Ferencz Csabával – ismertebb nevén Egérkével – beszélgettünk, aki vállalkozóként éli mindennapjait, de szabadidejében versenyautójában szorongatja a román autóversenyzőket.

Ki vagy te a mindennapokban? Hogy ismernek az emberek?

Hétköznapi ember vagyok, aki különböző vállalkozásokból él. Egyik közülük nagy szerelmem, az autók köré épül, azaz autókkal kereskedem. Másik megélhetési forrásom egy családi vállalkozás, amit a feleségemmel vezetünk. Ez egy kis cukrászda az egyik nagyáruházban.

Hogyan kerül képbe az autóversenyzés?

Az életem hajtóereje az adrenalin hajhászása, imádok a volán mögött ülve versenytempón menni, vagy a motorom nyergében kanyarogni. Természetesen kontrollált körülmények közt. Közúton a felelősségteljes közlekedésre törekszem, és próbálom másoknak is átadni ezt.

Hol kezdődött, és miként maradt meg a versenyzés iránti szenvedélyed?

Gyerekkoromban kezdődött, akkoriban autós újságokból gyűjtöttem a posztereket. Mivel ez a terület nagyon érdekelt, azzal folytatódott, hogy elmentem autómérnöknek tanulni. De ez abbamaradt, mivel az a hír járta, hogy az autómérnökin végző diákoknak kötelező módon román vidéken kell elhelyezkedniük. Én ezt nem szerettem volna.

De a versenyzésről való álmodozás nem maradt abba. A '90-es évek vége fele elérkezettnek éreztem az időt arra, hogy kipróbáljam magam. Kíváncsi voltam, egyáltalán van-e tehetségem ehhez a feladathoz. Végül '98-ban elvégeztem egy pilótaiskolát.

Mikor készülsz a versenyekre, mikor edzel? Vagy az edzést egy tempósabb Udvarhely-Vásárhely szakasz jelenti?

Edzeni nem nagyon tudok, nincs amikor, de ez nem azt jelenti, hogy a közúton versenyeznék. Az emberek azt hiszik, hogy ha valaki raliversenyző, akkor már a közúton is száguldozik. Ez nem így van, éppen azért, mert tudjuk, ez mit jelent, mi a sebesség, és legfőképp mi a következménye.

Rátok, autóversenyzőkre jobban figyelnek. Gondolkodtatok már olyan figyelemfelkeltő kampányon, amivel az itthoni közlekedési morált lehetne javítani?

Igen, ezen már sokat gondolkodtam, hogy miként tudom ilyen téren kamatoztatni azt, hogy én versenyzem. Hosszú távú tervként szerepel egy olyan elkerített pálya megvalósítása, ahol ellenőrzött körülmények között adhatom át az összegyűlt tapasztalatokat. És ha már a terveknél vagyunk, akkor természetesen az is a kitűzött célok között van, hogy újból visszahozzuk a régen nagy népszerűségnek örvendő Hargita Rallyt.

Az idei szezonban ismét raliautó volánja mögé ülsz?

A Brassó Rallyra meghívást kaptunk a versenyszervezőségtől, ami jó volt arra, ahogy teszteljem magam, és egy kicsit edzek aszfalton is. Hogy újra belerázódjak az aszfalton való versenyzésbe, mert nekem a murvás utak a kedvenceim. Az aszfalton sebészi precizitással kell vezetni, nincs helye az improvizációnak, ellentétben a murvással, ami sokkal jobban igénybe veszi a pilóta tudását.

Visszatérve az idei versenytervekre, a két versenyből az egyik jövő héten lesz, a Vásárhely Rally, illetve szeptemberben a Brassó-Bukarest Rally.

A vásárhelyi jövő pénteken speciális rajttal indul, majd szombaton három szakaszból álló verseny következik. Ebből az egyik egészen közel hozzánk, a Farkaslaka-Korond útvonalon.

A brassói tesztelés után mennyire érzed magad felkészültnek?

Jó formában vagyok, és az autó technikailag rendben van. Idén új navigátorral indulok, barátom, Pap Csaba személyében. Eddigi barátságunk alapján azt mondhatom, hogy rá merem bízni az életem.

A következő két versenyen milyen eredményeket vársz?

Ralis pályafutásom alatt egy dolgot nagyon megtanultam: a verseny akkor ér véget, amikor leintették. Verseny közben én nem akarom senkinek megmutatni, hogy milyen jól tudok vezetni. Akkor vagy jó sofőr, akkor építettél jól fel egy versenyt logikailag és mindenféle szempontból, ha célba értél.

Közelebbi, illetve a távlati terveid?