Hét éve él Udvarhelyen, több mint két és fél éve pedig városunk első városmenedzsere. Székelyudvarhelyen képzeli el a jövőt, az is lehet, hogy a politikában, bár erről óvatosan fogalmaz.

Mi a dolga egy városmenedzsernek?

Elég összetett kérdés, de a törvény elég egyértelműen fogalmaz, hisz a városmenedzser feladatkörét a polgármester határozza meg: milyen feladatkörökkel, hatáskörökkel látja el. Egyik esetben lehet több, másikban kevesebb. Változik, várostól, egyik vagy másik polgármestertől függ.

Neked konkrétan mi volt a feladatod?

Elég sok mindennel foglalkoztam. Ha veszem a 2013-as kinevezésemet, akkor a hatáskörök között szerepelt a fejlesztési osztály, ez idővel, 2014-ben változott egy átszervezéssel, a fejlesztési osztály és a beruházási osztály lett egy külön igazgatóság, onnan megörököltem csak a helyi pályázatokat. A koordinálásom alá tartozott a közigazgatási osztály, az informatikai osztály, szervezési és közkapcsolati iroda, illetve a helyi önkormányzat alatt működő alegységek, értem itt a művelődési házat, színházat, néptáncműhelyt, filharmóniát, múzeumot, könyvtárat, Tourinfót és a legújabban létrehozott intézményt, a helyi rendőrséget.

Vannak olyanok osztályok, ahol nemcsak a koordinálás, hanem a tényleges munka megszervezése is a feladatom volt, mint például az informatika, ahol harmadik éve nincs is saját informatikusunk és külsős informatikussal dolgozunk.

Mindemellett volt az Udvarhelyi Média Kft., aminek ügyvezetője voltam, illetve az Urbana Rt. vezetőtanácsának is tagja voltam és az Udvarhelyi Sportegyesületnek az elnöki tisztségét láttam el. Ezek voltak azok a hatáskörök, amikkel a polgármester és az önkormányzat ellátott.

Mit tudnál kiemelni az elmúlt évek tevékenységéből?

Azt mondanám, hogy ez picit hosszabb időszak, mint két, két és fél év, mert azelőtt is sok minden volt, amit kabinetvezetőként elláttam. Ezek egy részét tovább vittem, a kabinetvezetői hatáskör ki volt egészítve sok mindennel, amikre rálátásom volt. Az egyik legfontosabb a rendezvények, amelyek a szervezési és közkapcsolati irodán keresztül valósultak meg. Említhetem a Székelyudvarhely Tavaszát, amit az utóbbi három évben indítottunk el, idén volt a harmadik kiadása. Ugyanúgy a Szent István Napok, vagy a Karácsonyi Vásár és a Székelyföldi Bethlehemes Találkozó, amit évről évre próbálunk elvinni a szakmaiság felé, és azért szervezzük, hogy a régi hagyományok ne vesszenek el.

Mire vagy a legbüszkébb?

Nem tudnék egyet kiemelni, mert nagyon sok minden van, ami az elmúlt évek folyamán kiviteleződött. A helyi pályázati programokban több mint 250 pályázatunk van a helyi civil szféra megerősítésére. Vannak olyanok, akik elégedettek ezzel, és olyanok is, akik elégedetlenek azokkal a megítélt értékekkel, amelyeket a pályázatuk, ötletük kivitelezésére támogatásként fordított az önkormányzat.

Többször hangsúlyoztam, hogy nem fog működni az a civil kezdeményezés, amely csak az önkormányzat támogatására támaszkodik. Több kell. Az önkormányzat szerepe elsősorban az, hogy az értékes ötleteket támogassa. Nem kimondottan, teljes mértékben kell ezeket támogatnia, mert rövid távon így fenntarthatók, hosszútávon viszont nem lesznek életképesek.

Nem tartozott a hatáskörömbe, viszont jó pár évvel ezelőtt kezdeményeztem a Virágos Székelyudvarhely programot. Örvendek, hogy megvalósult, és idén már második éve ezt sikerült kivitelezni. 2011-ben voltam egy találkozón, ahonnan ezzel az ötlettel jöttem haza, hogy el kellene, hogy indítsunk egy ilyent. Örvendek, hogy beért ez az elképzelés.

Ugyanakkor örvendek annak, hogy sikerült megvalósítani a kamerarendszert, ezen már 2009-től dolgozunk Jakab Áron Csabával. A városi térfigyelő kamerarendszert idén is bővítjük. Az idő bebizonyította, hogy ezekre szükség van. Nincs olyan hét, hogy ne jöjjön kérés a rendőrségtől, helyi rendőrségtől, hogy adjuk ki a felvételeket. Nagyban hozzájárul az elkövetők beazonosításához, nagymértékben segíti a rendőrök, nyomozók munkáját.

A helyi rendőrséget úgymond az én gyermekemnek is tartom. Az ötlet, ha nem is volt teljesen az enyém, viszont az, hogy létrejött, a létrehozási papíroktól elkezdve a szabályzatig, azt teljesen én készítettem elő és a polgármesterrel közösen terjesztettük a tanács elé jóváhagyásra. A lakosság véleménye pedig az, hogy erre tényleg szükség volt, ezt bizonyítják a mindennapi visszajelzések.

Mennyire látsz bele a helyi rendőrök munkájába?

Nem mondom, hogy napi, de heti szinten igen. Heti szinten egyeztetések vannak az intézményvezetőkkel, hiszen koordinálási szerepem is van a munkájukat tekintve.

Mivel egy új intézmény, vannak még elvárások. Olyan elvárások, amit a törvény nem engedett, hogy a hatáskörükben legyen. El kell telnie egy kis időnek, hogy az emberek fejében is tudatosuljon, hogy a helyi rendőröknek mi a szerepe. A helyi rendőröknek elsősorban a közbiztonság fenntartása a feladata, ami nagyot javult 2008-tól napjainkig. A helyi rendőrség ezt fokozta, így jobb az emberek biztonságérzete.

Mi az, amit ebben az időszakban nem tudtál véghezvinni, de szeretted volna?

Vannak dolgok, amiket szerettem volna, ezek elő vannak terjesztve, s remélem, kivitelezik majd.

Az alegységek eléggé elhanyagolt állapotban voltak, gondolok itt elsősorban a múzeumra, könyvtárra. Mivel az ők működési szabályzatuk az 1994-ben volt utoljára aktualizálva, és azóta eltelt több mint húsz év. Más intézmények esetében is hasonló a helyzet, legutóbb 2003-2005 között történt meg ugyanez.

Tíz éve jelent meg egy törvény, ami az előző könyvtári és múzeumi törvényt tartalmilag és hatáskörileg is teljesen megváltoztatta. A könyvtári törvény teljesen új lett 2003-ban, mint ami 1994-ben volt. Ez a mai napig így működik. Több órámat, napomat felvette, hogy az igazgatókkal leülve, az új és régi törvényeket végigolvasva, végigtárgyalva újra gatyába rázzuk és a törvényességnek, a mai előírásoknak megfelelően aktualizáljuk. Ezek az elmúlt egy-két hónapban elkészültek, gondolok itt a múzeumra, a könyvtárra és a táncműhelyre. Következett volna a művelődési ház és a színház, de remélem, hogy ezek elő lesznek terjesztve még ebben az évben és kiviteleződnek.

Legsúlyosabb eset a múzeum és könyvtár volt, mások esetében annyit nem változott, mert fiatalabb intézmények és a 2001-es évi a közigazgatási törvény, amely alapján a közigazgatási tevékenységek folynak.

Mit jelent ez gyakorlatban, például a könyvtár és a múzeum esetében?

Egyik-másik tevékenységüket nem tudják úgy ellátni, ahogy kellene. Nem voltak például díjszabások jóváhagyva. Vannak olyan díjszabások, amelyekre az önkormányzatnak közvetlenül hatásköre van. A múzeum esetében a belépők. Ezt minden évben jóváhagyják a helyi adókkal és illetékekkel. Viszont a többi díjszabást egy másik múzeumi törvény alapján, külön határozatban hagyja jóvá a helyi önkormányzat. A könyvtár esetében csak láttamoznia kell a helyi tanácsnak.

Ezek meg is történtek, de az életbe léptetésükhöz szükséges a működési szabályzat. Remélem ezek, mivel elő vannak készítve, beérnek az elkövetkező időszakban.

Miért mondtál le városmenedzseri tisztségedről?

Úgy érzem, hogy felsorolva a hatásköröket, feladatköröket, eléggé kitűnik, hogy az utóbbi időben sokat vállaltam. Ahogy telnek az évek, az embernek különböző prioritásai cserélik a helyüket a listán. Mivel nekem is családom, két gyerekem van, a prioritás eléggé megváltozott a család és a gyerekek irányába, és a család nagyobb előteret kapott. Elég kevés időt tudtam a családdal tölteni, mivel a munkaidőm nem reggel nyolctól, fél nyolctól délután négyig tartott, hanem akár estig is, és úgy érzem, hogy ezt nem lehet a család és az egészségem rovására csinálni. Emiatt hoztam meg ezt a döntést.

Azt rebesgetik, hogy megromlott a viszonyod Bunta Levente polgármesterrel és ezért mondtál fel... Van ennek köze a felmondásodhoz?

Nem tudom, mit rebesgetnek, mondhatom, hogy nincs köze, mert jó a kapcsolatom a polgármesterrel. Örvendek, hogy sikerült ezt megbeszélnünk. Semmi valóságalapja nincs ennek a rebesgetésnek.

Most ki látja el a városmenedzseri feladatokat? Lesz helyetted valaki?

Bő két hete beszéltünk erről. Abban maradtunk a polgármester úrral, hogy szeretném a feladatokat átadni. Több személyt jelölt meg, akiknek át kell adnom a tevékenységeket, feladatokat és úgy látom, hogy a legkésőbbi időpont, amíg itt vagyok, az október vége, mivel nem csak hivatalon belüli tevékenységek vannak, ott van az Udvarhely Média kft. is, és inkább emiatt húzódik el ez a folyamat.

Most te vagy a városmenedzser vagy a leköszönő városmenedzser?

Úgy is lehet fogalmazni, hogy leköszönő városmenedzser.

Említetted, hogy több személyre ruházod át a feladatokat. Kik ők, ezt lehet tudni?

Tulajdonképpen az igazgatóságokról, az osztályokról volt megnevesítve az a személy, akiknek át kellett adnom a feladatokat, és nem volt kimondottan szó arról, hogy helyettem jött volna valaki, aki városmenedzser lesz.

Az Udvarhelyi Média Kft. ügyvezetője is vagy, ebben a tisztségben tovább dolgozol?

Október végéig maradok, legkésőbb addig leszek az ügyvezető.

A Kovászna megyei önkormányzatban is dolgoztál. Milyen tapasztalataid vannak a hasonlóságok és különbségek terén?

Elsősorban egy megyei önkormányzatot egy helyi önkormányzattal nem nagyon hasonlítanék össze. Párhuzamokat, hasonlóságokat lehet vonni, viszont törvényi szinten teljesen más.

Teljesen más az is, hogy ott egy döntéshozói szervezet tagja vagy, vagy itt a helyi önkormányzatnál végrehajtói szerepben vagy. Teljesen mások a hatáskörök egy megyei önkormányzatnál, mint egy helyinél.

Azt mondom, hogy hasonlóságokat lehet felállítani. A helyi közigazgatási törvényt nagyon sokban megszabja, hogy melyek azok a feladatkörök, amelyeket el kell látnod. Inkább a kivitelezési, módszertani dolgokban vannak hasonlóságok, viszont a hatáskörök különbözőek.

A helyi önkormányzatokban sokkal emberközelibbek a kapcsolatok, sokkal közelebbi a viszony az emberekkel, mások a mindennapi kapcsolatok. Ha hasonlóságokat kell megnézni, akkor a pályáztatási rendszer hasonló, mert ez létezik a megyei és a helyi önkormányzatoknál is. Vannak mechanizmusok, amelyek hasonlók, de teljesen másak a feladatkörök.

2004-2008. között a Hargita megyei önkormányzatnál dolgoztam, így elég nagy rálátásom volt a Kovászna megyei önkormányzat tevékenységére is. Hogy mi az, amit az egyik önkormányzat jobban csinál, mint a másik, mi az, amit másképp csinál, az nagyban függ a politikai erőktől, viszonyoktól is. A két megyének a politikai összetétele is különbözik.

Nagyon hangsúlyosak a székek, gondolok itt arra, hogy Hargita megyében is három szék van: Csík, Gyergyó és Udvarhely. Mindegyiknek megvannak a maga sajátosságai, erősségei, gyengeségei. Ugyanez jellemző Háromszékre is, ott is megvoltak a sepsiszéki elképzelések, prioritások, a felsőháromszéki, vagy az alsóháromszéki sajátosságok. Erdővidéki tanácsosként voltam a Kovászna megyei tanácsban és ott is megvannak az erőviszonyok, nem lehet azt mondani, hogy mi az, amit egyik jobban csinál, mint a másik. Az adott térségek prioritásai hordozzák ezeket.

Feleségeddel Kovászna megyeiek vagytok. Mennyire érzitek otthonotoknak Székelyudvarhelyt? Hazaköltöznétek?

Érdekes, hogy van ez a címkézés, hogy te Kovászna megyei vagy, te csíki vagy, te vásárhelyi vagy. Érdekes város ilyen szempontból Székelyudvarhely. Összetettebben látom ugyanezt, ugyanakkor sokkal egyszerűbben is.

Ugyanabban a periódusban voltam az Udvarhelyszéki RMDSZ ügyvezető elnöke és voltam Kovászna megyei képviselő is. Kicsit furcsa volt egyeseknek, hogy akkor Hargita megyében is tevékenykedem és Kovászna megyében is jelen vagyok. Sok embernek a fejében megemészthetetlen kérdésként volt ott. Akkor most mi is van?

Ugyanúgy jelen volt a Hargita és a Kovászna megyeiekben is, voltak fórumok, ahol támadtak, hogy akkor most mit is akarok, Kovászna megyei vagyok. Viszont jó volt az elképzelés, amit Borboly Csaba Tamás Sándorral indított el az egyik Kovászna és Hargita megyehatár táblánál: Székelyföldet építjük!

Van egy másik nagy projekt, amin dolgozom, ez a Székelyföld története című monográfia, ami sokak fejében tisztázza ezeket a dolgokat. Ha jobban megnézzük, akkor tulajdonképpen nincsen olyan, hogy Kovászna, vagy Hargita megyei, székelyföldi van, és én székelyföldi vagyok. És ezt azzal tudom megerősíteni, hogy az elmúlt években utánanéztem a gyökereimnek és Erdővidéknek az a része, ahonnan származom, Székelyszáldobos, a '67-68-as megyésítésig folyamatosan Udvarhelyszékhez tartozott. Édesapámnak a személyijét az 50-es években Udvarhelyen állították ki. Felmerül a kérdés bennem, hogy akkor itt Udvarhelyen ki udvarhelyi, vagy udvarhelyszéki? Lehet címkézgetni, de mindezek után inkább érzem magam udvarhelyszékinek, Hargita megyeinek, mint Kovászna megyeinek és vagyok annyira udvarhelyi, mint Udvarhely lakosságának több mint a fele.

Úgy érzem, hogy megraktuk a családi fészket Udvarhelyen. Nem látom annak nagy esélyét, hogy Csíkszeredába, Sepsiszentgyörgyre költözzünk. Idővel lehet, hogy az ember a szülőfaluba hazaköltözik, ennek látom esélyét, de az nem most lesz.

Milyen városban szeretnél/szeretnétek élni?

Udvarhelyt megszerettük. Épp a minap számoltuk össze a feleségemmel, hogy laktam négy évet Brassóban és Bukarestben az egyetemi évek alatt, utána elkerültem Csíkszeredába négy évet, s most már több mint hét éve Székelyudvarhelyen vagyunk. Van viszonyítási alapom, életemnek több mint felét nagyvárosban töltöttem, ha lehet Csíkszeredát vagy Székelyudvarhelyt nagyvárosnak tekinteni. Úgy érzem, hogy Székelyudvarhely egy élhető város, mindenképp itt szeretnék élni.

A közelgő választások miatt kikerülhetetlen a kérdés: indulsz a helyhatósági választásokon, vagy a parlamentin? Ha igen, milyen politikai tisztséget pályázol meg és hol?

Ha az elmúlt időszaknak a tevékenységét megnézzük, elég közel voltam a politikai dolgokhoz, voltam udvarhelyszéki ügyvezető elnök (RMDSZ – szerk. megj.), voltam megyei önkormányzati képviselő is. Nem mondanám most, hogy lemondtam a városmenedzseri tisztségről, kivonultam a közéletből. Úgy érzem, hogy a habitusomból is adódóan több mint biztos, hogy a közéletben fogok tevékenykedni. Az, hogy indulok a helyhatósági választásokon, vagy nem indulok, erre korai válaszolni. Nincsenek politikai ambícióim, most azt mondom, hogy nem, de inkább azt mondom, hogy túl korai bármilyen választ adni, elhamarkodott lenne.

Eléggé érdekes az udvarhelyi politizálás, a politikai elgondolás. Úgy érzem, hogy egy ekkora városban, mint Udvarhely elsősorban nem a politikai hogyanról kellene szóljon az élet, hanem arról, hogy a mindennapi ember, lehet az festő, gyári munkás, vagy a tanügyben, egészségügyben dolgozó, kell, hogy jól érezze magát. A politikát inkább abban látom, hogy a politikai döntéseket elsősorban országos szinten kell meghozni. A tanügyisnek, a közigazgatásban dolgozónak meglegyen az a bére, amiért dolgozik, akárcsak a magánszektorban dolgozóknak. A politika arra kellene irányuljon, hogy meghozza azokat a döntéseket országos viszonylatban, amit a mindennapi ember érez. Az, hogy itt helyi szinten ezek hogyan valósulnak meg, hogy „fitogtassa" egyik-másik politikai erő a tevékenységét, azt szélmalomharcnak tudnám nevezni.

Úgy érzem, hogy azok a döntések, amelyeket politikai szinten meg kell hozni, amik a mindennapi élethez szükségesek, azok nem egy ilyen kisvárosban kell, hogy megszülessenek, hanem országos szinten. Visszatérve az előző gondolathoz, úgy, hogy a mindennapi ember jól érezze magát. Helyi szinten pedig úgy érzem, hogy elsősorban ezek alkalmazása kell legyen, mert mindegy, hogy milyen színezetű lesz a polgármester, vagy az önkormányzat, elsősorban a városban levő tevékenységeknek az ellátása a fontos, hogy minden működjön. Tudjad biztosítani azokat a forrásokat, amelyek a működéshez szükségesek. A kérdés, hogy mennyire tud okosan sáfárkodni, gazdálkodni azokkal a helyi erőkkel, forrásokkal, amelyek bejönnek a költségvetésbe, mire tudja fordítani, hogy ezek működjenek. Ez lenne a feladat.

Politikában részt veszel?

Már említettem, hogy nincsenek különösebb ambícióim, egyelőre azt mondanám, hogy nem, de nem zárom ki ennek a lehetőségét az adott konjunktúra mellett.