A tavalyi ezüstérmes a bajnokot látta vendégül szombat délután a városi stadionban. Az 5. Liga találkozójára mintegy 400 néző volt kíváncsi, többen is hangot adtak, hogy jobb lenne, ha nem falusi meccsekre kellene kilátogatni, hanem legalább harmadosztályosra. Azonban úgy tűnik, hogy egyelőre ez vágy nem valósul meg.

A játéktéren azért volt bőven olyan labdarúgó, aki kipróbálta magát magasabb szinteken is, leginkább a Farcádi SE szedett össze több ilyen sportolót. „Itt van a meccsen az egész falu!" – mondta az egyik szimpatizánsuk. Legalább valakik képviselték a települést, mert a csapatban nem sok farcádi van.

Az Udvarhelyi Sporting nagy csapást kapott az elmúlt héten az SK-tól. A teremlabdarúgó klub azt a döntést hozta, hogy nem járul hozzá, hogy az élvonalban szereplő futsalosok szerepeljenek a nagypályás bajnokságban is, így négy alapemberét veszítette el az ezüstérmes.

„Hol a jegyzetfüzeted?" – kérdezte tőlem egy szurkoló. A zsebemben volt, de az első félidőben nem igazán kellett előkapnom. Sok volt a hiba mindkét gárda játékában, nagyrészt mezőnyben építkeztek az együttesek. „Fújd le, te! Hát mi ez? Díjbirkózás?" – ordította torkaszakadtából egy farcádi szimpatizáns. Ha már a meccsben nem lelték örömüket, akkor a szokásos módon ütötték el az időt: a játékvezetőt szidták.

Azért egy gól született a pihenő előtt. Szépen íveltek a kapu előterébe, Knobloch Zoltán is remekül érkezett, a labdát a kimozduló kapus mellett fejjel küldte a hálóba. A bajnok vezetett a szünetben.

A második félidő valamivel jobb játékot hozott, de az unalmas összecsapás jelzőt azért alig haladta meg. A Sporting vezetett pár veszélyes helyzetet, az 56. percben egy ilyet Bak István értékesített is, így kiegyenlítette az állást.

A végjátékban mindkét kapunál megvoltak a lehetőségek, hogy eldöntsék a mérkőzés sorsát. Nem éltek vele, így 1–1 lett a körzeti derbijének első felvonása. Ez azt jelenti, hogy a két alakulat között megmaradt a kétpontos különbség a Sporting javára. Ők valahogyan jobban is örültek a pontosztozkodásnak.

Mi meg nem sokkal lettünk gazdagabbak. Nagyobb volt a füstje a meccsnek, mint a lángja, pont az hiányzott belőle, ami egy rangadóhoz kellene: a tűz és a paprika. Ha volt is utóbbi, az csemege volt, nem pedig csípős.