Kultúra » Színház

Lássuk, ki az igazi Lúdas?

A családi vasárnapon klasszikus köntösben áll a nagyközönség elé Lúdas Matyi. Színes és tanulságos mesejáték. Gyermekeknek és nemcsak.

MEGOSZTÓ PDF email





Hasonló cikkek
fotó: Szász Zsuzsi

Kinek a munkája mennyit ér?

Aki ott volt, látta, szerette, nevetett és vörösre...
fotók: Szász Zsuzsi

Nekünk, ha férfiak vagyunk

Mintha az udvarhelyi nők azért ültek volna be erre az...
ifeszt2

Mi vagyunk az Adria

Arról, hogy hogyan lehet férjhez adni kétszáz aranyért...

Lúdas Matyi, mesejáték
Fotó: Csedő Attila
szerkesztoÍRTA: LÁZÁR EMESE
2013. november 07., 11:55
0 hozzászólás. 

Amint az előzőekben, az idei évadban sem hiányzik a mesejáték a Tomcsa Sándor Színház társulatának repertoárjából. Ebben az évben a mindenkori magyar irodalom egyik remekére, Fazekas Mihály Lúdas Matyi című elbeszélő költeményére esett a választás. A

Csurulya Csongor művészeti vezető megfogalmazásában „saját gyártású" meseelőadást a sepsiszentgyörgyi Cimborák Bábszínház vezetője, Nagy Kopeczky Kálmán rendezte.

Jön Lúdas Matyi, de nem álruhában

Nagy Kopeczky nem rejtette véka alá, szívest-örömest vállalta a felkérést, annak ellenére, hogy két évtizedes rendezői tapasztalata során ez az első alkalom, amikor nem báb- hanem „csak" színházi gyermekelőadást visz színre. A feladatát két dolog is megkönnyítette. Első sorban az udvarhelyi színművészek, akik „elmentek vele az erdőbe" és akikkel élmény volt a találkozás, és a közös munka. Hálás az udvarhelyi társulatnak, mert nekik köszönheti eddigi pályafutása első, problémáktól mentes próbafolyamatát – fogalmazott elismerően a rendezője. Második és nem utolsó könnyebbséget jelentett számára, hogy régi vágya volt színre vinni az eredeti, 19. században született Fazekas művet.

Lúdas Matyi, fotó: Csedő AttilaNagy Kopeczky Kálmán szerint a magyar irodalom egyik legnépszerűbb művének számos feldolgozása van, ám a film, a rajzfilm, a színmű-adaptáció, sőt még az iskolai tananyag is hamis képet fest Lúdas Matyiról. A szegény-gazdag osztályharc hősét faragták belőle, a Döbrögivel való konfliktusát pedig a nép egyszerű fiának a galád és kizsákmányoló nemesség felett aratott dicső diadalaként festik le. Ebből az álruhából akarja kivetkőztetni, a klasszikus gúnyájába pedig visszaöltöztetni Matyit.

A klasszikus az igazi

„Az elmúlt ötven évben ezt a történetet a politika saját, propaganda céljaira használta fel és egy osztályharcnak tüntette fel, holott az eredeti műben erről szó nincs. Az előadásom híven követi Fazekas Mihálynak az elbeszélő költeményét, annak egy dramatizált változata. Ragaszkodtam a 200 évvel ezelőtti szöveghez is. A színpadon megszólal a korabeli szép, ízes magyar nyelv, amit – és ez a magyar nyelv egyik erőssége – ma is értünk. Úgy érzem, és örvendek neki, hogy ebben az előadásban sikerült mind a veretes nyelvezetet, mind pedig a mű tartalmát az eredeti formában megőrizni" – fogalmazott a rendező. Bevallotta, hogy tart attól, hogy a nézők, pedagógusok, csalódottak lesznek, amiért nem a már jól ismert Lúdas Matyit látják viszont ebben az előadásban.

Lúdas Matyi, Fotó: Csedő AttilaNekik azt ajánlja, hogy mielőtt levonnák a konzekvenciát, olvassák el újra az eredeti művet, és akkor felismerik, hogy Fazekas költeményében nem a két pólus, a jó és a gonosz viaskodik egymással. Hogy miért nem „a' fúrfangos eszű Lúdas Matyi" a főhős és milyen üzenetet hordoz „Döbrögi Úrnak példátlan példás megjobbúlása" – ennek megválaszolását a nézőkre bízza a rendező.

A feladat idézőjelesen gyerekjáték, hiszen bár a mű a felnőtteknek is szól, az előadás elsősorban gyermekeknek. Ennek ellenére, és abból a meggyőződéséből kiindulva, hogy „a gyermek, amiért kicsi, attól még nem hülye" Nagy Kopeczky Kálmán rendező úgy tette élvezetessé a közel egy órás mesejátékot, hogy a fiatal közönség élvezettel nézze. Nem „butította le" a darabot.

Lúdas Matyi, Fotó: Csedő Attila„Igyekeztem szem előtt tartva az életkori sajátosságokat, azt a kort, amiben a gyermek él, azt, amivel a családon belül, a saját közösségében szembesül, közel hozni a mai gyermekekhez Lúdas Matyit".

A rendezői szándékot erősítik a népzenéből ihletett zenebetétek és a színes, hangulatos díszlet és jelmez. Nagy Kopeczky egy kis, a közönség „érzelmi síkjára ható" bábszínházat is beleépített a mesejátékba.

Aki kíváncsi rá, hogy milyen és mennyire eredeti és élvezetes mese és játék egyben Nagy Kopeczky Kálmán Lúdas Matyija, az ne szalassza el a november 10-ei, vasárnapi premiert. A délután 5 órától kezdődő bemutató előadás az egész családnak szóló színház-élményt kínál. A beugró is családbarát, a szülőknek 5 lej, a gyermekeknek díjtalan a belépés.

Fazekas Mihály: Lúdas Matyi

Rendező: Nagy Kopecky Kálmán m.v.

Zene: Csibi Szabolcs m.v. és Kelemen István m.v.

Hang: Lőrincz József

Fény: Toásó István

Ügyelő: Ozsváth-Tamás Jenő

Díszlet/Jelmez: Balázs Gyöngyi m.v.

Szereposztás:

Lúdas Matyi: Antal D Csaba, Döbrögi: Dénes Gergely, Ispán: Tóth Árpád, Vénasszonyok: Jakab Orsolya, László Kata,Varga Márta, Vidovenyecz Edina



0 hozzászólás

hirdetes

hirdetes
Hozzászólások | Szabályzat

Hozzászólások Copyright (C) 2009 uh.ro. Minden jog fenntartva."