Kampányfogásnak és porhintésnek tartják a Romániai Magyar Demokrata Szövetségen (RMDSZ) kívüli romániai magyar szervezetek vezető emberei azt, hogy a három székely megye - Hargita, Kovászna, Maros - küldötteinek és a szövetség csúcsvezetésének részvételével megalakult a Székelyföldi Önkormányzati Tanács.

Az RMDSZ februári nagyváradi kongresszusán elfogadott új alapszabályzat értelmében székelyföldi, partiumi és közép-erdélyi önkormányzati tanácsok alakulnak májusban és júniusban. Kelemen Hunor szövetségi elnök a marosvásárhelyi alakuló ülésen elmondta: a régiók szerinti leosztás azért fontos, mert eltérőek, változóak az igények, a prioritások, a cselekvési tervek. "Ez a struktúra lehetővé teszi a különböző régiók érdekeinek jobb artikulálását, illetve az üzenetek és a feladatok pontosabb meghatározását" - mondta.

Nem így látják azonban az RMDSZ-szel "versenyben álló" romániai magyar politikai erők. "Porhintésnek, kampányfogásnak tartom, hogy az RMDSZ megalakítja a regionális önkormányzati tanácsokat" – mondta az MTI-nek Papp Előd, a bejegyzés előtt álló - Tőkés László szellemiségét megjeleníteni akaró - Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ideiglenes elnökségének székelyföldi tagja.

Úgy vélte: az RMDSZ annak tudatában alakítja meg regionális önkormányzati tanácsait, hogy az EMNP kezdeményezői korábban bejelentették, regionálisan szervezik meg a bejegyzés előtt álló pártot. Papp szerint az RMDSZ égisze alatt az önkormányzati tanácsoknak nem lesz semmilyen hatáskörük, a döntéseket a szövetség országos vezetése hozza meg. Ez az egész készülődés azt mutatja, hogy (az RMDSZ-ben) komolyan veszik az új pártot (az EMNP-t) - jelentette ki a politikus.

A Székelyföldi Önkormányzati Tanács megalakulásáról Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke is hasonlóképpen vélekedik. "Nincs semmi új az RMDSZ-ben, ha politikai döntést kell hozni, azt a központi vezetés teszi" - mondta ugyancsak a polgári alakulat vezetője.

Az RMDSZ legutóbbi lépéseiből a szerző szerint az szűrhető le, hogy komoly verseny vár a szövetségre a jövő évi választásokon, ezért máris keményen kampányol. Az önkormányzati tanácsok létrehozásának egyik oka az RMDSZ elnöke szerint is a választásokon elérendő győzelem.

"A szintén Kelemen Hunor részéről elhangzott nyilatkozatok pedig arra engednek következtetni, hogy a kommunikációs küzdelem már el is kezdődött - ennek fő csapásiránya pedig továbbra is annak a sulykolása, hogy a magyar kormány az RMDSZ-t sújtó döntéseivel a magyarság parlamenti képviseletének felszámolására törekszik."

Szerinte egyértelmű, hogy az oktatási-nevelési támogatáshoz kapcsolódó ügyintézés kivonása az RMDSZ hatásköréből a szövetség ázsiójának csökkentését szolgálja, de a kommentátor szerint nehéz fogást találni azon az érven, hogy ezt a feladatot nem egy politikai alakulatnak, hanem egy szakmai szervezetnek kell végeznie. "Budapest a támogatásokkal kapcsolatos ügyintézést eleve az oktatók szervezetére bízta, és csak az MSZP–SZDSZ-kormány játszotta át az RMDSZ-nek ennek a jogát, hogy a pénzosztó szerep rábízásával növelje a befolyását."

A szerző érthetőnek tartja az RMDSZ "frusztrációját" de szerinte "meglehetősen vad" az a feltételezés, hogy a magyar kormány, illetve az általa támogatott új párt a romániai magyarok parlamenti képviseletének felszámolását szeretné. Tény, hogy a kormány nemzetpolitikai elképzelései nem esnek egybe az RMDSZ önnön szerepéről szóló felfogásával – olvasható a lapban.

Míg a magyar kormány egységes, Budapestről koordinált nemzetpolitikát kíván kialakítani, az RMDSZ továbbra is az eddigi gyakorlatot részesíti előnyben, miszerint minden, a romániai magyarokat érintő ügyben kizárólagos ügyintézési jogot követel magának mind Bukarest, mind Budapest felé - fejti ki a vezércikk szerzője. Csakhogy az RMDSZ már rég nem képviseli a romániai magyarság egészét – állapítja meg az MTI.