Konfliktusmentesen akarja megoldani a polgármester és a cekendi szemét problémájának megoldására létrejött bizottság az ügyet, a sajtó ne irkáljon össze-vissza – valami ilyesmi volt Gálfi Árpád polgármester és a Péter Balázsból, valamint Hajdó Csabából álló cekendi szemétügyért felelős bizottság sajtótájékoztatójának üzenete.

A polgármester és a bizottság ugyanaznap hívta össze a sajtó képviselőit, amikor az Udvarhelyi Híradó kiszivárogtatott egy belső dokumentumot a polgármesteri hivatal és az RDE közötti jogvitáról, illetve egy nappal azután, hogy a Magyar Nemzet és az Átlátszó Erdély közös cikke arra figyelmeztet, akár másfél éven belül hulladéklerakó nélkül maradhat Székelyudvarhely az erdélyi megyékből idehordott töméntelen mennyiségű szemét miatt.

A tét az, hogy sikerüljön egy olyan helyzetet kialakítani, ami mind a város, mind a szemétlerakó tulajdonosának megfelel, és semmilyen okból ne maradjon a nyakunkon a saját szemetünk.

Nekik sok kell, nekünk kevés

Már tavaly nekiláttak a munkának, az első problémák között volt, amivel el kezdtek foglalkozni. Kényes kérdésről van szó, amit tárgyalások útján kell megoldani, és amit nem a nyilvánosság előtt tettünk – vázolta fel az eddigi haladást Hajdó Csaba önkormányzati képviselő.

A polgármester által májusban kinevezett bizottság egy munkatervet készített, amelyben leírják a helyzet megoldásának lehetséges lépéseit. Jogi tanácsadót fogadtak Veress Emőd ügyvéd személyében, és első körben megpróbáltak az RDE Hargita helyi menedzsmentjével tárgyalni, de teljes elutasításba ütköztek Koszta Attila igazgató és Fóri Endre jogtanácsos részéről, akik azzal érvelnek, hogy a szerződésbe nincs ugyan belefoglalva, de nincs is megtiltva az, hogy más települések hulladékát is ide hordják.

Koszta közölte, hogy az ő érdekük a minél több szemét lerakása, a városé a minél kevesebb, és ezt a két álláspontot nem sikerült közelíteni. Ezért ügyvédi felszólítást küldtek hogy szüntessék be a szerződésben foglalt két udvarhelyszéki város és hét község hulladékának kezelésén kívüli tevékenységüket.

Telik az idő és a szemétlerakó

Ezután megkeresték a tulajdonosi kört, vagyis a magyar Nemzeti Hulladékgazdálkodási és Vagyonkezelő Zrt.-t, akikkel közölték, hogy „komoly érdekellentétben vagyunk a helyi menedzsmentjükkel, és kérjük a közbeavatkozásukat. Itt tart most az ügy. Járt a helyszínen az NHKV ügyvezető és stratégiai igazgatója, és az derült ki, hogy számukra új ez a helyzet. Időt kértek és kaptak, hogy felmérjék a jelenlegi állapotokat és a lehetőségeket. Most itt tartunk. A sajtóban megjelentek ennek a folyamatnak az információs részét képezték" – tájékoztatott Hajdó.

„Miután megegyeztünk, hogy 30 napon belül választ kapunk, és ez nem történt meg, megkerestük a tulajdonos tulajdonosát, azaz a vagyonkezelő vezetőjét, és tájékoztattuk a helyzetről. Az ő hozzáállása véleményem szerint határozottan pozitív volt ebben a kérdésben. Tőle várunk jelen pillanatban választ, remélhetőleg október folyamán ezt megkapjuk" – folytatta az egyelőre barátságosnak szánt meccs közvetítését Péter Balázs.

Ebben a témában legközelebb akkor állnak nyilvánosság elé a bizottság tagjai, amikor megteszik jelentésüket az önkormányzatnak a javaslataikkal együtt. Ennek három kimenete lehet: a tárgyalások eredménnyel járnak, és sikerül a város számára előnyös helyzetbe jutni, vagy jogi útra kell terelni a kérdést.

A jogi megoldástól az igazgságszolgáltatás lassan őrlő malmai miatt is ódzkodik a bizottság, évekbe telhet, amíg sikerül jogerős ítélethez jutni, addig pedig a „kamionok jönnek-mennek".

A legrosszabb forgatókönyv, hogy a konfliktus odáig mélyül, hogy az RDE Harghita, bár szerződéses kötelezettsége van rá, keres valami okot, amiért szerződést szeghet, és nem fogadja a város szemetét – lebegtették meg a tanácsosok a nápolyi, illetve római szemétkatasztrófák lehetőségét. Azt csak zárójelben jegyeznénk meg, hogy mindkét olaszországi esetben a maffia érdekeit sértette a hatékony hulladékkezelés, a szállításban ugyanis több a pénz.

Kapiskálták, de nem kapirgálták?

Hajdó kiemelte, hogy ezt a problémát az előző városvezetéstől örökölték. Feljegyzések tanúsítják, hogy az RMDSZ-es városvezetők 2015 óta felügyelték, kamerán követték az érkező kamionokat, viszont „semmilyen lépésnek a nyomát nem találtuk" – mondta.

Úgy tudják, ezek az eszközök Benedek Árpád Csaba volt alpolgármester irodájába és telefonjára voltak bekötve, de a városházát átvevő koalíciósok nem találták meg sem a számítógépen, sem a telefonon rögzített adatokat. Azt sem értik, hogy a Bunta-rendszerben miért nem tettek semmit a helyzet ellen.

Eredetileg hárompárti bizottságot szerettek volna alakítani a helyzet kivizsgálására és megoldására, ezért felajánlották az RMDSZ-nek, hogy jelöljön valakit, az érintett személyek kivételével, aki(k) alatt Benedek Árpád Csabát értették. Az RMDSZ-frakció azonban nem volt hajlandó mást jelölni.

Bizottság volt is, lesz is, ez itt a praxis

Megkerestük a volt alpolgármestert, aki elmondta, hogy emlékei szerint 2015 nyarán érkeztek az első bejelentések a polgármesteri hivatalba arról, hogy gyanúsan sok szemét érkezik. Az akkori polgármester ősszel kinevezett egy bizottságot, amelynek a volt alpolgármester is tagja volt, hogy vizsgálja ki és kezelje ezt a témát — emlékezik vissza Benedek.

A bizottság kint járt a helyszínen, és adatokat is kért a beérkező hulladék mennyiségéről. Másik intézkedésük az volt, hogy vadkamerát szereltek fel a szeméttelep bejáratához, amely mozgásra aktiválódott és felvételt készített. Ezeket a felvételeket a polgármester titkárságán és az alpolgármesteri irodában lehetett megtekinteni, a rendszer meghatározott ideig tárolta őket, majd a következő adatmennyiség ráíródott a régire, ez a magyarázata annak, hogy az új városvezetés nem találja. Benedek szerint időnként, főleg, amikor bejelentést kaptak, megnézték a felvételeket, de sosem töltötték le azokat.

Arra szolgáltak, hogy ellenőrizzék, ugyanannyi szemét jött-e, mint amennyit a cég a városházának lejelentett. Az egyéb adatok ott vannak a városházán. Hogy miért nem lépett a városvezetés az ellen, hogy az RDE megnövelte a szemétmennyiség, az a válasz, hogy eddig jutott a bizottság, aztán jöttek a választások. Az új polgármester feladata lett volna a korábbi bizottság aktualizáslása, de ezt csak egy évvel a tisztségbe lépése után tette meg. „Én is megkérdezhetném, hogy miért csak ekkor" – mondta Benedek, és hozzátette, az RMDSZ-frakció azért ragaszkodott a nevesítéséhez, mert ő volt a legtájékozottabb az ügyben. Megtörténhet, hogy féltek, túl sokat tud az MPP-közeli személyek érdekeltségeiről, ezért nem vették be a bizottságba – vélekedett. Kérdésünkre, hogy van-e valamilyen érdekeltsége, egyéb érintettsége, határozottan nemmel felelt a volt alpolgármester.

Nem kell felháborodni

Gálfi Árpád megkérte a sajtót, hogy ezt a kényes kérdést próbálja úgy megközelíteni, hogy

„ne olyan címszavakat adjunk neki, ami tényleg felháborító tud lenni, vagy bármiféle más gondolatokhoz tud vezetni.

Hisz azt önök is kell jól tudják, hogy ezt a kérdést nem az asztal alá söpörtük, nem az asztal alá söpörtem, hanem idejében nekifogtam. És láttam akár a probléma helyzetét, és mielőtt önöknek a gondolatában lett volna, és foglalkoztak volna ezzel a kérdéssel, én, Székelyudvarhely polgármestere már idejében nekifogtam és megtettem a szükséges lépéseket. Arra szeretném önöket megkérni, ha megkérhetem, és ez, még egyszer hangsúlyozom, nem parancs, hanem kérés az önök irányába, hogy próbáljuk ezt a kérdést valamilyen szinten a megoldás felé billenteni, nem pedig a nagy szenzációk újsággördülési (vagy dördülési?) címszó alatt megfogalmazni, hiszen ez úgy gondolom, mindnyájunk számára egy nagyon fontos kérdés".

A megoldás a cél, és nem az egymásnak feszülés. Nem szeretné azt a látszatot kelteni, hogy egyik oldalról tárgyalást kezdeményez, másik oldalról pedig fenéken billenti tárgyalópartnerét – hangsúlyozta zaklatott hangnemben Gálfi, és ezt még megismételte néhányszor a további 40 perc alatt. Emlegetett még 15 anyaországi testvértelepülést is, de hogy miért, azt nem teljesen értjük.

A cél az, hogy legyen hová vinni az udvarhelyiek szemetét, minél kevesebb legyen ott, ahová visszük, és azzal, amit jogtalanul vittek a szeméttelepre, valami történjen, vagy valamilyen kompenzációs megoldást találjanak ki, amivel fel lehet a hulladékot dolgozni – ecsetelte Hajdó, hogy mit szeretnének elérni. Egyelőre azonban odáig sem jutottak az egyeztetésben, hogy a Hargita megye más településeiről származó szemét sorsáról tudjanak tárgyalni. Jelenleg 70 körüli azon települések száma Fehér megyétől Beszterce-Naszódon át Kolozs megyéig, ahonnan a Cekendre hozzák a hulladékot, legtöbbjük azonban Hargita megyei.

Mint kiderült, nem károsította meg Székelyudvarhelyt a cég, az után a szemét után is kifizette a város egy százalékos jutalékát, amit nem kellett volna idehoznia, csakhogy ennek az összege gyanúsan kicsi volt, 10 ezer euró körüli, ezért említették meg az augusztus 24-én kelt belső tájékoztató dokumentumban, azóta azonban korrigálták a tévedést – válaszolta a dokumentumot kiszivárogtató Szőke László kérdésére Hajdó Csaba.

Hajdó hozzátette: ő csak mosolygott, amikor az újságban összekötötték a „valahol választások lesznek"-et az udvarhelyi szemétteleppel. Ilyen nagyban nem gondolkoztunk, a kérdésnek viszont komoly politikai tétje van, az egyeztetések másnapján Udvarhelynek legyen ahová vinnie a szemetét – kanyarította ügyes politikai fordulattal a városvezetés javára az amiatti magyarázkodást, hogy az ominózus cikkben megemlítették a magyar kormánypárt, Szász Jenő és a koalíció közti fincsi kapcsolatokat.