Március 20-a a boldogság világnapja, ezért ezen a napon, kedden szervezte meg az UKKSZ a Mennyire boldog a székely? elnevezésű konferenciát. Többek között egy olyan kérdőíves felmérés eredményeit ismertették itt, amelynek feladata volt kideríteni, hogy mennyire boldog a székely.

„Ahogy minden jó sztori, ez is egy buliban kezdődött el, egy haverommal néztük az embereket, hogy mennyire boldogok" – nyitotta meg a konferenciát az ötletgazda Györgyei-Szabó Magdolna, aki az ötlet megszületése után rögtön megnézte, hogy mikor van a boldogság világnapja, amikor ideális lenne egy előzetes felmérés eredményeit ismertetni. Azt is elárulta, hogy szeretnék más városokba is elvinni ezt a konferenciát.

Gálfi Árpád polgármester nyitóbeszédében kihangsúlyozta, habár vannak boldogabb és kevésbé boldog nemzetek, „a boldogságot nem nemzetiségre és nem fajra, hanem emberre osztja a jó Isten". Szerinte annál nagyobb boldogság nincs, hogy így együtt lehetünk.

A pápa is jönne?

„Nekem is kikerekedett a szemem, amikor hallottam ezt az ötletet, mégis akkor fog igazán kikerekedni a szemem, ha a második ötlet is megvalósul, ami az volt, hogy a pápát hívjuk meg Udvarhelyre" – mesélt arról a bizonyos boldogság konferenciát megihlető buliról Bíró Barna Botond megyei tanácselnök, akinek a főszervező rögtön elmesélte ötletét.

Az online kérdőívek eredményét Dr. Szabó Árpád közgazdász, egyetemi adjunktus ismertette, aki maga is meglepődött azon, mennyire boldogok a székelyek. Beszédét azzal kezdte, hogy a polgármester azzal a mondatával, miszerint a boldogság nem nemzetiség vagy fajfüggő, mindent elmondott, amit ő szeretett volna. A módszertanról keveset beszélt az előadó, inkább az eredményeket ismertette.

A Székelyhon portálon 1422 érvényesen kitöltött kérdőívből vonták le a következtetéseket, de a kutató elárulta, Udvarhelyszékről 442-en, Csíkszékről 579-en töltötték ki, szóval ez inkább Hargita megye boldogságindexe, más székely adatokkal bővítve. Mivel ebből a két körzetből töltötték ki a legtöbben a kérdőívet, Szabó egyúttal leellenőrizte az „itt is jobb, mint Csíkban" mondás igazságtartalmát, ami szerinte való, ugyanis a csíkiak boldogságindexe 6,86, az udvarhelyieké 7,07.

Azért sem reprezentatív a kutatás

Szabó Árpád szerint, mert a valós aránynál nagyobb arányban töltötték ki nők, magas végzettséggel rendelkezők és városiak, ráadásul ők boldogabbak az átlagnál. Arra jó volt a kutatás, hogy a szociológusnak meghozza a kedvét egy komolyabb, kutatóbiztosokkal történő mintavételre. Mivel online kitölthető kérdőívről van szó, a lakosság 20 százaléka, az internetkapcsolattal nem rendelkezők alapból kiestek a megkérdezettek köréből.

A megkérdezettek adataiból a kutatás szerint 6,97-es érték jött ki, egy 1-től 10-ig terjedő skálán ennyire boldogak a székelyek, ráadásul a kérdőívekből az is kiderült, szerintük 7,69-re fog nőni ez a szám öt év alatt. Mivel rengeteg országban lemérik már a boldogságindexet, kezd a GDP-hez hasonlóan elterjedt lenni, ezért be is lehetett helyezni Székelyföldet a világranglistába, amely így a tizenkilencedik helyet foglalná el az Amerikai Egyesült Államok mögött és Belgium előtt. Ehhez képest Románia 6,09-el a 47., Magyarország 6,07-el a 48. ezen a listán.

Ami a kutatás eredményeiből biztosan kiderül, hogy a családban élők boldogabbak, sőt minél többtagú egy család, annál boldogabb emberek élnek benne, tehát „érdemes sok gyermeket vállalni". A munkaviszonyra is rákérdezett a kérdőív, így az biztosan mutatta, hogy a vállalkozók és a cégtulajdonosok boldogabbak az alkalmazottaknál, ezen igazából nem lepődtünk meg, ahogy azon sem, hogy azok, akik jótékonykodnak, adakoznak, sokkal boldogabbak másoknál. Ami viszont már érdekesebb adat, hogy a fizetés nem függ össze a boldogsággal, a legtöbbet keresők nem a legboldogabbak, az mondjuk érthető, hogy a legkevesebbet keresők sem azok.

Egészség legyen s család...

Szabó Árpád kérdőívében rákérdezett bizonyos tényezőkre, a kitöltőknek szintén egy egytől tízig terjedő skálán kellett megjelölniük, hogyan állnak bizonyos területein az életüknek. Ez a modell azt mutatja, hogy a székelyföldi emberek úgy érzik, hogy nagyon jók a családi kapcsolataik, másrészt az egészségükkel is ki vannak békülve, míg a legrosszabbnak az anyagi helyzetüket és a spiritualitással való kapcsolatukat ítélték.

Szabó Árpád ugyan érdekesnek találja a számokat, ezek ismertetése után ő is elmondta, „mivel a boldogság egy szubjektív érzés, nem biztos, hogy az az ember, akit megkérnek, hogy egy tízes skálán értékelje, hogy érzi magát, ugyanazt gondolja a boldogságról, mint aki feltette a kérdést". A kutatónak a felesége hívta fel arra is a figyelmét, hogy a kérdőív alatt rengeteg rosszindulatú hozzászóló van, és valószínűleg ezek a „boldogtalan emberek" nem is vették a fáradtságot, hogy kitöltsék a kérdőívet.

Itt dobog Székelyföld szíve

A kutatásnak egy másik része is volt, mégpedig megkeresni „Székelyföld szívét", geometriai közepét. Sztojka István topográfus ezt meg is tette, akinek elsőként a pontos határokat kellett megtalálnia, így a Székelyföldet alkotó községek hivatalos határait vette Székelyföld 997 kilométerű kerületének. A határok kijelölése utáni mérésekkel pedig arra jutott, hogy Székelyföld szíve Szentegyházán dobog.

Ezt Szentegyháza polgármestere, Molnár Tibor sem hagyta szó nélkül, beszédében elmondta, máris sokkal boldogabbak, hogy tudják ezt. Úgy gondolja, ezzel a titulussal újabb lehetőségek nyílnak előttük. „Szentegyháza közepében egy parkot szeretnénk, ami majd tudatosítja az átutazókban, hogy most pont Székelyföld közepén vannak" – mondta a városvezető, aki kilátóban és egy nagy térképben is látna fantáziát.