A Varjúvártól a budapesti állatkertig
MEGOSZTÓ
Tweet
Mit kotyog a magyar nemzet a világba?
Az 1956-os forradalom emlékünnepség-sorozata már...Lencsevégen maga az ember
Fotótárlat nyílik a kultúrházban, egy évtizednyi...Kézműves konferencia és kiállítás
Már csak egy napod maradt, hogy benézz a Bocskai Házba.Kós életműve tárul eléd a kiállításon
ÍRTA: KATONA ZOLTÁN
Persze nem úgy, mint a sepsiszentgyörgyi múzeumban, ahol nemcsak a főépületet, hanem a múzeumőri lakásokat is ő tervezte. Minden idők leghatásosabb és legeredetibb magyar építészének munkásságát mutatja be az a kiállítás, amit a Haáz Rezső Múzeum földszintjén nyitottak meg múlt héten.
Képek, szövegek, tervek, rajzok és sok-sok információ – legalább negyven-percet vagy egy egész órát érdemes rááldozni, belemerülni a Kós Károlyi világba.
Az első terem Kós fiatalkorát, egyetemi éveit, illetve Kalotaszeget mutatja be – itt több táblán az elhíresült sztánai ház, a Varjúvár építését láthatjuk, az ottani hangulatot is megfoghatjuk belőle.
„Kertet ültetek, szántatok, ásatok, vadászok és esténkint olvasok, írok, rajzolok" – talán ez az egyik levelében megfogalmazott mondat tükrözi legjobban azt az állapotot, amit a ház felépítése (1910) után érzett.
A második terem a jellegzetes Kós Károly-stílusú épületeket, illetve az ifjú építészre ható irányzatokat, mesetereket, kollégákat mutatja be. Kósra nagyon hatott az 1900. évi párizsi világkiállítás finn pavilonja, de a székely és szász népi építészet is (például 1907 nyarán többedmagával többek között Kalotaszeg, Torockó, Segesvár és Székelyföld építészetét tanulmányozta), rengeteg rajz, vázlat látható az igényes, fotókkal és tervekkel, rajzokkal illusztrált táblákon.
Ebben a korszakban az első munkák, például az óbudai református parókia és imaház már elkészülnek, illetve több képet láthatunk a szülei kolozsvári házáról is, ami hasonlított a Varjúvárra.
A harmadik terem az életmű két csúcsáé: az egyik a budapesti állat- és növénykert épületei, a másik a sepsiszentgyörgyi Székely Múzeum. Előbbi 1907 és 1912 között készült el (a tervezéstől a felépítéséig), az állatkert minden „háza" részletesen be van mutatva.
Az 1911-12-ben megépült múzeum tervezésének története és a főépület, illetve környezetének részletei mellett több más szentgyörgyi épületet is láthatunk, amit szintén Kós tervezett.
A kiállításnak az is kölcsönöz egy érdekes hangulatot, hogy minden munkával kapcsolatosan ott vannak Kós jegyzetei, amik még közelebb hozzák az érdeklődőhöz a művet.