A Villanytelepi épületből való kiköltözésük után ugyan jóval modernebb környezetbe kerültek a gyerekek, de a termek sokkal kisebbek, mint a régi helyen. A létszám viszont jóval nagyobb az új épület befogadóképességénél: jelenleg száznégy bölcsis van, a férőhelyek száma pedig csak nyolcvan. A problémát csak fokozza, hogy néhány év alatt az alkalmazottak száma is megfeleződött, az addigi huszonöt fő helyett tizenhárman próbálják helyettesíteni nap mint nap a dolgozó szülőket – tudtuk meg Lukács Kingától, a Csillagvár Napköziotthon és a Városi bölcsőde igazgatónőjétől.

Bölcsődés dadák a tipegőkben

– Mivel a megyei tanfelügyelőség nem lehetett partner annak idején a tipegő csoportok elindításában, így azokat teljes egészében a városvezetés kezdeményezte, és hozta létre. Ezt a partnerség hiánya miatt másképp nem tudták megoldani, csak ha a bölcsődés posztokra alkalmaznak embereket. A mai napig több ember szerepel a bölcsőde alkalmazotti listáján, mint ahányan valójában itt dolgoznak a bölcsődében. A többiek a város különböző óvodáinak tipegő csoportjaiban látják el a kicsik körüli teendőket – magyarázza az emberhiányt Lukács Kinga.

Az is kiderül, hogy aránytalan az elosztás, mert például míg egyik napközi tizenöt fős tipegő csoportjában a bölcsőde három alkalmazottja dolgozik, addig a bölcsődében két dadára és egy asszisztensnőre több mint húsz-huszonöt apróság jut. A bölcsőde működtetéséről szóló 2012-ben hozott 1252. törvényhatározat 16. cikkelye szerint viszont maximálisan 7-15 fővel működhetnének az óvoda előtti, vagyis a bölcsődei kis-, közép- és nagycsoportok.

Nem betegedhet le senki

A székelyudvarhelyi bölcsődében jelenleg négy csoport működik, mindenhol két dadával, és három csoportban van egy-egy asszisztensnő is. Rajtuk kívül egy mosónő és egy szakácsnő is segíti a feladatok ellátását.

–A jelenlegi alkalmazotti létszámmal nagyon nehéz minőségi munkát végezni. Hiába próbáljuk úgy alakítani a programot, hogy minél hosszabb szakaszban legyenek egyszerre jelen az alkalmazottak, a kora reggeli és a délutáni órákban egyedül kell megoldják a kicsik körüli teendőket. Ha pedig valaki lebetegszik, óriási a felfordulás. Volt, hogy én is beálltam segíteni a dadáknak, mert nem bírták. Pelenkáztam, biliztettem, vizet adtam, szendvicset kentem, mindent, amire szükség volt – teszi hozzá az igazgatónő.

Itt senki sem énekel a vécén

Takarító személyzet nincs, ezért péntekenként egy-egy dada takarítja ki a fürdőszobát. A többi helyiség takarítását akkor végzik, amikor a gyerekek elaludtak. Ezeken kívül a mosogatás is a dadákra hárul. Amikor a konyhába kell menni, vinniük kell a gyerekeket is. – Ha lennénk elegen, nem kellene a biliket behordozni a csoportokba, hanem nyugodtan működhetne a vécére szoktatás a fürdőben is. Olyan szépek azok a kis vécékagylók, csak épp szinte sosincs rá lehetőség, hogy használják is a gyerekek – láttatja a problémát az igazgatónő.

– Hiába írja elő a törvény, hogy hetente hány percet és milyen típusú foglalkozásokat kell tartani a bölcsődés korú gyerekeknek, nincs egy kis nyugodt időszak, amikor a dadák, asszisztensnők tudnának mondókázni, énekelni a gyerekekkel. Szinte már csak gyerekfelügyeletről beszélhetünk – mondja az igazgatónő.

Nincs könyvelés se

Januárban, amikor Lukács Kinga az óvoda mellett átvette a bölcsőde vezetését is, elmondása szerint akkor arról volt szó, hogy valamilyen módon átadják nekik a bölcsőde könyvelését is, amivel megkönnyítették volna a dolgukat.

Csakhogy nem lehetett ezt így megoldani, mert a bölcsőde az önkormányzathoz, az óvoda a tanügyminisztériumhoz tartozik.

– Akkor megnéztük, mire lenne még szükség, lecseréltük a hetvenes évekbeli szekrényeket, és a nagyon régi, dohos matracokat is. Rendbe tettük az egészségügyi szobát, hogy el lehessen különíteni egy-egy beteg gyermeket addig, amíg a szülő érte nem jön. Azt a helyiséget azelőtt raktárként, majd öltöző sarokként használtak egy ideig. A konyhán is személyzethiány van, de az óvodával közös menü kidolgozásával ideiglenesen megoldottuk ezt a gondot is – sorolja az igazgatónő az akkori tűzoltásként megoldott problémákat.

Az igazgatónő reméli, az új városvezetés pozitívabban áll ügyük mellé, közösen feltárják a problémákat, és elkezdődhet valamilyen együttműködés.

– Hogy szeptembertől továbbra is rám bízzák-e a bölcsőde vezetését, nem tudom. De mindazt a hiányosságot, amit láttam, mindenképp szeretném addig rendbe tenni, rendben tudni. Szeretnék a bölcsőde életébe belelátni továbbra is, mert onnan jön a legtöbb gyerek hozzánk, az óvodába. Sokkal egyszerűbb a mi dolgunk is, ha egy-egy csoportot egyben átvehetünk. A beszoktatás is könnyebb, és a gyerekeknek is jobb, ha ismerős arcok között kezdődik az új életük – mondja Lukács Kinga, aki szerint tőlünk nyugatabbra a bölcsődék és óvodák ilyen fajta együttműködésére már nagyon szép példákat lehet látni.