Oloszt többrendbeli befolyással való üzérkedésben találták vétkesnek. A volt politikus ellen 384 ezer euró és 400 ezer lej értékű vagyonelkobzást is elrendelt a bíróság. A vádirat szerint 2010-ben négy vállalkozó lefizette az akkor parlamenti képviselő Oloszt, hogy előnyös szerződésekhez juttassa cégeiket, kihasználva azt, hogy a politikus korábban az energiaár-szabályozó hatóság elnöki tisztségét töltötte be. Az ügyészek szerint Olosz Gergely összesen félmillió eurónak megfelelő jogtalan anyagi haszonban részesült.

Az ügy további négy vádlottjának egyikét egy év és négy hónap leöltendő, a többi hármat pedig felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. A végzés nem jogerős.

Olosz Gergely korrupciós ügyét másodszor tárgyalja az igazságszolgáltatás, első alkalommal a bukaresti törvényszék hét év szabadságvesztésre ítélte. A fellebbezés nyomán a táblabíróság megállapította, a törvényszék nem volt illetékes dönteni az ügyben azért, mert Olosz Gergely ügyvédi státusszal is rendelkezik. Ezután az ügyet ismét alapfokon tárgyalta a táblabíróság, ennek nyomán született a mostani ítélet.

Olosz Gergely 2013 májusában lemondott háromszéki szenátori mandátumáról. Az RMDSZ szenátusi frakciója azóta sem egészült ki, mert Olosz választókerülete azok közé tartozott, amelyekben két jelölt is mandátumot szerzett, és mivel a körzet nem maradt képviselet nélkül, ott nem rendeztek időközi választást.

Olosz Gergely 2011-ben az RMDSZ elnöki tisztségét is megpályázta, ám a választáson alulmaradt az érdekképviselet élére akkor megválasztott Kelemen Hunorral szemben.