ne egészítenénk ezt ki a villamos termékekkel? A két terület nagyon hasonló, az itt tevékenykedő szakemberek között is van egyfajta átjárás.

Mennyire volt „megrázó", „sokkoló" a felkérés, megkeresés?

Örültem neki. Ha az embert megkeresik, az egy jó, örvendetes dolog. Ettől függetlenül kellett egy kis gondolkodási idő, volt pár lehetőségem külföldön is, viszont a szülőföld, a család, a második fiam születése mind azt sugallta hogy éljek ezzel a lehetőséggel, így kis gondolkodás után igent mondtam.

Igazából elég sok ismerősöm volt és van a Melindánál, így nagyjából ismertem az ottani közeget, sőt az egyetemi tanulmányaim alatt az egyik vakáció időszakában rakodó munkásként voltam már a cég alkalmazásában. Én erre egyébként büszke vagyok, nem szeretem az intellektuális, sőt semmilyen felsőbbrendűséget. A szüleim tisztességes munkásemberek, nem kevés áldozatukkal lett belőlem mérnök.

A legjobb tanító leckét megint csak az élet szolgáltatta Németországban: egy egész napos műszak végén derült ki számomra, hogy az idősebb úr, akivel egész nap párban dolgoztam az éppen a cég vezérigazgatója. Elgondolkodtató volt, ismerve az itteni, elsősorban újgazdag miliőt. Úgy tartják, hogy az igazi tiszteletet ki kell érdemelni, nem lehet megvenni, kikényszeríteni.

Feltételezem, hogy – ahogyan bármi újat az alapoktól felépíteni, úgy – egy új üzletág kiépítése és fejlesztése nem kis feladat. Milyen kihívásokkal, akadályokkal találkoztál eddig, amik leginkább megnehezítették ezt az úttörő munkát?

Egyrészt kaptam egy lehetőséget, és őszintén mondom: bizalmat is, másrészt ez egy felelősség is. Nyertes típus vagyok, ha valaminek nekifogok, akkor azt szeretem jól csinálni, nem szeretem a félmegoldásokat.

A legnagyobb előny egyben egy hátrány is. Egyrészt adott egy sikeres piaci szereplő, lassan 25 éves tapasztalattal, több mint 200 alkalmazottal, infrastruktúrával, névvel, pénzügyi lehetőségekkel. Ugyanakkor ez egy új terület – egy felfuttatás fázisában levő üzletágnál teljesen más szabályok érvényesek, a megszokott szemléleten bizony néha változtatni kell.

Az az értékesítő, aki megszokta, hogy a termékkínálata versenyképes, az bizony itt meg kell küzdjön, sőt a kezdeti fázisban bizonyos mértékben frusztrálódni is fog. A fűtésrendszerek területén a Melinda Instal egy erős piaci szereplő, jól csengő név, a villamos üzletág területén azonban egy új szereplő. Idő kell ahhoz, hogy itt is annyira sikeres tudjon lenni. Sőt az idő nem elég, ennél talán még fontosabb a belső hit és kitartás.

A lehetőségek adottak, viszont a piaci szeletért meg kell harcolni. És természetesen az is előfordul, hogy az egyik oldalon megszerzett jövedelmet bizony itt vissza kell forgatni, újra kell kockáztatni. A feladat: fenntartani a saját emberi erőforrásokban a hitet és kitartást, hiszen a legnagyobb órát is apró fogaskerekek hajtják, és ha az egyik hibásan működik, az kihathat az egészre is.

Melyek azok a termékek, termékcsaládok, amelyeket pillanatnyilag a villamos részlegünkön megtalálnak a vevőink?

Lassan két éve jelentős termékkínálattal rendelkezünk, ami több mint 2500 listázott, valamint több mint 1500 készletezett terméket jelent. Viszont a rendelkezésre álló felület, ahol ezen termékek megjeleníthetők a vásárlók és szakemberek felé, meglehetősen véges, ezért sokakban még mindig az a téves benyomás él, hogy hiányos a termékkínálatunk.

A legnagyobb európai brandek, mint ABB, Schneider, Legrand, Eaton, Hager, Philips természetesen mind megtalálhatók kínálatunkban. Ugyanakkor két jól elkülönített saját márkánk is van: a Lednex a világítás termékekre, a Schelden pedig az egyéb villamos termékekre.

Kiemelném, hogy az elmúlt hetekben újabb mérföldkőhöz érkeztünk, melynek eredményeként két új divíziót is elindítottunk. Ide jelenleg is újabb munkatársakat keresünk, elsősorban fiatal, kihívásokra nyitott, felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalókat. Az első új divízió a napelemes üzletág: mostantól hálózatra visszatápláló napelemes rendszerek értékesítésével és telepítésével is foglalkozunk.

Sikerült itt is megállapodnunk beszállítói oldalon a piac leginnovatívabb szereplőjével. Egy napelemes rendszer megtérülése pusztán gazdasági oldalról nézve 8-10 év között van, éppen ebből a megfontolásból olyan rendszer forgalmazása és piacra bevezetése mellett döntöttünk melynek élettartama több mint 25 év.

A második divízió – azt hiszem – Romániában még eléggé egyedülálló, erre a területre a piac meghatározó szereplői egyelőre nem merészkedtek. Ez nem más, mint a Smart Home divízió. Ez az előzőkön túl még-inkább szívügyem, itt tényleg egy nagyon új, kihívásokkal teli területre léptünk. Nézve a trendeket, az látszik, hogy mára már mindenkinek van okostelefonja, szenzorokkal, érzékelőkkel telepakolt autója, programozható mosógépe, sőt egyre több embernek önjáró porszívója is van. Intelligens háza viszont kevésnek, holott alapvetően a legtöbb időt a család még mindig otthon tölti el.

Manapság már nem ritka az a ház, ahol több rendszer van telepítve, mint például fűtésvezérlés, riasztórendszer, beléptető rendszer, árnyékoló rendszer stb. A probléma viszont az, hogy ezen rendszerek nem működnek együtt, a riasztórendszer nem vezérli a világítást, a fűtés vezérlő meg nem zárja az árnyékolókat.

A logikus és energiatakarékos megoldás egy átfogó rendszer, melynek minden része kapcsolatban van egymással. A vezérlés automatikus, ugyanakkor adott a lehetőség a beavatkozásra bárhonnan, akár egy mobiltelefon segítségével. Itt is sikerült megállapodnunk az okos otthonok európai piacvezetőjével, a kiválasztás fő szempontja az volt, hogy időtálló, energiatakarékos és komfortos megoldásokat tudjunk kínálni. Rengeteg tervünk van, melyeket igyekszünk megvalósítani lépésről lépésre haladva.

Az idén nyáron harmadik alkalommal utaztál Kínába üzleti céllal, abba az országba, amelyet manapság a „világ gyárának" neveznek. Mik ezeknek a szakmai utaknak a legjelentősebb tanulságai számodra?

Kína megint csak olyan téma, amiről lassan akár egy könyvet is írhatnánk. Egyrészt elmondanám, hogy semmi örömömet nem lelem a több mint 10 órás repülőútban, meg az összeségében 24 órát kitevő utazásban. Másrészről viszont azon kaptam magam, hogy megszerettem Kínát, az ételeket, kultúrát, építészetet, sőt kicsit a rendszert is.

Megint csak arról szól a történet, hogy sose ítélj személyes tapasztalat híján. Bennem Kínáról egy roppant szegény, elnyomás alatt lévő társadalom képi beidegződése élt, kifejezetten ellenszenves étkezési kultúrával, ételekkel. Azt gondoltam, hogy a kínai termékek olcsók, gyenge minőségűek és rendszerint másolatok. Aztán alkalmanként két-három hetes periódusban sikerült betekintést nyernem, és ettől teljesen megváltozott a véleményem.

Első lépésként a kínai konyha roppant változatos és égészséges. Kínában annyira gazdag és sokszínű a kínálat, hogy ritkán találkozunk kétszer ugyanazzal az étellel. A következő a kínai infrastruktúra, úthálózat. Többsávos autópályák, felhőkarcolók, lakóparkok, 300 km/órás sebességgel közlekedő vonatok, hatalmas repterek, kiterjedt metróhálózat, rendezett, tiszta környezet. A biztonságérzetem egy ideje Kínában nagyobb, összehasonlítva a Nyugat-európai városokkal. Végezetül pedig elmondanám, hogy Kínában a gyárak műszaki színvonala magas.

Modern, szervezett, tiszta gyártósorok, szorgalmas kínai munkásokkal. Néha el is gondolkodom magamon, hogy vajon időközben kommunista lettem, holott mennyire gyűlöltem azt a rendszert! Ha szavaznom kellene, akkor én egész biztosan nem a liberalizmusra tennék.

A rend, biztonság, szervezettség oltárán azt hiszem, részben fel kell áldozni az egyéni szabadságot, individualizmust, ami Európában sajnos lassan már deviancia. Persze ez lehet, ha most kissé sarkított megfogalmazás, hiszen mint mindennek, Kínának is megvannak az árnyoldalai, Európa pedig Európa, a keresztény kultúránk bölcsője, mégiscsak ez az otthonunk.

Thomas Alva Edison több mint 100 évvel ezelőtt azt mondta: „Olyan olcsóvá fogjuk tenni a villamosenergiát, hogy csak a gazdagok fognak gyertyával világítani." Hogy áll jelenleg az energiapiacon a villamosenergia ára? Mennyire éri meg azzal fűteni vagy főzni?

Ez attól függ, hogy vásároljuk vagy termeljük. Mert, ha vásárolok, akkor a fa, pellet, gáz még mindig olcsóbb, viszont, ha a napelem rendszerem termeli, akkor a kezdeti 8–10 éves megtérülési periódust leszámítva ingyen van. Természetesen ez is sokkal többről szól, hiszen egészében, távolabbról nézve mindannyian ülünk a süllyedő hajón, és azon vitatkozunk, hogy akkor most balra forduljunk és úgy süllyedjünk el, vagy jobbra és úgy.

Itt már nem gazdasági szempontok szerint kell dönteni, az ébresztőt a természet már jó 10 éve fújja egyre intenzívebben. Mindenkinek meg kell értenie, hogy itt tenni kell, és bizony ez áldozatokkal jár. Át kell állni a megújuló energiatermelésre, és ebben mindenkinek részt kell vállalnia.

A hozzáállás az, hogy mindenki panaszkodik, várjuk a megoldást az államtól. Csakhogy az állam nem egy fizikai személy, az államot az állampolgárok alkotják. A termeszek bár csak pár centisek, mégis tudnak 7-8 m-es épületeket építeni. Vagy megtanulunk felelősségteljesen gondolkodni, környezetbarát módon élni vagy fájdalmas leckét fogunk mindannyian kapni.

Ahogy mondani szoktuk: A földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. Annak mindenesetre örülök, hogy a cégünk érzi ezeket a kihívásokat és hajlandó áldozatot is hozni. Ennek kapcsán megemlíteném, hogy első lépésben egy újabb jelentős beruházást végrehajtva az energia igényünk több mint 30%-át hamarosan megújuló energiából biztosítjuk, ebben is igyekezve jó példát mutatni.

Villamosmérnökként találó a kérdés: téged mi villanyoz fel leginkább a munkán kívül?

A család, a gyerekeim, barátok, ismerősök. De az is lehet, hogy éppen egy pohár vörösbor, egy kedves mosoly vagy akár a tánc. Az életben meg kell tanulni értékelni a rövidke pillanatokat, kis dolgokat. Nem lehet egész évben a tengerparton jetskizni, amúgy is unalmas egy idő után. Szeretem a sportot, sőt jó ideje a munkámat is, szóval ez így azt hiszem eléggé teljes.

Természetesen mindig célokat kell kitűzni magunk elé, különben itt-tartózkodásunk értelmetlenné válik és félő, hogy elszólítanak, szóval jó sok cél kell, feladat, fáradság, és lehetőleg mindez tartson minél tovább.

Sokunkat örömmel (és nem irigységgel) tölt el Székelyföld, benne Udvarhely gazdasági fejlődése, a térségünkben virágzó kis- és középvállalkozások. Jó felnézni azokra, akik fiatalon mertek és nyertek, illetve azokra, akik több évtizedes tapasztalattal a hátuk mögött immár sokkal megfontoltabban ugyan, de összehasonlíthatatlanul nagyobb lépésekre szánják el magukat a gazdaság aknamezején. Bizakodással tölt el azon cégek példájából tanulni, tulajdonosaik bátorságát, üzleti érzékét szemlélni, amelyek egy ház udvaráról elindulva országos dobogós szereplőkké nőtték ki magukat.

 

Ez utóbbi esetek közé tartozik a jelenlegi Melinda Instal, amely fűtés-, hűtéstechnológiai termékek, fürdőszobai felszerelések, illetve kertészeti-, sőt, újabban villamossági termékek forgalmazójaként a hazai szakpiac harmadik helyét foglalja el az éves megvalósított forgalom tekintetében.

 

Az elkövetkezőkben egy többepizódos történetet tárunk az olvasók elé, és havonta egy-egy személyen keresztül bemutatjuk a cég valamely tevékenységi területét, értékesítési folyamatának egy fázisát. Így a végére a puzzle darabkáiból kirajzolódik az összkép. Emberi arcok, élettörténetek, melyeken keresztül láthatjuk, hogy mégiscsak lehet itthon. Lehet és érdemes: munkát vállalni, családot alapítani, gyermeket nevelni, tervezni, álmodni, alkotni, fejlődni. Röviden: merni és nyerni.