Különböző szakterületek képviselői keresték a választ arra, hogy mi a boldogság, és hogy nekünk, székelyeknek, miért ilyen nagy, számszerűen 6,97 a boldogságindexünk az UKKSZ által rendezett konferencián. Ez a szám egy előzetesen lefolytatott – nem reprezentatív – kérdőíves felmérésből derült, ennek eredményeiről itt olvashatsz bővebben.

Nincs tudomány a boldogságra

Szalay Zsuzsanna pszichológus szerint, bár szakterületének arról is kellene szólnia, hogy mitől boldogak az emberek, a pszichoanalízissel és a terápiával egy picit áttolódott erről a hangsúly a betegségekre. Van viszont szerencsére a humanisztikus pszichológiának a nem túl nagy múltra visszatekintő pozitív pszichológia ága, amely központi témájának tekinti a boldogság kutatását, ő ennek az ágazatnak a nézőpontjai és személyes élmények alapján vizsgálja a boldogságot.

Phd. Tamás Dénes filozófus, író és kommunikációs szakember jó filozófushoz méltóan „jó kérdés, hogy miért vagyok itt" mondattal kezdett, majd elmondta, az ő szakága is most már túl speciális kérdéseken gondolkodik, és kicsit elengedte a boldogság keresését, de „ez nem mindig volt így". A filozófus etikát is tanít, és az etika központi kérdése azoknak az életvezetési lehetőségeknek a keresése, amelyekkel a boldogságot lehet növelni.

A filozófussal ellentétben Lövétei-Lázár László író, költő, a Székelyföld magazin főszerkesztője pontosan tudta, hogy miért van jelen a beszélgetésen, „Székely Csaba drámaíró rám lőcsölte ezt a megtisztelő feladatot" – mondta nevetve és hozzátette, nagyon kíváncsi volt, mi sül ki ebből a beszélgetésből. Ő egyébként úgy véli, ugyan az irodalom központi témája a tragédia, az ember, amikor egy remekművet olvas, akkor katarzist él át, ami maga a boldogság.

Elmesélt néhány történetet az író, amelyből az derült ki, hogy sok anyaországi úgy tekint ránk, mint valakikre, aki a boldogság szigetén élnek. Nagyszalontán például az Arany-emlékév megnyitóján egy államtitkár sofőrjével beszélgetett, aki azt mondta, alig várja, hogy annyi pénzre szert tegyen, amivel ott tudja hagyni Budapestet, hogy Erdélybe költözzön. Olyan spicces hölggyel is találkozott, aki egy összejövetelen jelentette ki, hogy gyereket szeretne csináltatni magának Erdélyben. Az író nem érti, hogy ezek miért vannak, így már egyre több kérdésre keresték a választ a meghívottak.

Egyszerű a recept

Demeter Sándor Lóránd, székelyderzsi unitárius tiszteletes a többiekkel ellentétben kijelentette, hogy a vallásnak központi témája a boldogság, hiszen a Biblia alapkérdése, hogy miért él az ember, mi az ő küldetése. A szent könyv többek között úgy is tekint a boldogságra, mint valaminek a következményére, azt mondja, „ha igaz ember vagy, és az igazságot meg tudod tartani, akkor boldog leszel". Szerinte ma az igaz típusú minősítés nem létezik, az iskolában, a különböző állások betöltésénél a kitűnőket, kiválóakat, jó képességűeket részesítik előnyben, de az igaz embert nem keresik. Fel is vetette a kérdést beszélgetőtársainak, milyen az igaz ember.

Tamás Dénes szerint az igaz ember maga előtt igaz, őszintén lép fel, jelenik meg, nem hazudtolja meg önmagát.

Szalay Zsuzsanna, ha már a pozitív pszichológiát említette bemutatkozásakor, több boldogsággal kapcsolatos elméletről beszélt, ezeknek olyan összetevőiről, mint pozitív életérzés, amelyet egy jó kirándulás, kávé, vagy éppen beszélgetés is kiválthat. Több elméletben is ez a központi elem, mégis önmagában mulandó. Fontos emellett az elmélyülés képessége is, miszerint valamit maximális erőbedobással végzünk a teljesítmény öröméért, és olyannyira belemerülünk, hogy megszűnik az idő is. Egyik összetevőként például az értelmet említette, értve ezalatt, hogy olyan életet él-e az ember, ami túlmutat a saját céljain, és beszélt az emberi kapcsolatokról is, ismertette egy több évtizeden keresztül tartó harvardi kutatás következtetését, hogy annál boldogabbak vagyunk, minél több minőségi kapcsolatot ápolunk.

A pszichológus könnyeivel küszködött, amikor egy tragédia, kisdiákja elhalálozása kapcsán rácáfolt az összes tudományos elméletre: „olyan egyértelmű és olyan banálisan egyszerű receptje volt a boldogságnak..., hogy a gyerek mehet kosarazni, táncolni, előtte áll az érettségi, ilyen egyszerű. Hétköznapi örömök".

Lövétei-Lázár László szerint az irodalom is azért építkezik nagymértékben a tragédiákra, mert ezek képesek egy picit megállítani és elgondolkodtatni az embert. „Állj meg, te barom, és örülj, hogy nem te vagy Antigoné, és nem kell eltemetned a bátyáidat" – magyarázta.

A székely hygge, hogy nem vagyunk egyedül

Amikor arra keresték a magyarázatot, hogy miért 6, 97-es a székelyek boldogságindexe, és miért gondol sok anyaországi úgy Erdélyre csodavilágként, Demeter Sándor Lóránd a közösségben találta meg a választ. Szerinte a közösség a mi saját hyggénk (a dán életérzés, amely boldoggá tesz), vagyis az, hogy vannak emberi kapcsolataink: „tudod, hogy van melletted valaki, nem vagy egyedül".

Jézus szavaival élve „boldogok a lelki szegények", de „boldogok azok is, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak". Ezt a tiszteletes meg is magyarázta, amikor valaki sír, gyászol, Székelyföldön, főleg a falusi közösségekben, nem marad magára az ember, végigkísérik a legdrámaibb életútján is. Szerinte a boldogságindexünket csökkentő tényező a kizárólag az anyagiak és az önmegvalósítás utáni hajsza.

Szalay Zsuzsanna a kis közösségeinkben látja boldogságindexünk fenntarthatóságát, a székelység varázsát. Emellett humorunkat is kiemelte a pszichológus. Amikor vendége van Magyarországról, az mindig meglepődik azon, ahogy cakk-pakk szembecsattintjuk a másik hátrányát, vagy éppen előnyét jó cifrán megfogalmazva, nem kerülgetjük a forró kását. Az viszont már probléma, hogy két mondatban a másik minden egyes hibáját el tudjuk sorolni, de ha dicsérni kell, akkor már bajban vagyunk.

A gyengéink közé sorolta az érzelmi intelligenciánk hiányát is. Azt, hogy a „férfi nem sír", és hogy „a nő alárendeli a céljait a családnak". Ezek a sztereotípiák egészségünkre is kihathatnak. Ki kellene tudnunk fejezni azt, hogyha dühösek, szomorúak vagyunk. Sokszor onnan sejtjük, hogy apa dühös valamiért, hogy összetöri a poharakat, vagy éppen hajnalig a kocsmában van.

A folyamatos konkurálás is szóba jött, az hogy már az iskolában is a közös munka helyett az egymással való versengés kerül előtérbe. Éppen az előbbi erejét felismerve változtattak oktatási módszereiken a skandináv államok, ezért nem véletlen, hogy magasan vezetik a boldogságindex alapján összeállított listákat.

Ezt vidd magaddal!

A kerekasztal-beszélgetés végén néhány üzenetet is megfogalmaztak a résztvevők, a tiszteletes például Dan Millman-nek, A békés harcos írójának azon gondolatát tolmácsolta, hogy minden nap figyeljünk a szellemi és fizikai fejlődésünkre, míg Szalay Zsuzsanna szerint az lehet nagyon fontos a boldogságunk érdekében, hogy tudatosan éljük az életünket, célkitűzéseket és azok prioritásait határozzuk meg magunknak.

A pszichológus ezzel a Mark Twain idézettel zárta mondanivalóját: „az élet olyan rövid, hogy nincs benne idő veszekedésre, bocsánatkérésre, megbánásra, számonkérésre, csak a szeretetre van idő, s ha szabad így kifejeznem magam, csak egy pillanat van rá".

Lövétei-Lázár László hazabeszélve azt tanácsolta a jelenlévőknek, hogy Facebook helyett inkább olvassanak el egy-egy verset naponta, és ha mást nem is, azt biztosan elérik vele, hogy ő boldog lesz.