Szerda délelőtt Fenyéden, a Harmopan által működtetett malom udvarán azonban nem kellett életveszélytől tartani: az Olt Sürgősségi Esetek Felügyelősége (ISU) és az általa vezetett udvarhelyi tűzoltóság helyzetgyakorlatot tartott a fenyédi önkéntes lánglovagokkal, rendőrséggel, csendőrséggel, valamint a mentő- és rohammentő-szolgálattal közösen.

Minden a 112-vel kezdődik

A felügyelőség harmadévente szervez olyan akciót, amely során egységeikkel tűzoltást szimulálnak, és ezt a gyakorlatot minden évben egyszer összehangolják a többi közszolgálat munkájával - tudtuk meg a helyszínen a szervezőktől.

Az idei idézőjeles tűzeset a Harmopan pékség fenyédi malmánál lobbant fel, pontban tizenegy órakor. A gyakorlat szerint a résztvevőknek mindenben a valós helyzetet kellett imitálniuk, tehát a malom megbízottja tárcsázta a 112-es hívószámot, ahol részletesen beszámolt a tudnivalókról: elmondta, mi gyulladt ki, és azt is, hogy feltételezhetően sérültek is vannak a helyszínen.

Mint az ISU jelenlévő vezetőségi tagjától, Cimpoesu Stelian tűzoltó ezredestől megtudtuk, a segélyhívó számra beérkező hívásokról szükség szerint már a központ értesíti a rendőrséget, a mentőszolgálatot és az önkéntes egységeket. Mivel a szimuláció Fenyéden zajlott, természetesen a fenyédi önkéntes alakulatot is értesítette a diszpécser.

Megmentő a Küküllő

Az önkéntes tűzoltók néhány perccel a hívás után tudomást is szereztek az esetről, és azonnal elindultak a helyszínre. Az udvarhelyi tűzoltókkal nagyjából egyszerre, kevesebb mint tíz perccel a hívás után értek a malom udvarára, majd a rendőrség, csendőrség, a mentőszolgálat és a rohammentő (SMURD) autói is befutottak.

A hivatásos egységek megérkezéséig a malom tűzvédelmi szakemberei igyekeztek biztosítani a helyszínt: azonnal szaladtak a tömlőkért, majd az épület mellett folyó Küküllőből szivattyúzni kezdték a vizet.

Amint a sürgősségi egységek megérkeztek, megtelt emberekkel az udvar: a tűzoltók azonnal intézkedni kezdtek, több szivattyút is a folyópartra állítottak, és néhány perc alatt behálózták tömlőkkel a helyet. A mentősök és rohamentők szaladtak az épületbe megkeresni a sérülteket, a rendőrök és csendőrök felügyelték a helyszínt.

Összedolgoznak az egységek

A mentés egy összetett csapatmunka - fogalmazott az ISU vezetőségi tagja, hozzátéve, hogy tűz esetén minden, még a nem hozzájuk tartozó egységek feladatát is a tűzoltóparancsnok hangolja össze.

A gyakorlatot Dima Valerian, az udvarhelyi hivatásos tűzoltók vezetője irányította. A munka gördülékenyen ment, a sürgősségi csapatok szemmel láthatóan rutinosan működtek együtt.

Noha jól tudtuk, hogy mindez csak szimuláció, a hangulat, a szaladgálás, a kiabálás, az utasítások miatt a hangulat megközelítette egy valódi szükségállapotét.

Integető áldozat

Hogy mégis honnan lehetett érezni, hogy csak helyzetgyakorlaton vagyunk, leszámítva a tűz és a füst hiányát? Onnan, hogy a tűzoltóság egy alkalmazottja is végigfotózta az eseményt, a tűzoltók pedig néha barátságosan belemosolyogtak a kamerába.

A sérültnek kinevezett alkalmazottak ugyancsak el-elmosolyodtak, sőt, az egyikük a mentőautóban, a hordágyon, maszkkal az arcán felmutatta hüvelykujját, jelezve, minden a legnagyobb rendben. A sajtó is szabadabban mozoghatott, mint egy valós tűzesetben, amikor a lángok miatt általában biztonságos távolságból figyelik a történéseket.

A malom alkalmazottai is készültek az eseményre: előkészítettek egy szállítóautót arra az esetre, ha a raktárban megnedvesednének a zsákok. A tűzoltók ugyanis a tartályokat és a raktárépületek tetejét is locsolták, ahogy valódi tűzben szokták. A szakértelemnek hála azonban a gabona a víztől is megmenekült, nem csak a tűztől.

Autóroncs a kanyarban

A tűz eloltása, illetve a sebesültek ellátása után a szimuláció második része következett, amelyben egy balesethez érkeztek a szakemberek. Az autóroncs, egy szebb napokat is megélt papucs Dacia a malom előtt „sodródott le" az útról, első két ülésén egy-egy „sérült" ült mozdulatlanul.

A baleset helyszínét bekerítették piros-fehér szalaggal, ott a rendőrök biztosították a helyszínt. Az úton közlekedők serényen tekintgettek a kanyarban sürgő-forgó csoportra, amely a szükségállapotnál segédkezett.

„A sajtó mehet közelebb is" − biztatott Dima Valerian tűzoltóparancsnok, s így közelebbről is megfigyelhettem a folyamatot, amelyet kevesen tapasztalhatnak meg sértetlenül.

Jajgassatok legalább, te!

A roncsban lévő sérültek ellátásánál a munka oroszlánrésze a mentőszolgálatra, a rohammentősökre és az autó szétbontásához értő specialistákra (descarcerare) hárult. Kis térben, az autó belsejében kellett megállapítaniuk, milyen módon „szabadíthatják ki" a sebesülteket, és hogyan kell biztosítaniuk őket.

Ennél a gyakorlatnál is összehangoltan dolgoztak a szakemberek: miután a sérültek pulzusát kitapintották, és nyakukra merevítő került – „Jajgassatok legalább, te!", biztatták az utasokat a malom alkalmazottai −, az autóbontók is akcióba lendültek, és néhány perc alatt kabrióvá varázsolták a Daciát.

Eltávolították a kocsiról az ablaküvegeket és minden más, a munkában akadályozó részt is, ehhez csákányt, kisebb fejszét, fűrészt és hatalmas vágóeszközt használtak.

Vigyor az oxigénmaszk alatt

A különböző egységek folyamatosan kommunikáltak egymással, ennek köszönhetően csakhamar sikerült elsősegélyben részesíteniük a sérülteket, majd hordágyon a mentőautóba tenni őket. A képzelt injekció beadásánál az egyik sebesült elvigyorodott az oxigénmaszk alatt.

A szétvágott autóroncs elszállítása körül támadtak ugyan kisebb nehézségek, de pár perc alatt végülis sikerült megtisztítani a helyszínt. A mentés elég élethűre sikerült, a jelenlévők bizonyára beleélték magukat, elképzelték az éles helyzetet. Az akció után eltelt egy kis idő, amíg a társaság felocsúdott a történtek hatása alól, még úgy is, hogy bebizonyosodott, a segítség percek alatt érkezik.