Kultúra » Alter

Az egykori város: ledöntött emlékműveink és szobraink emlékezete

Nemcsak az országzászlós emlékmű sínylette meg az elmúlt száz év viharait. Dőltek itt is szobrok, eltűntek emlékművek. Nem mind nyomtalanul.

MEGOSZTÓ PDF email





Hasonló cikkek
sztokkszlem

Nézd meg, kik lépnek fel (videók)

Szombaton a műfaj nagyjai szórakoztatják az udvarhelyi...
konyvunnep

Kányádira emlékeznek a Budavárban

És ebből városunk sem marad ki. Kattints és nézd meg,...
Pulzus1801

Sátorosok a Spanyár-ház udvarán

Holnap a Haáz Rezső Múzeum Képtárát is beveszik, csak...

orszagzaszlosemlekmu2
Alig néhány évig éltek a Patkó címerei
szerkesztoÍRTA: KATONA ZOLTÁN
2013. május 31., 12:21
8 hozzászólás. 

A Márton Áron tér felújítása kapcsán az elmúlt néhány hétben többször is hallhattunk az ún. országzászlós emlékmű címereiről, illetve a Patkóról, mint kegyeleti helyről. 1940-41-ben létesült a mostani építmény – azonban nem ez volt az egyetlen emlékmű, ami megsínylette a történelem viharait, a hatalom- és rendszerváltásokat.

„Mi csak a ledöntött szobrainkat állítjuk fel újra!" – mondta Orbán Balázs szobrának avatási ünnepségén Sütő András író 1995-ben, utalva arra, hogy az utóbbi egy évszázadban a politikai rendszerek jöttek és mentek, s ezek a jövés-menések nem egy szobor vagy emlékmű életébe is kerültek.

A legnagyobb szoborállítási hullám a néha viccesen Soborheiu Secuiescnek, vagy Szoborhelynek is nevezett Székelyudvarhelyen kétségtelenül az elmúlt húsz évben volt. Azonban a múlt században nemcsak emeltek, hanem döntöttek is le szobrokat, emlékműveket.

Dőlnek a szobrok

A kommunizmusban emelt két híres udvarhelyi mellszobor két iskolához kapcsolódik, ezek dőltek a leghamarabb 1989-1990 fordulóján, amikor a mese, ha csak látszólag is, véget ért.

Józsa Béla mellszobra a tanítóképző (ma a Református Kollégium), Petru Grozáé a gimnázium előtt állt 1990. januárjáig. A kommunista, mártírhalált halt (Kolozsváron agyonverték 1943-ban), hodgyai születésű Józsa szobrát, amelyet 1961. tavaszán avattak fel, Orbán Áron szobrász készítette, az iskola elől eltávolított alkotás jelenleg a múzeum udvarán van.

kurt-5149

A gimnázium 1958-ban vette fel dr. Petru Groza nevét, Románia első kommunista miniszterelnöke (1945. március-1952. június) halálának évében. Groza tökéletesen tudott magyarul, Budapesten tanult, és igen népszerű volt azokban az években a romániai magyarság körében.

Szobrát 1974-ben avatták fel a gimnáziumhoz vezető út mentén, alkotóját nem ismerjük, a márványszobrot Bukarestből, az akkori Alkotók Házából hozták. 1990. januárjában, Józsa Béla szobrához hasonlóan, a mellszobrot levették a talapzatról.

Ugyanabban az évben a Tamási Áron nevét felvevő iskola egyik hátsó raktárába tették, azóta is ott van. A szobor talapzata ma is ott áll a gazzal benőtt, rendezetlen környéken.

A levésett emlékművek

A dualizmus korában, illetve az első világháború idején két jelentős emlékművet állítottak a város közterein. Az egyik az 1896-ban emelt millenniumi emlékmű a Megyeháza előtti téren, a másik az 1917. december 8-án, az akkori Deák téren felavatott Vasszékely.

Mindkettőt lerombolták az első világháború után: a bevonuló román katonák 1919. januárjában először megcsonkították a Vasszékelyt, majd lerombolták - egy megmaradt darabját ma a múzeumban őrzik. 2000-ben újraállították a Vasszékelyt – az eredeti helyéhez képest körülbelül harminc-negyven méterrel hátrább.

A millenniumi emlékmű is ugyanarra a sorsra jutott, mint a Vasszékely, 1919-ben lebontották, két darabját szintén a Haáz Rezső Múzeum őrzi. 2008-ban újra felállították, nagyjából az eredeti helyére.

Az első világháborúhoz kapcsolódik egy másik emlékmű, aminek már nincsenek nyomai. 1915-ben a Kuvar-szikla oldalára két dombormű került a német–magyar barátság „örökkévalóságának" bizonyosságául, Ferenc József osztrák-magyar és II. Vilmos német császár portréival.

Ezeket is leverték, de a helyük, illetve a később kiegészített emlékmű elszórt darabjai egészen addig fellelhetők voltak a Kuvaron, amíg a töltőállomás melletti támfalat néhány éve meg nem építették.

Címerek a Patkóban

A Patkó, illetve az országzászlós emlékmű 1941-ben épült meg, avatását szeptember 5-én tartották, pontosan egy évre rá, hogy a magyar honvédek átlépték a trianoni határt. A bécsi döntés után Székelyudvarhely két országzászlót kapott: az egyiket a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségétől – ezt a Kuvar oldalában állították fel, az említett első világháborús emlékműnél –, a másikat a testvérváros Pestszentlőrinctől.

orszagzaszlosemlekmu1

Ez utóbbit helyezték el egy emlékművel együtt a Felső piactéren, amit akkoriban Batthyány-térnek neveztek. Az emlékművet Gidó Csaba történész kutatásai szerint egy helyi mérnök, Asztalos Kálmán tervezte.

A zászlórudat, illetve az öt címert (balról jobbra: Erdély, Udvarhely vármegye, Magyarország, Pestszentlőrinc és Székelyudvarhely) a háború utáni hatalomváltáskor tüntették el.

S ha már a szobortörténelmet Sütővel kezdtük, vele is végezzük: a tervek szerint idén felavatják a néhai író mellszobrát Székelyudvarhelyen, ez lesz a város legújabb ilyen jellegű alkotása.

A szobrok, emlékművek az örökkévalóságnak készülnek, de Kelet-Európának ebben a szegletében a politikai rendszerek, illetve a hatalomra került emberek meggyőződései, akarata és véleményei határozzák meg sorsukat: dőlnek vagy újra visszaállnak.



8 hozzászólás

hirdetes

hirdetes
Hozzászólások | Szabályzat
avatar
kszl
2013-05-31 13:48:48
Minden, ami magyar volt, azt a román vagy lerombolta, vagy megrongálta.
Ezek tények...
avatar
zterex1
2013-05-31 13:59:57
A címereket visszaállították Gyergyószentmiklóson és Csíkszeredában a gimnáziumokra.
Itt mi lesz a helyzet.( Ha oda jutunk mint Marosvásárhely, a " többség " nem fogja megszavazni... )
avatar
kszl
2013-05-31 14:19:06
re:
avatar
zterex1
A címereket visszaállították Gyergyószentmiklóson és Csíkszeredában a gimnáziumokra.
Itt mi lesz a helyzet.( Ha oda jutunk mint Marosvásárhely, a " többség " nem fogja megszavazni... )

Teljesen igazad van, csak ne feledd el, hogy részben ez is politikai érdek, és egyben neveltetés.
Aláírásokat kellene gyűjteni, akkor talán visszalehetne állítani.
avatar
lajosfia
2013-06-01 12:50:50
Még a polgármesteretek is ellenzi a címerek visszatételét (ha igaz a híresztelés). Előre tudtuk, hogy lemaradtok az ügyről.
avatar
pandietele
2013-06-02 23:01:27
Amint az a legelső fotón is látható, a címerek helyes sorrendje a következő volt

Balról jobbr a címerek :
Udvarhely, Udvarhelyszék, Magyarország , Erdély, Pestszentlőrinc
avatar
mz
2013-06-04 13:36:22
emlekmuvek
Ez egy alaposan dokumentált, fontos és pontos információkat tartalmazó cikk. Örülök, hogy vannak még újságírók, akik cikket-írni is tudnak, nemcsak fogalmazni.
avatar
kiralybiro
2013-06-27 10:28:30
A polgármester t.két a románok kézben tartják, s morzsolgatják, így ellenez mindent, ami magyar, vagy székely.
Mindenesetre nagy szégyen, hogy Udvarhely egy igazi becsületes székely hazafit nem képes kiállítani polgármesternek.
avatar
plasticdino
2018-06-14 23:15:50
A Patkó 1918 előtt Deák tér volt, nem Batthyány. Az a főtér másik oldala, ahol a milleniumi emlékmű van.

Hozzászólások Copyright (C) 2009 uh.ro. Minden jog fenntartva."