A romániai pedagógusok fizetése sokkal kisebb, mint az önkormányzatoknál dolgozó titkárnőké vagy sofőröké, így egyre csökken az esélye annak, hogy Románia a jó életszínvonalat biztosító országok közé kerüljön, hiszen a pedagógusok készítik fel a jövő munkaerejét - hívja fel a figyelmet a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) közleménye.

Az érdekvédelmi szervezet felháborítónak tartja, hogy manapság a közigazgatásban vagy közrendészetben dolgozók bére legalább 60 százalékkal magasabb, mint a tanároké, míg 1989-ig a pedagógusok bére megközelítette egy bírósági elnök fizetését. A szövetség arra is kitér, hogy a fejlett országokban fordított a helyzet, vagyis a tanügyben magasabbak a bérek, mint az önkormányzatoknál.

Az érdekképviseleti szervezet közleménye rámutat, az állami alkalmazottak közül az oktatási rendszerben dolgozók bére a legalacsonyabb.

A FSLI elnöke, Simion Hăncescu hangsúlyozza, az önkormányzatoknál a nettó átlagbér elérheti a 3.850 lejt, míg a tanügyben mindössze 2.350 lejre tehető.

A FSLI adatai szerint egy kezdő tanárnak, akinek decemberben 1.440 lejes nettó fizetése volt, január elsejétől csak 55 lejjel nő a bére.

„Ez a reális összeg, amelyet megkap egy pedagógus a 25%-os bruttó béremelést követően. A valóságban a nettó bér csak 3,8 százalékkal növekedik, miután levonják a járulékokat. Egy tanár, aki 40 évet dolgozott, 2018. január 1-jétől 2.887 lej nettó fizetés kap, ami 117 lejes, azaz 4,2%-os növekedést jelent. (...) Ismét emlékeztetjük a munkaügyi minisztert, Lia Olguţa Vasilescut, hogy a bértörvényt komoly tárgyalások nélkül dolgozták ki, a szakszervezeti szövetségek nem kapták kézhez a tervezetet, és nem volt lehetőségük kielemezni ezt" - áll még a közleményben.