Sok kutató- és gyűjtőmunka van még hátra addig, amíg kézbe vehetjük a város legpatinásabb épületeiről szóló, tudományos alapossággal összeállított és minden eddiginél részletesebb, aktuálisabb információkban bővelkedő, Székelyudvarhely műemléképületeit bemutató könyvet.

A nagyszabású, minden eddigi és saját kutatásai eredménye alapján is összeállított kiadvány „előszobájának" nevezi viccesen Kovács Árpád művészettörténész azt a katalógust, amely tavaly látott napvilágot, s amelyet ő maga állított össze.

A Székelyudvarhely fontosabb műemlékei című kis könyvecske a Communitas Alapítvány támogatásával és a Forrásközpont kiadásában jelent meg, egyelőre a Forrásközpontban lehet beszerezni.

A város legismertebb műemlékeit, többek között a Székely Támadt várat, a belvárosi református templomot, a ferencrendi épületegyüttest, a Mária Valéria óvodát, a gimnáziumot és a Szent Miklós-hegyi plébániatemplomot magyar, román és angol nyelven is bemutató, 47 oldalas, színes fotókkal ellátott katalógus nem a teljesség igényével készült, sokkal inkább egyfajta „lapozható idegenvezető" szerepét tölti be.

A művészettörténész a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont munkatársa, gyakran találkozhatunk vele a különböző kiállítások megnyitóján.

„Fő szempontunk az volt, hogy a nagy érdeklődésnek örvendő épületek ne csak a szakmabelieknek, hanem a környékbeli, vagy a messziről jött látogatók körében is ismertté váljanak. Kis túlzással azt is mondhatnám, hogy ez egy (virtuális) idegenvezető, melynek segítségével tájékozódhatunk a város arculatát meghatározó épületekről"- mondta Kovács Árpád, akit a kiadvány kapcsán az eddigi kutatásairól és a készülő könyvéről is kérdeztünk.

Szívügye a város építészeti öröksége,

annak mindmáig többnyire feldolgozatlan története - körülbelül nyolc éve kezdett el foglalkozni a város patinás épületeinek a felleltározásával, szakszerű, tudományos kutatásával.

„Szándékosan nem a műemlék fogalmát használom, mert sok olyan épület van Udvarhelyen, melyek eszmei értékük alapján kiemelt jelentőséggel bírnak, talán védettséget is élveznek, de nem szerepelnek a romániai műemlék-jegyzékben" - pontosít, amikor a műemlék meghatározást hiányoljuk.

„Kutatásaimat a ferences templommal kezdtem, építésének körülményeit vizsgáltam főként két 18. századi, latin nyelvű, addig ismeretlen kézirat feldolgozásával és helyszíni megfigyeléseimmel kiegészítve" - részletezte a kezdeteket.

A kutatómunka eredménye a 2007-ben megjelent, A székelyudvarhelyi ferences templom. Adalékok a ferences épületegyüttes építéstörténetéhez című önálló kiadványa, amelynek jelenleg a második, bővített kiadásán dolgozik.

„Az elmúlt években a templomban nagyon komoly restaurálási munka folyt, főként a szentély és az oltárok tekintetében sokkal több kérdésre tudjuk a választ, mint amire a munkálatok előtt vállalkozhattunk" - újságolta a bővítés apropóját.

2008-ban, dr. Hermann Gusztáv Mihály felkérésére, Udvarhelyszék művészetéről írt tanulmányt a kezdetektől napjainkig, korstílusokba ágyazva, majd a város eklektikus és szecessziós építészetét bemutató tanulmánya is megjelent. Munkáját a 2011-12-es időszakban ösztöndíj segítette, ennek köszönhetően tudott koncentrálni a Székelyudvarhely központjában lévő dualizmus kori épületek kutatására.

„Elsősorban az egykori katolikus főgimnázium (ma a Tamási Áron Gimnázium bentlakása), a Benedek Elek Pedagógiai Líceum, az egykori Mária Valéria óvoda épületeit kutattam, de a kutatást kiterjesztettem más, a korszakhoz sorolható épületek vizsgálatára is, mint a bíróság épülete, az egykori Állami Főreáliskola épülete, a volt Pénzügyi igazgatóság épülete, a Haberstumpf-villa." – mondta Kovács.

Szerinte a kutatások plusz a levéltári dokumentumok (mint például a Kolozsváron őrzött Pákei-, Ugrai-hagyaték) összegyűjtésének köszönhetően összeállt egy olyan adatbázis, melynek feldolgozásával foglalkozik.

„A nagy mű befejezése még sok támogatást és időt igényel, de létjogosultsága nem lehet kétséges, hiszen bár sok minden nincs meg a múltunkból, például a középkori Szent Miklós-hegyi-, a szombatfalvi-, vagy éppen a bethlenfalvi plébániatemplomok, vagy a Szent Anna-kápolna, de ami megvan, még „morzsáiban" is szép" - vélekedett Kovács, remélve, hogyha elkészül a könyv, akkor egy teljesen új és tudományosan megalapozott képet kapunk Székelyudvarhely építészetéről, műemléképületeiről.

A Székelyudvarhely fontosabb műemlékei című katalógust a Hagyományőrzési Forrásközpont székhelyén kapható.