Hátfájással mentem a családorvosomhoz, Dr. Nagy Leventéhez, úgy határoztam, írok is belőle egy közérdekűt, hiszen akárkinek panaszkodtam a lapockám körüli szörnyű fájdalomról, azt mesélték, hogy nekik is voltak hasonló panaszaik.

A doktor úr szerint nagyon aktuális ez a probléma a túlhajszolt iskolai program, a sok irodai munka, a kevés mozgás, a hobbiszerű számítógép előtt ülés miatt. Varrónőknek, könyvelőknek és számítógép előtt dolgozóknak szakmai betegségnek számít a hátfájás, és nagy a veszély arra, hogy a most felnövő, okostelefonokat, táblagépeket, számítógépet használó generáció még problémásabb lesz ebből a szempontból.

Gyorstalpaló

Dr. Nagy Levente egy gyorstalpalót is tartott nekem a gerincről, élettani szerepéről, amit biológiai és élettani rugóhoz hasonlított. „A gerincoszlop a test tartóváza. Hibás a gondolat, hogy jó, ha egyenes, hiszen több élettani görbületének fontos szerepe van" – magyarázza. Éppen ez a rugószerű működése segít például a lépéseinknél a külső erőbehatások kivédésében.

A gerincünk csigolyákból áll, az egyes csigolyák közötti rugalmas összeköttetést pedig a köztük elhelyezkedő, kívül porcos, belül kocsonyás szerkezetű porckorongok biztosítják. A gerincet alkotó csigolyák bizonyos szögben illeszkednek egymáshoz, ha ez a szög megváltozik, módosul a gerinc statikája, aszerint alakul majd az egész gerincoszlop, ez meg másképp hat a környező porckorongokra, izmokra, inakra, és idegszálakra, „bántja" őket.

Ez a leglátványosabb a nyaki részen, amikor az ott található görbület túl nagy ívben görbül, vagy túl egyenes, akkor az idegszálak sérülhetnek, amelyek vesszőseprűként ágaznak ki onnan és ellátják a felső végtagokat. Ezért sokszor a fájó kéz miatt a nyaki csigolyák egymáshoz való viszonyulása a ludas. Ugyanígy okozhat lábfájdalmat egy alsó szinten, például a derékban jelentkező gerincprobléma.

Tehát, ha a gerincoszlop állása módosul akármilyen irányba, akár szemből, akár oldalról nézve, és a csigolyák másképpen illeszkednek egymáshoz, érinthetik azokat az idegszálakat, amelyek útja a csigolyák között vezet el, ezáltal fájdalmat okoznak.

Szól a hát, ha baj van

Nálam szerencsére közel sem volt szó idegszál becsípődéséről, Nagy Levente doktorúr szerint akkor sokkal nagyobb fájdalmaim lettek volna, talán idegsebészhez is kellett volna fordulnom.

Van, hogy tovább, de ideális esetben csupán néhány napot tart a hátfájás, gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító tablettákkal és kenőcsökkel kezelhető – de mindez csak orvosi ajánlattal alkalmazva, figyelembe véve a mellékhatásokat. Amíg fennáll a fájdalom, kerülni kell a túlerőltetést. A nyak és hátfájást feszítés, megfázás vagy egy rossz testhelyzetben történő alvás is előidézheti.

Dr. Nagy Levente azt szokta ajánlani az embereknek, hogy álljanak szembe a tükörrel, mérjék meg a válluk és a fülük közötti távolságot, és éppen annyira legyen magas a párnájuk, ha oldalt fekve alszanak. Fontos, hogy éjszaka se törjön meg a nyaki gerinc, természetes állapotában maradjon. Sokan gondolják, hogy egészséges párna nélkül aludni, de a doktorúr felhívja a figyelmünket, egyáltalán nem az.

És ha a gerincoszlop helyes tartásánál járunk,

az orvos nagyon fontosnak tartja a helyes testtartást ülőmunka végzése idején is, aminek időnként javasolt a megszakítása egy pár izomlazító gyakorlattal. Ugyancsak javasolt a gyakori sportolás, napi tornagyakorlatok és a megfelelő, kényelmes lábbeli kiválasztása, amely ruganyosítja a járáskor vagy szaladáskor történő talajfogást, így védve a gerincoszlopot is a fölfelé haladó rezgéshullámoktól.

Nem mindegy, főként a gerincproblémásoknak, hogy milyen cipőket választanak, a vastagított, ruganyos sarkú lábbeliket részesítsük előnybe. A keménysarkú cipőben lépéskor koppan a sarok, és az ezáltal okozott rezgéshullám a deréktájban és a csípőízületben köt ki. A helyes cipőválasztásról a doktornak hosszabb írását is elolvashatod itt.

A legtöbben előregörnyedve ülnek az iskolapadban, vagy az irodában. A képernyő nem szemmagasságban van, ezért meggörbítik a hátukat, a könyök nincs alátámasztva, így a vállak folyamatos lefele húzó erőfeszítésnek, terhelésnek vannak kitéve, hogy a billentyűzeten tudjanak dolgozni. „A nem szervi megbetegedésekhez, vagy traumához kötött hát-, nyak- és fejfájásnak ez a rossz tartás az oka" – tudjuk meg a doktorúrtól, aztán azt is, hogy konkrétan mi történik ilyenkor a szervezetben.

A rekeszizom felnyomódik az előre görnyedt pozíció miatt, a tüdő így nem tud szellőzni, a széndioxid felhalmozódik, az oxigénhiány miatt álmosodunk, csökken a szellemi teljesítményünk, csigolyáink illeszkedésének szögei módosulnak, mert órákon keresztül rossz pozícióban vannak.

Mozdulj meg, a vér is mozduljon meg benned!

Az ülőmunkát végzőknek az ideális az ergonomikus szék lenne, de ha nem is az, mindenképpen jobb, ha háttámlás széken ülünk, amelynek neki tudjuk vetni a lapockáinkat. Jó, ha a könyökünket a megfelelő magasságban megtámaszthatjuk, így tehermentesítve a nyaki gerincet, megelőzve a tenziós nyaki és fejfájást. Ugyanakkor ajánlott a képernyő szemmagasságban való elhelyezése, hogy ne kelljen a fentebb említett görnyedt pozícióban ülnünk.

Az óránkénti szünet az iskolában sem hiába van kitalálva, az ülőmunkát végzőknek ugyanígy óránként legalább egy öt-tíz perces szünetet kellene tartaniuk, mialatt megmozgatják magukat.

Visszatérünk a fiatal generációra, akiknek nagy baja lehet abból, hogy szinte egész nap helytelen a testtartásuk: így tanul otthon és az iskolában, amikor pihenőt tart, akkor is számítógép előtt vagy az okostelefonnal a kezében görnyed. Ehhez még sok esetben hozzájön a serdülőkori hanyag tartás, ami idővel rögzül. Közülük kerül ki majd a későbbi fiatal hátfájós betegek zöme, ők ezt már gyerekkorban megalapozzák.

Dr. Nagy Levente elmondja, ha egy gyerek bármilyen panasszal érkezik, mindig megvizsgálják a testtartását, hátgerincét is. Amikor látják a beesett mellkast és az előrehajló két vállat, akkor válik nyilvánvalóvá a testtartási hiba. Ekkor javasolják a helyes ülést, tartást, akár irányított gyógytornát, hátizom gyakorlatokat, úszást mely a legkomplexebb izomfejlesztő, ugyanis 17-18 éves korig még korrigálható a gerinc ferdülése.

„Mozgás nélkül mondhatni, berozsdásodnak az ízületek a gerincben és máshol is, utána nehezebben mozdulnak meg, sokszor látjuk azt a jelenséget, hogy már fiataloknál limitálódnak az ízületi mozgások" – magyarázza, miért szokta a szülőket arra biztatni, hogy ne mentessék fel gyerekeiket a tornaóra alól indokolatlanul. A gerincferdülés esetében nem ajánlott az ugrálás, esések, melyek traumatizálják a gerinccsigolyák közti porcokat.

Az időseknél

a fiatalkorban megalapozott gerincelváltozások miatt a hátfájás mellé jönnek a további problémák, mint a kopás, a reumatikus gyulladások, a csontritkulás és ezek együtt még több komplikációt és panaszt okoznak. „A kopási jelenséget úgy lehet elképzelni, hogy egy csőrszerű híd köti össze a két csigolyát. A hely, ahol az idegszál elfut közöttük, mozgásra még jobban összeszűkül, így nagyobb a lehetősége, hogy az idegszálat elérik. A kialakult csontelváltozások, amik módosultak, sajnos már visszafordíthatatlanok.

Jó hatású lehet a sósfürdőben való lebegés, fürdőzés, mert itt a vázizmok ellazulnak. „Amikor az ember lebeg a sósvízben, egy súlytalansághoz közelálló állapot jön létre. Ha egyenesen állunk, egy sereg izomcsoport dolgozik, de a sósvízben az izmok ellazulnak, a csigolyák eltávolodnak egy kicsikét egymástól, amely nagyon jótékony hatású. Nagyon fontos a gyógyvizek összetétele. Ezekben sok vegyi anyag található oldott állapotban, melyek bőrön át behatolnak, táplálják a porcszövetet, javítják a vérkeringést, csökkentik a gyulladásokat, ezáltal a hátgerinc és ízületi panaszokat" – magyarázza a doktorúr, miért ajánlja a gyógyfürdőket.

De főként, mint minden betegségben, a hátfájásban is fontos a megelőzés, fiatalon kell tennünk azért, hogy idős korunkra ne legyenek ilyen problémáink.