A jogosítvány megszerzése menjen gördülékenyen, ne kelljen többé sorban állni és a kihágásért járó pénzbírság mellé ne kapjon a sofőr megaláztatást is – többek között ezeket szeretnék a közlekedési törvény módosításával elérni, számoltak be az RMDSZ parlamenti képviselői, Benedek Zakariás udvarhelyszéki, Bende Sándor gyergyószéki, és Ambrus Izabella Brassó megyei képviselő.

Ők a tagjai a KRESZ-módosításával foglalkozó parlamenti csoportoknak, név szerint a szállításügyi, az ipari és a jogi bizottságoknak. A törvénymódosítás júniusra készül el, még egyeztetések zajlanak például a sofőriskolákkal is, de már körvonalazódik néhány változtatás – mondták el a pénteki sajtótájékoztatón.

Az egyik jelentős újítás a sofőrvizsgával kapcsolatos, azt szeretnék, hogy a gyakorlati vizsgán az oktató üljön a vizsgázó mellett az autóban, a vizsgáztató pedig a hátsó ülésről figyelje a folyamatot. Emellett azt is be szeretnék vezetni, hogy ne csak rendőrök, hanem akkreditációval rendelkező civilek is vizsgáztathassanak. Ez így működik más európai országokban is – érveltek a képviselők.

Mélyponton vagyunk

Még soha nem működött ilyen rosszul a vizsgáztatási rendszer az elmúlt 30 évben, mint most – támasztotta alá a képviselők érveit Szilágyi Ferenc oktató. Ő több tényezőben látja a probléma okát, a felkészületlen diákok, a sofőriskolák versengése és a vizsgáztató személyzet hiánya is közrejátszik – mondta. Az nem elfogadható, hogy egy diáknak 5-6 hónapot kell várnia, hogy gyakorlatban vizsgázhasson. Ugyanakkor azt is kifogásolta, hogy a magyar nyelvű tananyagok nem szaknyelven íródtak, ami összezavarja a diákokat. Zagyva a fordítás – fogalmazott az oktató.

Valamikor a sofőrkönyv luxus volt, ma már létszükséglet. A kezdő sofőröket pedig nem elítélni, hanem segíteni kell – vette át a szót Bende Sándor. Azon munkálkodunk, hogy leegyszerűsítsük a dolgokat, hiszen minden adófizető polgárnak joga van ahhoz, hogy korrekt bánásmódban legyen része, ne legyen megalázva, ne kelljen sort állnia, hónapokat várnia ahhoz, hogy az ügyintézést meg tudja oldani – érvelt.

A megalázásnak nincs helye

Nem a szigort akarják enyhíteni, vagy a kihágásokért járó büntetéseket eltörölni, hanem azt, hogy a bírság kifizetése vagy a jogosítvány felfüggesztése legyen elég, „a megalázásnak nincs mit keresnie az unióban. Azt akarjuk, hogy aki tévedett, méltóságteljesen fizethesse ki a büntetést. Akkorát nem tud tévedni senki, hogy megalázzák, ezzel nem tudunk egyetérteni" – magyarázta.

Ha minden a tervek szerint alakul, akkor már nem kell többé Csíkszeredába menni az elvett jogosítványt visszaszerezni. A törvénymódosításban az is szerepel, hogy a vezetői engedélyt a jogosítványon levő vonalkód beolvasásával függesztik majd fel. Ha valaki ilyen jogosítvánnyal vezet, ugyanaz a büntetése, mint jelenleg, viszont nem kell utazgatni a megyeközpontba, amikor lejárt a határidő.

Megszűntetnék a jogosítvány megsemmisítése (anularea permisului) nevű büntetőintézkedést is, mert ez csak az okmányt érinti, a vezetői jogot nem, éppen ezért kijátszható. Ehelyett azt szeretnénk, hogy azokban a súlyos esetekben, amelyekben eddig alkalmazták a megsemmisítést, most több éves felfüggesztést kapna a vétkes sofőr, vagyis az ország területén ez idő alatt nem vezethet.

A bizottságok azt is el szeretnék érni, hogy a balesetek miatt megrongálódott táblák, korlátok, forgalomirányító eszközök helyreállítása egy bizonyos megszabott határidőn belül megtörténjen. Rengeteg olyan eset van, hogy hónapokig nem pótolnak egy-egy kiütött korlátot, pedig a biztosító megtérítette a kárt. Azt viszont nem tudjuk, hogy az a pénz hová lesz – magyarázta Zakariás.

Az is szóba került, hogy hogyan állapítsák meg az alsó és felső korhatárt a vezetői engedély birtoklására. A gyergyói képviselő szerint az orvosi vizsgát kellene megszigorítani az idős személyek esetében, a fiatal sofőrök pedig korlátozott erejű járműveket vezethetnének az első egy vagy két évben - de ez egyelőre csak elképzelés.

Benedek megint kitálalt

Az udvarhelyszéki képviselő meghökkentő számadatokat osztott meg a román közlekedési rendszerről. Az nem meglepetés, hogy uniós szinten hátul kullogunk a biztonságos közlekedés szempontjából, 2016-ban például 97 halálos autóbaleset jutott egymillió lakosra. Az ország azt tűzte ki célul, hogy 2020-ra ezt a számot 50-re csökkenti, de kérdés, hogyan, amikor alapvető biztonsági elemek hiányoznak az utakról.

Azt is elmondta, a szállítási minisztériumnak 78 ezer alkalmazottja van összesen, ebbe beletartoznak a vasutasok, az utászok, az autóregisztrációval foglalkozók stb. A tavalyi évben a minisztérium 35 milliárd lej költséggel számolt az alkalmazottak után, ha ezt személyekre lebontjuk, az azt jelenti, hogy átlagban 8 ezer euróba kerül az államnak egy ilyen alkalmazott. Ez nem csupán a fizetésük – hívta fel a figyelmet Benedek, hanem mindenféle költség beletartozik ebbe, például az ingyen vonatozás is. Ebből az összegből körülbelül 935 kilométer autópályát lehetne építeni évente.

A költségeket le kellene faragni, az intézmények panaszkodnak, hogy nincs elég személyzet, mégsem hajlandóak egyszerűsíteni a munkájukat, például hogy interneten lehessen intézni az autók forgalomba íratását – fakadt ki a képviselő.

Nem pártolják a vonalkódos leolvasást sem, mert ezzel megszűnnek azok a lehetőségek, amikor illegálisan pénzt szerezhetnek. Abba sem akarnak belemenni, hogy csak jelzett autóból radarozzanak. Az ellenállás óriási, a belügyminisztérium ragaszkodik ahhoz, hogy neki minél nagyobb hatalma legyen a döntésekben – egészítette ki Bende Sándor.

A KRESZ átfogó módosítása már nagyon időszerű, hiszen hetente érkezik a közlekedésügyi minisztériumhoz néhány módosítási javaslat. Benedek Zakariás elmondta, ő nekifogott, hogy összeszámolja ezeket a javaslatokat, de 460-nál inkább abbahagyta. Az új törvényt úgy akarják előkészíteni, hogy évtizedekig érvényes és használható legyen. Ha minden a tervek szerint halad, már idén nyáron elfogadja a parlament, és jövő év elejétől lép érvénybe.