Minden város kultúra is, a provincia nem azt jelenti, hogy bezárkózunk – mondta bevezető beszédében Mészáros Sándor, a Szépírók Társaságának elnöke, a Kalligram Kiadó főszerkesztője, aki legutóbb Esterházy Péterrel beszélgetett a G. Caféban. Murányi Sándor Olivér író meghívására a csütörtöki irodalmi est vendége Péterfy Gergely magyarországi író volt, akinek Kitömött barbár című regénye néhány hónapja jelent meg és már a második kiadást is megérte, annyira sikeresnek bizonyult.

Az írónak neves felmenői vannak, hiszen Jékely Zoltán unokája, Áprily Lajos dédunokája (az énekesnő Péterfy Bori testvére), így Erdélyhez nagyon sok szál köti. Mészáros a találkozó elején először ezekről a kötődéseiről kérdezte, amire Péterfy többek között azt is elmesélte, hogy regényének kiindulópontja az volt, amikor nagyapja könyvei között ráakadt Kazincy Ferenc levelezésére. Erdéllyel kapcsolatosan azonban más élményei is voltak, nemcsak azok, amikor gyerekkorában a nagyszüleihez utaztak.

„Szerelem után kutatva egyedül ültem fel a Keleti pályaudvaron a vonatra és különböző hölgylakásokon ébredve mindig elcsodálkoztam, hogy mennyivel több könyvük van az erdélyi csajoknak, mint a magyarországiaknak. Ha reggel felébredtem, mindig valami óriási könyvespolc emelkedett fölöttem. Ez mindig nagyon örvendetes volt, a többiről nem is beszélve" – emlékezett vissza fiatalkorára a 47 éves író, aki ógörögöt és latint tanult az egyetemen.

A Kitömött barbár című, új regénye egy 18. századi történet, Kazinczy Ferenc és Angelo Soliman barátságáról szól. A történet helyszíne Bécs, ahová az afrikai Angelo művelt, felvilágosodott emberként került, akárcsak Kazinczy – a „művelt" Bécs mégis mindkettejüket lenézi, nem fogadja el.

Hiába mindketten koruk szellemóriásai, Soliman úgyis csak egy fekete marad, Kazinczy pedig egy magyar kisnemes. Mindketten „barbárok" az ottaniak szemében, annyira, hogy Solimant halála után a szó szoros értelmében kitömték (megnyúzták és egy erre az alkalomra készített faszoborra húzták a bőrét) és a természettudományi múzeumban látványosságként mutogatták.

Egy sokkoló történet, amit a regényben Kazinczy felesége, Török Sophie elbeszélésében olvashatunk – fikciós történelmi regény, amiben megelevenednek a korabeli Bécs mindennapjai vagy a felvilágosodás szembenállása a feudalizmussal. Péterfy a beszélgetésben több kérdésre is választ adott, többek között arra, hogy hogyan írt regényt egy olyan történetből, amit a budapesti kiindulópont után egy bécsi levéltárban kutatott ki.

A regény nem szigorúan vett életrajzi regény, ahogy a szerző hangsúlyozta, hiszen fikcióról van szó, aminek természetesen megvannak a maga igaz, dokumentált, megtörtént részletei. A regény a két ember barátságán keresztül üzen a mába, többek között az egyik üzenete a kitaszítottságban való egymásra találás, amit ma is nap mint nap észrevehetünk a környezetünkben.

A G. Caféban az a „műhelytitok" is elhangzott, hogy a szerző és a főszerkesztő néhány hónappal ezelőtt nagyon sokat gondolkodtak a könyv címén, sms-ekben írogattak egymásnak nagyon sok címötletet, amíg végül megegyeztek abban, hogy Kitömött barbár lesz a címe Péterfy új könyvének.

A találkozó végén az összes kötet elfogyott. Péterfy Gergellyel készíttet beszélgetésünket jövő héten olvashatják.