Demeter Levente olvasónk néhány nappal ezelőtti, személyes hangú levelében kifejtette, számára igencsak zavaró, hogy a Vasszékely környékén élelmiszer-vásárokat tartanak, kóbor kutyák jönnek-mennek az asztalok között.

Egy vásár máshol lesz

Mint a városházán Bálint Attila sajtószóvivőtől megtudtuk, nem ez az első jelzés a hivatal felé ebben a témában, mint mondta, korábban is több városlakó (köztük Demeter Leventéhez hasonlóan olyanok, akiknek szintén hozzátartozójuk esett el valamelyik világháborúban és neve ott van a hősi halottak névsorában) is közölte a hivatallal, hogy nem tartja jónak, hogy a Márton Áron tér ad helyszínt a helyi termelők vásárainak.

Fotó: Csedő Attila

„Néhány hónapja a városi piac területe ismét a polgármesteri hivatalhoz került. Ma elkezdődött a Márton Áron tér felújítása, ami harminc napig tart, tehát az e hónapi vásárt biztos, hogy nem tudjuk ott megtartani.

A termelőkkel, az őket koordinálókkal már beszéltük, hogy valami más helyet kell keresnünk az áprilisi vásárnak, így szóba került a vár területe és a mostani piac is. Érvek és ellenérvek szólnak a Márton Áron tér mellett, egyelőre csak az biztos, hogy egy vásárt másutt kell megcsinálni, aztán utána meglátjuk, hogy mi lesz a következő lépes" – mondta Bálint Attila.

Közösségi hely volt

Kápolnási Zsolt történelemtanár-helytörténész szerint „hogyha a gyökerektől indulunk, akkor piactér, fapiac, gabonapiac volt a dualizmus időszakában a tér, amit akkor már Deák-térnek hívtak. A Deák Ferencről elnevezett, tulajdonképpeni Felső piacteret".

Kápolnási szerint a régi épületek is mind közösségiek, hiszen iskolák, illetve a pénzügyi palota volt ott a dualizmus korában is. „1917-ben ebbe a közegbe kerül bele az első Vasszékely, majd a második világháború alatt a Patkó, vagyis az országzászlós emlékmű.

Összességében az, hogy tiszteljük az őseinket, ez így egy szép dolog, de nem hiszem, hogy az ott tartott vásárok, rendezvények kegyeletsértőek lennének". 

Két éve az X-Faktor akkori sztárjai is tömeg előtt szegeztek patkókat a Patkóban. Fotó: Kakasy Botond

Dr. Gidó Csaba történész szerint a Patkó szintén egy közösségi hely volt – más tér nem lévén Udvarhely belvárosában –, mert az alsó piactéren még az 1910-es évekig épületek, a régi városháza és a céhes épületek, műhelyek álltak.

Ezért az iskolák, intézmények között levő, legnagyobb belvárosi teret használták a gyűlésekre, megemlékezésekre még a patkó alakú építmény megépülése (1941 ősze), valamint az első Vasszékely felavatása (1917) előtt is, a két világháború között, illetve a monarchia idején.

A tér 1990 után is több rendezvénynek adott otthont, abban az évben kerültek a 48-as kopjafák is a Patkóba. Udvarhely lakossága itt tartja a március 15-i megemlékezést, de az 1990-ben Márton Áron térre átkeresztelt belvárosi terület több tüntetésnek, az éjféli miséknek, a diáknapok koncertjeinek is helyet ad.

A Vasszékely régen és ma

A régi Vasszékely a mostaninál néhány méterrel hátrább, a Jézus-szobor felé közelebb állt, 1917. december 8-án avatták fel. A mostaninál kisebb volt, egy pagodaszerű építmény alatt volt, fából készült és kis fémpikkelyek borították, egy darabját a Haáz Rezső Múzeum őrzi. 1919-ben a szobrot lebontották, de az építmény még állt néhány évig, a Patkó 1941 évi építésekor már nem.

 

Az új Vasszékelyt, Szabó János szobrászművész alkotását 2000. március 15-én avatták fel, az eredetileg a 82-es gyalogezred hősiessége előtt tisztelgő, ma a talapzatán a két világháborúban elesett udvarhelyiek névsorát tartalmazó szobor azóta egyfajta szimbóluma is Székelyudvarhelynek.