Az itt jelen levők közül minden második ember szív-és érrendszeri betegségben fog meghalni – kezdte a statisztikára alapuló sokkoló kijelentéssel Marsi Zoltán, a magyarországi Elsősegélynyújtás Oktatásáért Alapítvány elnöke azt a kedd délutáni gyorstalpalót, ahol az alapszintű újraélesztést tanították.

Ez elsősorban azért szomorú, mert a szív-és érrendszeri betegségek kockázati tényezőit jól ismerjük, tehát megelőzhetőek lennének.

A kelet-európai lakosságot elég súlyosan érinti ez a probléma, egy férfi születésekor 10-12 évvel számíthat rövidebb élettartamra, mint egy nyugat-európai férfi. A kockázat a nőknél is ugyanennyire magas, a különbség csak annyi, hogy náluk valamivel később jelentkeznek az érrendszeri betegségek tünetei.

Az EU 28 tagállamán belül Magyarország a 24., Románia a 25. helyen áll a szív-és érrendszeri halálozás feketelistáján.

Ez nem annyira szívderítő, ugye?

– ismertette a szomorú tényeket a szakember. A szív-és érrendszeri betegségek kialakulásában öt tényező játszik szerepet, ezek közül csak egyet, a genetikát nem tudjuk kiküszöbölni, a betegségre való hajlam örökölhető.

A maradék négy tényező közül a testmozgás a legfontosabb – jelentette ki a szakember. 25 éves kor alatt naponta 1 órát, 25 felett pedig hetente legalább három napon kell egy óra testmozgást beiktatni. Nem ajánlott azonban kardió edzést végezni, ami a szívet hirtelen nagy erőkifejtéssel terheli. Mindenképpen fokozatosan kell rászoktatni a szervezetet a mozgásra.

„Gyakran megyünk rohamkocsival olyan apukához, aki hétvégén életmódot vált és elkezd futni, aztán kiterül az utcán" – mesélte a mentős élményeit Marsi.

A mozgás után a helyes étkezés következik a sorban. Korábban a zsíros, koleszterindús ételeket tekintettük a legfőbb ellenségnek, ma azt kell mondanunk, hogy a finomított szénhidrát, illetve a só a fő bűnös – magyarázta az oktató.

„Egy fél liter kólában nagyjából 11 kockacukornyi cukor van, a rostos italokban ugyanannyi, amikor az almalevet isszák, nehogy azt gondolják, hogy az az egészség maga."

A nemzetközi iránymutatás szerint akkor tekinthető valaki egészségesen táplálkozónak, ha naponta fél kilogramm háromszínű nyers zöldséget elfogyaszt – ami, ha kipróbáljuk, elég nagy kihívás – mondta a szakértő.

Végül pedig a dohányzás és a stressz játszik nagy szerepet a szív-és érrendszeri problémák kialakulásában, mindkettőt kerülni kellene.

Három mumus

A szóban forgó betegségek közül hármat érdemes kiemelni, amelyek a halálozások 90 százalékát okozzák.

Az egyik az agyi érkatasztrófa, amit agyvérzésnek, vagy stroke-nak ismerünk. A stroke-nál nagyon fontos a kezdeti tünetek felismerése, ugyanis az ettől számított négy órán belül van esély, hogy egy trombolízis nevű folyamattal feloldják a vérrögöt.

Azért nem jó kifejezés az agyvérzés, mert az esetek döntő többségében nem egy ér pattan el, hanem egy vérrög elzárja az egyik agyi területet. Tipikus tünete a féloldali bénulás, amit nem biztos, hogy érzékel a bajba jutott. Például, csak azt látjuk, hogy az egyik szemével pislog, vagy aszimmetrikusan mosolyog.

Fontos a korai felismerés, különben a stroke súlyos egészségkárosodást tud okozni, például bénulást, vagy a beszédkészség elvesztését.

A második tipikus betegség a heveny szívizom elhalás, amit infarktusként ismerünk. Fő tünete a nagyon erős mellkasi fájdalom, sápadtság, verejtékezés, halálfélelem. Tévhit, miszerint ez a betegség a férfiakat érintené inkább, a nők is ugyanolyan veszélyben vannak – hívta fel a figyelmet Marsi Zoltán.

A harmadik pedig a hirtelen szívhalál, ebben az esetben kell alkalmazni az újraélesztést is. Ekkor az történik, hogy a szív nem a megszokott módon pumpál, hanem elkezd remegni. Ezt tudományosan kamrafibrillációnak nevezik.

„A hirtelen szívhalál olyan gyakori, hogy Magyarországon 25 percenként meghal egy ember miatta. Az első 3 percben a 70 százalékuk újraéleszthető lenne. Most egy másfél órás oktatással készültünk, ezalatt három ember halhat meg, közülük kettő megmenthető lenne, ha valaki elkezdi az újraélesztést" – ismertetett újabb sokkoló számokat az oktató.

„De az a baj, hogy senki nem kezdi el. Az első 3 percben van esély, utána visszafordíthatatlan agykárosodás következhet be."

Lássuk, melyek az újraélesztés lépéseit az Európai Újraélesztési Társaság 2016-os iránymutatása szerint.

A nulladik lépés minden esetben a biztonság. Ez azt jelenti, hogy megbizonyosodunk a környezet biztonságosságáról, például, hogy nem eshet ránk semmi, nem ég a ház, stb.

Utána a következőket kell tenni:

1. Kapcsolatot próbálunk teremteni a bajba jutott, földön fekvő emberrel. Ha nem reagál a rázogatásra, szólításra, akkor a légzését kell azonnal ellenőrizni. 10 másodperc alatt két levegővételt kell észleljünk normál esetben. Ha ez nincs meg, akkor meg kell kezdeni az újraélesztést.

2. Kihívni a mentőt.

3. Elkezdeni a mellkasi kompressziót: összekulcsolt, egymás fölé helyezett tenyerekkel a mellkas középvonalának alsó felén 5-6 centiméter mélyre nyomunk, 100-120/perc frekvencián.

4. 30 lenyomás után a fejet hátrahajtjuk, és kétszer egymás után levegőt fújunk a bajbajutott szájába, orrát befogjuk. Ezután ismét 30 mellkasi kompresszió következik.

Ha földön fekvő embert látunk, három dolog merül fel: alszik, eszméletlen, vagy halott.

 

A laikusok keverik az eszméletlenség és az ájulás fogalmát. Az ájulás egy pillanatnyi vérellátási zavar az agyban. Ezt egyszerűen lehet orvosolni, fel kell emelni az illető lábát, és amikor az agyába jut a vér, rendbejön.

 

Az eszméletlen betegnek ezzel szemben nincsenek reflexei. Ha a vizsgálat során észlelünk légzést, akkor az illető eszméletlen, és az oldalára kell fordítani, hogy a nyál, vagy a nyelv ne akadályozza a légzést.

A hibáktól nem kell félni.

A való életben egyetlen nagy hibát követünk el, ha nem csinálunk semmit. A semminél az is jobb, ha a tévé elé lefektetjük, és a lábunkkal nyomogatjuk a beteget – érvelt Marsi Zoltán.

Nem életszerű, hogy az utcán látunk egy fekvő embert, akkor rögtön odamegyünk és újraélesztjük, levegőt fújunk a szájába. De a családtagunk esetében kevesebb az esélye, hogy hezitálunk megtenni ugyanezt.

Szó esett a defibrillátor használatáról is. Mint kiderült, Nyugat-Európában a mentő közli, hogy hol van a legközelebb félautomata defibrillátor. Nálunk ez még ritka jelenség, de ha a kezünkbe akad egy, csak követni kell a doboz instrukcióit, felhelyezni az elektródákat, és folytatni az újraélesztést.

Az esetek többségében már az első elektromos sokk visszahozza a beteget.

Az első köztéri defibrillátorokat a Los Angeles-i repülőtéren helyezték el a 80-as évek elején. Mind a mai napig ott végzik a legtöbb ilyen „laikus" újraélesztést. A repülőtér minden pontjáról 2 percen belül elérhető egy készülék.

Fulladás is lehet

A szívleállás mellett a hirtelen halál másik oka a légút-idegen test légcsőbe kerülése, amit köznyelven félrenyelésnek hívunk. Ilyenkor a bajba jutott általában a torkához kap, rémült az arca és meg van görbülve. Ezesetben elsősorban a köhögés segíthet, de ha az nem elég hatékony, akkor a lapockák közötti szakaszt kell erőteljesen, határozottan ütögetni, maximum ötször.

Ha ez sem segít, akkor a háta mögé kerülve, a köldök és a szegycsont közötti részen, ökölbe szorított kezekkel először magunk felé, majd felfelé irányuló préselő mozdulatot végzünk, mintha a bordák alá próbálnánk benyúlni.

Az Elsősegélynyújtás Oktatásáért Alapítvány egyébként a napokban zajló székelyudvarhelyi Mentésügyi Konferencián is jelen lesz, a terveik szerint balesetszimulációt és újraélesztés-oktatást biztosítanak az érdeklődőknek.