A legutóbbi népszámlálás eredményeinek feldolgozása még folyamatban van, de időnként megjelenik néhány részleges adat. Előzetes számokat már tavaly novemberben és decemberben is közölt a statisztikai hivatal, de akkor még a települések szintjén nem álltak rendelkezésre információk. Most néhány számsor kiderült, így például az is, hogy

a város lakossága 33 265 fő.

Ez minimális eltérést mutat a decemberi adathoz képest – a feldolgozás előrehaladtával még változhat a szám. Azt is tudni lehet, hogy Székelyudvarhelyen 15 940 férfi és 17 325 nő él, egy lakásban pedig átlagosan 2,64 személy.

A vallások szerinti megoszlást is közzétették, e szerint 17016 római katolikus, 9632 református, 809 ortodox, 79 baptista, 51 görög katolikus, 22 pünkösdista, 19 adventista és 18 ateista él a városban. Nyolcvanketten felekezeten kívülinek vallották magukat, 54-en nem válaszoltak a kérdésre, 5483-an pedig valamelyik más vallási felekezethez tartoznak.

Ez utóbbiak nagy része valószínűleg unitárius: a felekezethez tartozókat idén nem számolták külön, de 2002-ben igen, akkor 5438-an voltak. Észrevehető egyébként a római katolikusok számottevő fogyása: ők 1992-ben több mint húszezren voltak, számuk 2002-re 18 494-re csökkent. Az ortodoxok jól tartják magukat, hiszen egyházuk 763 lelket számolt 1992-ben, míg tíz évvel ezelőtt 941-et.

A reformátusok két és fél ezerrel lettek kevesebben 1992 óta – akkor 12 227-en voltak, 2002-ben 11 138-an. A többi, kisebb egyházhoz tartozók száma nem változott jelentősen az évek során.

Nehéz az összehasonlítás

Székelyudvarhely lakosságának etnikai összetételét egyelőre nehézkes a korábbi évekkel összehasonlítani. Ennek oka, hogy a statisztikai intézet egyelőre nem tette közzé a 2011-es adatokat etnikai lebontásban, mindössze a beszélt nyelvek szerint.

Ez ideiglenesen használható összehasonlítási alapnak, hiszen a legtöbb, magát magyarnak valló személy anyanyelveként is a magyart jelöli meg – ugyanígy a román nemzetiségűek is jellemzően román anyanyelvűek.

A romák esetében más a helyzet, hiszen nagyon sok, magát cigánynak valló lakos nem beszéli anyanyelveként (vagy egyáltalán) a romani nyelvet, így esetükben csak akkor lehet megbízható kimutatást készíteni a számarányukról, amikor elérhetővé válnak az etnikai összetételre vonatkozó adatok a települések szintjén is.

Ez a végleges adatokban minden bizonnyal benne lesz, ám ezek, a statisztikai hivatal becslése szerint, csak 2013 második felében lesznek nyilvánosak. Éppen ezért a mostani összehasonlításhoz a 2011-es népszámlálás anyanyelvi megoszlás szerinti adatait, míg a két korábbi népszámlálás esetén már az etnikai arányokat vettük figyelembe.

Nőtt a magyarság aránya?

A 2011-es adatok azt mutatják, Székelyudvarhelyen 32 056 magyar és 1 137 román ajkú ember él. Ha ezt vesszük figyelembe, a százalékos összetétel kedvezőbb helyzetet mutat a magyarság számára, hiszen így a város lakosságának 96,37 százalékát a magyarul, míg 3,42 százalékát a románul beszélők teszik ki.

2002-ben a 36 948 fős népességnek csak 95,69 százaléka volt magyar nemzetiségű (35 357 személy), ekkor a románok aránya 2,91 százalék volt, ami 1 077 lakost jelentett.

1992-ben volt a népességi csúcs: ekkor 39 959-en éltünk a városban, így bátran nevezhettük negyven ezres városnak Udvarhelyt. Ekkor a magyarság aránya még magasabb, 97,44 százalékos volt (38937 fő), a románok a népesség 2,09 százalékát tették ki (837 fő).

Ebben az évben igencsak kevés, mindössze 87 cigányt számoltak össze, míg tíz évvel később már 429-en vallották romának magukat. Hogy 2011-ben hányan tették ezt, még nem tudni, csupán a roma nyelvet beszélők számát – ők 29-en vannak.

Az egyéb kisebbségek rohamosan fogytak az elmúlt két évtizedben: a rendszerváltás utáni első népszámláláskor 39 német élt városunkban – ez a szám 25-re apadt 2002-re, míg idén hat olyan személy akadt, aki anyanyelvének jelölte meg a németet. Természetesen itt is fennáll a lehetősége annak, hogy több német nemzetiségű illető van, akinek nem német az anyanyelve.

Fűtéssel jól állunk, nem elég a WC

A 2011-es népszámlálás lakásfelmérés is volt egyben. Székelyudvarhelyen 13705 lakást írtak össze, ezek nagy részébe (pontosabban 97,3 százalékában) be van vezetve a vezetékes víz, 96,9 százalékukban van kanalizálás és 98 százalékukban villanyáram.

A megye többi városához képest igencsak magas (88,7 százalék) az egyéni hőközponttal rendelkező, vagy távfűtésre csatlakozott lakások száma: 12 154. Csak Csíkszereda előz meg a maga 90,9 százalékával, utánunk Tusnádfürdő következik, eléggé leszakadva, 66,6 százalékos lefedettséggel.

A civilizáció egyik jeleként tartják számon, ha a lakásban konyha és fürdőszoba is van. Előbbivel jól állunk, hiszen a lakások 96,9 százalékában van konyha, ám a mellékhelyiségeknél szereplő 93,9 százalék már nem annyira pozitív. Bár maga az arány nagy, érdemes hozza számolni, hogy Székelyudvarhelyen 833 lakásban nincs angolvécé.

Ezzel még mindig nagyon jó a helyezésünk, ugyanis Románia lakásainak több mint 40 százalékában nincs vécé, vagy egyáltalán fürdő sem és a lakások fele nincs rácsatlakoztatva a szennyvízhálózatra. Ebből a szempontból Hargita megye is csak a 21. helyet foglalja el 48,90 százalékos aránnyal. A listát Kolozs megye vezeti (89,90 százalék), Ilfov pedig az utolsó – itt csupán a népesség 19,50 százaléka fér hozzá a kanalizáláshoz.

Persze nem állítjuk, hogy sok budi egyenlő sok magyar, de mindenképp érdemes lehet dolgozni mindkét szám növelésén.