Itthon » Politika

Szilágyi: száradjon a csillagra a pecsét!

Vigyázzunk, nehogy november 2-a a magyar összefogás napja legyen. Az eddigi legjobb politikai vicc, amit a kampányban hallottunk.

MEGOSZTÓ PDF email





Hasonló cikkek
László Szabolcs beszámol a helyi rendőrség tevékenységéről fotó: Dávid Anna Júlia

Élő közvetítés a májusi tanácsülésről

Hol az arany? Ezen a csütörtökön, valószínűleg az...
fotó: Gál Előd

Két évig nekünk és értünk dolgozik az RMDSZ

Nem mi vettük fel, önként jelentkeztek. Meg vagyunk...
fotók: Gál Előd

Derzsi vagy Sinka?

Puszta kézzel csaptak össze a helyi...

szilagyi3-3
Fotó: Lőrincz Csaba
szerkesztoÍRTA: PÁL EDIT ÉVA
2014. október 22., 15:58
1 hozzászólás. 

Kampánykörútja udvarhelyi állomásához érkezett Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt államelnök-jelöltje. Szinte Freud szólt belőlem: álomelnököt írtam elsőre. Toró T. Tibor, a párt elnöke és Izsák Balázs, az SZNT elnöke kísérték el.

Negatív kampány egyenes gerinccel

A mintegy 50-60 udvarhelyi jelenlétében tartott lakossági fórumon Toró T. Tibor mutatta be az államelnök jelöltet. De előbb megválaszolta a két leggyakrabban feltett kérdést. A van-e tétje számunkra ennek a választásnak költői kérdésre az a felelete, hogy van.

Az a tét, hogy eddig egyetlen, az erdélyi magyarságot képviselő jelölt sem váltotta be az elvárásokat, vagyis hogy arról beszéljen, „mit várunk el mi, magyarok ettől az országtól". Az autonómia a megoldás – hangoztatta Toró.

– Amikor 2012-ben jelöltet kerestünk, az volt az emberek elvárása, hogy fiatal, tapasztalt, egyenes gerincű, bátor legyen az illető. Szilágyi Zsolt személyében fiatal, tapasztalt embert találtunk, aki egyenes gerincű, bátor és szókimondó is – magasztalta párttársát Toró.

Hogy miért van szükség két jelöltre? Mert ez az első választás, amikor az erdélyi magyarság értékalapon választhat. Az eddigi jelöltek nem mondták ki a lényeget. Az RMDSZ mindig érzelmi, politikai alapon zsarolta a választókat: ha nem mennek el szavazni, nem lesz magyar polgármester, nem lesz magyar képviselet, Bukaresttel riogattak.

Most azonban mindkét jelöltnek egyforma esélye van, ezért értékalapon választhatnak az emberek két értékrend, két jövőkép közül – mondta Toró.

Szidjuk az RMDSZ-t

A Néppárt elnöke megragadta az alkalmat, hogy szidja egy cseppet az RMDSZ-t: az általuk folytatott politika Bukarest-központú, ehhez balkáninak kell lenni. Az RMDSZ politikusai pont olyanok lettek, mint a román politikusok, kijáráson alapuló engedménypolitikát folytatnak, benne vannak a „Kit visz el ma a rendőr?" népi játékban, és azzal dicsekszenek, hogy kivívják, ami nekünk alanyi jogon jár. Labancpolitikát folytatnak – Katona Ádám ezt már húsz éve megmondta, és most már Toró is egyetért vele.

Ezzel szemben az erdélyi magyarságnak Erdély-központú, Székelyföld-központú politika kell, amelyben csak azért kell Bukarestbe menni, hogy az autonómia jogi alapjait megteremtsük – hangoztatta a pártelnök.

Aztán még egyszer kiemelte, hogy ez egy véleményformáló értékválasztás lesz, majd bemutatta Izsák Balázst, mint az SZNT pártpolitika fölött álló, értékalapon döntő elnökét.

Szidjuk az RMDSZ-t 2

Amennyiben mostanra már elfelejtettük volna, akkor Izsák Balázs kimondta a kulcsszót: ez egy értékválasztás lesz. Majd megragadta az alkalmat, hogy szidja egy cseppet ő is az RMDSZ-t és az általa felvázolt autonómia statútumot.

Kelemen Hunor a jólét, jövő, biztonság egyenlő autonómia szlogennel kampányol, ez Izsák Balázs szerint ez átverés.

szilagyi2-2

A székelyföldi autonómia azoknak az intézményi garanciáknak a megteremtését jelenti, amelyek biztosítják, hogy Székelyföld évtizedek múlva is székely legyen. Pedig valószínű, ismeri el Izsák, hogy hamarabb lenne itt magasabb az életszínvonal, ha románul beszélnének az unokáink. Azt rója fel Kelemennek, hogy autonómia tervük nemzeti szempontból semleges.

Az autonómia nem anyacsavar!

Úgy állították be az autonómiát mint egy globális megoldást, amit le lehet másolni. Az autonómia nem egy anyacsavar, amit szolgai módon le lehet koppintani – ez esetben Dél-Tirolról, előbb meg kell tanulni a leckét, vagyis azokat a történelmi, társadalmi előzményeket, amelyek a dél-tiroli autonómiát megalapozták – vonja le a következtetéseket Izsák.

Háború és békekötés után hozták létre az ottani autonómiát, mely esetükben indokoltan tartalmazta azt a kompromisszumot, hogy a prefektusnak lehetősége van a közrend fenntartása érdekében mozgósítani a csendőrséget. Az RMDSZ erre még rátett egy lapáttal, nem kompromisszumként, hanem célként tűzte ki, hogy a hadsereget is mozgósíthatja a prefektus, holott – mondja Izsák – sehol a világon nem használják a közrend fenntartására a hadsereget.

Kihúzzák a székelyek alól a széket

A másik dolog, amibe belekötött az SZNT elnöke az RMDSZ autonómiatervezetével kapcsolatban az, hogy három megye, Hargita, Kovászna és Maros területén határozza meg a Székelyföldet, holott Székelyföld nyolc székely székből áll. Ehhez a mindenkori román hatalom folyton hozzápiszkált, de sosem annyira, mint amennyire most, az EU-tagállam Románia akar változtatni rajta.

Nincs olyan székely ember, aki elfogadná, hogy a székely székeket végleg eltöröljék. Mi szükség van autonómiára egyáltalán, ha nem tartják tiszteletben a székelység hagyományait, önrendelkezését? –tette fel a kérdést Izsák.

Majd még egyet koppintott Kelemen Hunor fejére azzal, hogy felemlegette, egy bukaresti értelmiségiekkel folytatott vitájában az RMDSZ elnöke elszólta magát: értsék meg, az autonómia nem jelentene semmilyen változást.

„Az RMDSZ autonómia tervezete a Ponta-kabinet közigazgatási reformtervének szálláscsinálója a Székelyföldön" – állította az SZNT vezetője.

Az az autonómiaterv, amelyet Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt a Székely Nemzeti Tanács felkérésére másik négy országgyűlési képviselővel Románia parlamentje elé terjesztett, ebben a pillanatban a legjobb és a leghitelesebben fejezi ki a székelyek akaratát. Boldog lettem volna, ha az RMDSZ-tervezet kidolgozói egy jobb tervezettel álltak volna elő, mint a Székely Nemzeti Tanács – vezette fel Szilágy Zsolt beszédét Izsák Balázs.

Nem Erdélyt kell balkániasítani

Mondta Szilágyi Zsolt, államelnökjelölt, aki 40 perces bemutatása után juthatott szóhoz. Az ő beszédének nem a másik magyar jelölt kampányához, eredményeihez való hasonlítgatás az alapja. Cserébe egy darabig ugyanazzal az 'Elnyomnak a románok' kezdetű asszimilációs retorikával riogat, amellyel az RMDSZ szokott nagyobb tétű választások esetén.

Nem titok, hogy mindannyian mást reméltünk '89-ben, de az akkori célokban való csalódás nagyon sok mindenkit elriasztott. És a legnagyobb ellenségünk a távolmaradás, az érdektelenség – 2012 decemberében az erdélyi magyarok 60 százaléka nem ment el szavazni. Az erdélyi magyarok legnagyobb veszélye, hogy nem érdekli őket a saját jövőjük. Azért vállaltam el ezt a munkát, mert úgy érzem, hogy van tétje ennek a választásnak még akkor is, hogy a két magyar jelölt egyenlő esélyekkel juthat be a második fordulóba – ironizált.

A Nagyváradon, váradi apától, ditrói anyától született Szilágyi, akinek apja református, anyja katolikus, felesége pedig unitárius, és elhallgatja, hogy ő maga katolikus, de elárulja, hogy egy református püspök munkatársa volt, Székelyföldön töltötte gyermekévei egy részét, Szentegyházán járt iskolába. És hiába született Váradon, a borvíz ízét nem felejti, az otthont jelenti számára – tudjuk meg. Székely szívvel, erdélyi neveltetéssel próbálom tenni a dolgomat – lopta magát a székelyek szívébe.

Bukarest, te csodás

Kilencven éve azt látjuk, hogy 90 éve nemzetbiztonsági kockázatot jelentünk. Bukarest megnyomorítja a szabadságunkat, Bukarest összegereblyézi az adót az országból, Bukarest nem tudja megoldani a problémáinkat – sorolta, és példaként a Kolozsvár melletti autópályát hozta fel.

Míg Nyugaton egy kilométer autópálya három millió euróba kerül, Romániában a tíz év alatt összehozott sztráda minden kilométere 28 millió euróba fájt. Emellett elkerüli Erdély fővárosát, Kolozsvárt. Ha Bukarest nem tudja hatékonyan kezelni az adóinkat, megoldani a gondjainkat, akkor ruházza át azokat a régiókra – tanácsolja az elnökjelölt.

szilagyi1-1

Szilágyi a föderális államformában hisz, a gazdasági válság idején a föderális berendezkedésű országok nyerték meg a versenyt – indokol.

Az erdélyi románok jelentős része sem élvezi az egyesülés örömeit. Már 1918-ban Iuliu Maniu levelet írt a királynak, hogy Erdélyt az egyesülés tönkretette. Az azóta elhallgattatott Sabin Gherman ezt a kilencvenes évek végén, napjainkban pedig Angela Tocilă, az Evenimentul Zilei napilap nagyváradi munkatársa ezt megerősítette. A román emberek talán még nyíltabban kimondják azt, ami a lelkünket nyomja. A románokkal való párbeszéd fontosságára hívja fel a figyelmet Szilágyi, hogy ők is értsék, az autonómia nem az ő kárukra lenne, hanem maguk is haszonélvezői volnának.

„Nem Erdélyt kellene balkániasítani, hanem Romániát felemelni Erdély szintjére" – vallja Szilágyi Zsolt.

A magyar összefogás

Szerinte az államelnök-választáson az egyik magyar jelölt úgy kell, hogy nyerjen, hogy ne veszítsen a másik. A választásokon a magyarok kifejthetik álláspontjukat, majd utána lehet tárgyalni az összefogásról, amire mindenképp szükség van – hangoztatja elméletét a jelölt. A lakossági fórumokon gyakran elhangzik: nehéz összefogni azokkal, akik megszavazzák december 1-je kötelező ünneplését. Mi elfogadjuk, hogy ez az ő ünnepük, hiszen a területnagyobbodást szokás ünnepelni, de ne kötelezzenek bennünket is üdvrivalgásra, ne vegyék el nemzeti méltóságunkat – válaszolt erre Szilágyi.

Majd poénkodott egy sort az RMDSZ-es képviselők IQ-szintjén, ők ugyanis azt hangoztatták, hogy úgy tudták, már kikerült az általuk megszavazott törvényből az ominózus szakasz. Az egész tervezet négy szakaszból állt – nehéz lehetett végigfutni rajta, hogy benne van-e – mosolygott Szilágyi.

Ne felejtsék el elmondani, hogy hányadik rubrikába kell pecsételni! – szólt közbe egy bácsi. Szilágyi szót fogadott neki, és elmondta, a jobb felső sarokban, a tizedik rubrikában találják a szavazók a csillagos négyzetet, amelyen Románia történetében először magyar és román nyelven olvasható a párt neve. De vigyázat! Vigyázat! Ajánlott megvárni, míg megszárad a tinta, ellenkező esetben, ha összehajtjuk a lapot, épp Kelemen Hunor négyzetére kenődik a pecsétünk. És így végre megtörténik az igazi magyar összefogás!



1 hozzászólás

hirdetes

hirdetes
Hozzászólások | Szabályzat
avatar
lajosfia
2014-11-06 11:58:07
Talán rövidesen rájön a szőröstalpú, hogy a balkán ott van, ahol a betelepített többség, és nem a 8 székely székben. A viselkedésen, a rend és tisztaság hiányán tapintani lehet a különbséget. A "nagy" országvezetés akkor lesz méltó a betöltött hivatalára, ha felismeri, hogy 100 éves lemaradását csak a helyben levő jó példa terjesztésével, és nem üldözésével dolgozhatja le.

Hozzászólások Copyright (C) 2009 uh.ro. Minden jog fenntartva."