Eddig mintegy 140 családnak nyújtott segítséget, de új, Kossuth Lajos utcai, tágas épületében akár több százzal növelheti ezt a számot a Gyulafehérvári Caritas Szent Anna Fejlesztőközpontja.

A központ Kossuth Lajos utcai épületét múlt héten adták át, egyházi méltóságok, a Caritas vezetősége és más városokban dolgozó munkatársai, illetve a Hargita megyei szociális ágazat képviselői jelenlétében. Az ünnepségre eljött az intézmény építkezési munkálatait támogató Rottenburg Stuttgart Egyházmegye képviselője is.

A Caritas székelyudvarhelyi tevékenysége ezzel nagyot lépett előre: foglalkozásaik eddig ideiglenes helyszínen, főként a Szent Miklós Plébánia Kossuth utcai épületében zajlottak, amelyet kezdtek kinőni. A sajátos nevelési igényű és sérült gyerekek, illetve családjaik számára szervezett programok pedig hosszas vándorlás után találtak most új, tágasabb otthonra.

Akadálymentes a bejutás

Az épület munkálatai egy időben forráshiány miatt leálltak, és az sokáig „pirosban" volt, ezért elterjedt a Piros ház megnevezése – ismertette Pápay Kamilla, a Caritas PR-felelőse.

A központot németországi támogatással sikerült befejezni, s így mostantól még hatékonyabban működhetnek az ott zajló programok, például a kisgyerekes családok számára szervezett korai nevelés-fejlesztés, a sajátos nevelésű gyerekek és családtagjaik segítése, illetve a szenvedélybetegek számára tartandó rendszeres foglalkozás, a KI-ÚT.

Az új, kétszintes épület tevékenysége nyolc székelyudvarhelyi munkatárssal indul, a fogyatékkal élőknek szóló foglalkozásokra Csíkszeredából járnak át a programvezetők. Az épületben elegendő tér van a gyerekek fizikai fejlesztéséhez, a kiscsoportos beszélgetésekhez és a személyes találkozókhoz, konzultációkhoz, így a remények szerint hamarosan több száz várólistás is igénybe veheti a központ szolgáltatásait.

Az épületet akadálymentesítették, a földszinten találhatók a fogyatékkal élő fiatalok számára kialakított termek, köztük egy hangulatos, szebbnél szebb játékokkal berendezett gyakorlószoba, ahol többek közt mozgásfejlesztés is zajlik majd.

Az avatás után az ünnepségen is jelen lévő gyerekek vették birtokukba a puha szőnyeges termet. A kicsik a polcokra felsorakoztatott színes játékokat leltározták fel, a nagyobbak a mozgásfejlesztő eszközöket próbálgatták. Egy tolószékes kislány a kúszás gyakorlásának szentelte az időt, míg édesapja hangosan szurkolt neki a bejárat mellől.

Külön öröm, hogy a nagyobb tér kedvez a KI-ÚT programnak, hiszen a foglalkozásra járó szenvedélybetegek kilétét teljes diszkrécióval kezelik – tudtuk meg a fejlesztő központ munkatársaitól.

A fektetéstől a közösségbe illeszkedésig

A Gyulafehérvári Caritas székelyudvarhelyi programjai már bejáratottak, régóta ismertek a székelyudvarhelyiek körében – annak ellenére, hogy megvan az igénylők stabil köre, minden érdeklődőt szívesen fogadnak, és akár tanácsadással, akár foglalkozásokon segítik.

A korai nevelő program 2010-ben indult el Székelyudvarhelyen, elsőként Hargita megyében. Ez 0-6 éves gyerekeknek és családjaiknak szól. Magába foglalja a mozgásfejlesztést csecsemőkortól kezdődően, minden fontosabb mozzanat (hasra fektetés, kúszás, mászás, ülés, járás) követésével, a szocializáció fejlesztését, nevelési modellek nyújtását a szülőknek, valamint a szülő-gyerek kapcsolat megerősítését – ismertette Mezei Borbála programfelelős.

A program erőssége, hogy megkönnyítheti az óvodai, iskolai közösségbe való beilleszkedést, mivel a gyerekek már igen kis korban belekóstolnak, milyen együtt, egymás ellen játszani, és hogy ez mi mindennel jár.

A heti foglalkozások célcsoportja főként a hátrányos szociális helyzetű gyerekek, az egyedülálló szülők, illetve a sokgyerekes családok. A programvezető örömmel tapasztalta, hogy Udvarhelyen egyre többen vállalnak nagycsaládot.

Ám annak ellenére, hogy a harmadik-negyedik gyerek nevelésénél már tapasztalható egy lazaság a szülők viselkedésében, mégsem válnak föltétlenül rutinosabbá, mert minden gyerek más, eltérőek az igényeik. Többek közt ebben próbálnak segítséget nyújtani az igénylő szülőknek.

Ha átmegy a szülőn a gyorsvonat

A Caritas másik nagy sikerű programja a fogyatékkal élő gyerekek és fiatalok segítése. Ez régen az Őrangyal programmal indult, amely táborozási lehetőséget kínált a speciális igényű fiataloknak.

A táborok során fogalmazódott meg az igény a fogyatékkal élők családjait támogató csoportok működésére, így indult el 2009-ben Székelyudvarhelyen is a Caritas foglalkozása – tudtuk meg Demeter Zsuzsától, a program egyházmegyei koordinátorától. A program most lelt udvarhelyi otthonára, az eddigi vándorlás után: mintegy huszonöt-harminc család veszi igénybe a szolgáltatást.

A program rendszeres, csoportos foglalkozást biztosít a fogyatékkal élőknek és hozzátartozóiknak, ugyanakkor egyéni tanácsadás, konzultáció is zajlik az épületben. A sérült gyerekek szüleit lelkiekben is támogatják, de a bürokrácia útvesztőiben is segítenek nekik eligazodni, hiszen rengeteg új dolgot kell megtanulnia annak, aki sajátos nevelési igényű gyereket nevel.

A szakember egy anyuka szavait idézve úgy fogalmazott, a gyerek betegségével szembesülni olyan, mint amikor átmegy fölötted a gyorsvonat – a sokk után fel kell állni, és meg kell nézni, mi maradt meg, mivel lehet elkezdeni az életet. A fogyatékkal élő gyerek vagy felnőtt környezetének meg kell tanulnia bizonyos dolgokat – a programfelelős meghatódva mesélte el, hogy volt olyan érdeklődőjük, akinek a szomszédjában él autista kisgyerek, és azért vett részt a foglalkozáson, hogy megtudja, hogyan viselkedjen szomszédként a kicsivel.

A leggyakoribb kérdések, dilemmák a sérült gyerekek szüleitől, hogy a kicsi integrált vagy speciális nevelésben részesüljön, illetve, hogy mit kezdjen a szülő azzal, ha a gyerekét kinézik. Az ilyen és hasonló témákban személyre szóló tanácsokkal szolgálnak, együttműködve a korai nevelőprogram vezetőivel, akik segíthetnek minél kisebb korban felismerni az esetleges betegséget.

Háromszéken nemrég indult csoportos foglalkozás a fogyatékkal élő gyerekek és felnőttek kamasz hozzátartozóinak: tinédzserkorban lehet a legnehezebb felvállalni azt, hogy sérült van a családban, ezért rájuk külön is szeretnének odafigyelni.