Szürke álmát aludta a szerb főváros szombat délelőtt, amikor megérkeztem. Belgrád levegőjén nem érződött, hogy itt rendezik a női kézilabda Európa-bajnokság elődöntőit. A vonatállomás közelében szerb cigány húzza a talpalávalót, de a számot a montenegrói szurkolók éneklik.

Pedig a legjobb négy közé bejutottak a házigazdák is. Mi nem annyira az ő meccsükre, hanem a magyarokéra igyekszünk az impozáns Beogradska Arénába. A húszezres sportlétesítményt nemrég keresztelték át Kombankska Arénává.

Fúj a szellő a lelátókon

A sportemberi szív azt diktálta szombaton, hogy jó lenne kiegyensúlyozott találkozót játszani az Európa-, világ- és olimpiabajnok norvégokkal. Aztán megújult erővel nekivágni a kisdöntőnek. Ahol az éremszerzés a cél. A szurkolói szív teljesen mást diktált.

A drukkerek sem nagyon bíztak a csodában. Alig kétszáz szurkoló próbálta felvenni a harcot a sokkal népesebb norvégokkal, akik mellé megérkeztek skandináv testvéreik, a dánok.

A bulvárlapok is kíváncsiak voltak a találkozó előtt. A magyar kispadon helyet foglaló Karl Erik Bohn – aki norvég nemzetiségű – és az ellenfél beállója, a világ legjobbjának választott Heidi Loke között dúl a szerelem. De csupán az összecsapás elejéig. A meccs előtt jelentették be hivatalosan is, hogy nincs köztük semmi.

A csoda húsz percig tartott

A norvégok a második vonalukkal indították az elődöntőt. A húzás nem igazán jött be nekik, Görbiczék nem kegyelmeztek. A 17. percben 9–7-re vezettek. Aztán érkezett a norvég gyors. Lassan jöttek a húzóemberek, akik 9–1-es részidővel hozták a következő kilenc minutumot.

Helyreállt a rend, a második félidő derekán már két számjegyűre duzzadt a skandináv előny. El kellett könyvelni, hogy nem játszik finálét a magyar együttes. De így is remek teljesítmény, hiszen legutóbb 2003-ban jutottak világversenyen elődöntőbe a magyarok.

„Bentről úgy éreztem, hogy esélyünk sem volt. A bírók is megadták azt, amit a favoritoknak jár. A kétes esetekben mind nekik adták a labdát. Nincs időnk sokat keseregni, vasárnap már a kisdöntőben kell bizonyítanunk" – mondta a lihegőben Szucsánszki Zita.

„Még szoknunk kell, hogy ott vagyunk a legjobb négyben. Jól tartottuk magunkat, aztán elfogytunk. Túl tökéletes ez a norvég csapat. Hogy kit szeretnék a bronzmeccsen? Nem tudom. Montenegrótól már kikaptunk ezen a tornán. A szerbek pedig itthon vannak" – nyilatkozta Tomori Zsuzsanna.

A szövetségi kapitány, Karl Erik Bohn viccesebbre fogta, amikor a sajtótájékoztatón azt kérdezték tőle, melyik gárda ellen szeretne játszani a kisdöntőben: „Amelyik nyer az elődöntőben".

Egy csatát elveszített a magyar nemzeti gárda. A háborúból viszont jól jöhet ki. Amennyiben nyer vasárnap a kisdöntőben 15:30-kor, élőben közvetíti az m1.

Mostohatestvérek egymás közt

A késő délutáni meccsről elmondható, hogy háborús hangulatban zajlott. Két olyan gárda játszott, amelyek egymást túl jól ismerik. Ifiként a jugoszláv, majd Szerbia és Montenegró csapatában játszottak, amikor még államszövetséget alkotott a két ország. 2006 óta hivatalosan is külön államok, kézicsapatuk pedig ezúttal egymás ellen lépett pályára. Erre már szinte megtelt az aréna.

A vendégek több mint kétezres szurkolótáborral vonultak fel. A házigazdáknak az alaphangot a Partizan focidrukkerei adták. A nézők cukkolták a montenegróiak két sztárját, Bulatovicsot és Dokicsot, amiért nem a szív hangját választotta, hanem a pénzét, és nem a szerb mezt öltötte fel, amikor a két ország szétvált.

Az összecsapás végig füttykoncertben zajlott, mégis a maga módján sportszerűen, és férfias küzdelmet hozott. Egygólos vendéggyőzelmmel zárult. Így eldőlt, hogy a magyarok vasárnap 15 óra 30 perctől a szerbekkel küzdenek meg a bronzéremért.

A finálét a norvégok és a montenegróiak játsszák. Akik a legjobban meg is érdemlik.

Női kézilabda Európa-bajnokság

elődöntő:

Norvégia–Magyarország 30–19 (16–11)

Szerbia–Montenegró 26–27 (14–13)

az 5. helyért:

Dánia–Oroszország 32–30