A gyerekek korai idegennyelv-tanulásának előnyeiről és hátrányairól szólt a Zsebszótár hetedik előadása. Balogh Réka Adrienne, az uh.ro munkatársa első alkalommal több szakértővel és nem mellesleg édesanyával beszélgetett a témáról. András Gabriella gyergyószentmiklósi szociálpedagógus, Feleki Csilla logopédus és Hajdu Krisztina Tímea jelenleg gyermeknevelési szabadságon lévő nyelvtanár, fordító és ECL-nyelvvizsgáztató voltak a beszélgetés meghívottai.

Utóbbi elmondta, napjainkban a székelyudvarhelyi szülők kulcsfontosságúnak tartják, hogy gyerekük idegen nyelvet tanuljon, de mivel félnek tőle, hogy ne sérüljön a pici, nem tudják hogyan és mikortól érdemes kezdeni.

Szerinte már születésétől fogva érdemes kitenni egy másik nyelvnek a babát. Azzal az indokkal támasztotta ezt alá, hogy a gyerek úgy tanulhat meg egy idegen nyelvet, hogy nem tanulásnak fogja fel az elsajátítás folyamatát. Éppen ezért nevezte a gyerekeket a nyelvtanulás szakértőinek, és érdekességképpen azt is elmondta, hogy a baba már a méhben hallja az anyanyelv ritmusát, dallamát.

Feleki Csilla szerint a kisbabák körülbelül három- négyhónapos korukban kezdenek el megörülni a hangjuknak, ekkor kezdenek gügyögni és minél többet hallatni az új örömforrást, olyan hangokat is használnak, amiket anyanyelvükben nem.

Hat- héthónapos korukra elkezdenek szelektálni, megtartják az anyanyelv hangjait, a többit elfelejtik, persze ha nem kétnyelvű környezetben nőnek fel. A gyereknek hajlama van a kétnyelvűségre is, még ha keverik is, de ideális esetben három éves koruk környékén szét tudják majd választani a nyelveket.

Magyar szülő, román ovi

Balogh Réka Adrienne egyik kérdése az volt, hogy Gyergyószentmiklóson mennyire nyitottak a román nyelv megtanulására, mert ő Székelyudvarhelyen azt látja, hogy a legtöbben úgy gondolják, románul azért fontos tudni, mert le kell belőle érettségizni. András Gabriella szerint már sok vegyes házasságban élő vagy magyar család íratja román óvodába a gyermekét, mert úgy hiszik, ettől sikeresebb lesz.

A szociálpedagógus szerint is nagyon fontos, hogy a szülők milyen érzéseket táplálnak egy nyelv fele abban, hogy a gyermeküket terhelni fogja-e. „Ha ellenérzésünk van a román nyelv iránt, ne higgyük, hogy ez a gyerekben is nem alakul ki" – mondta.

Az idegen-nyelvű óvodába való iratkozással kapcsolatban elmagyarázta, hogy igen erős lelki zavart okozhat egy kisgyerekben, ha otthon más a hozzáállás egy nemzetiséghez, de ez az oviban másképp van. A kicsi összezavarodhat, nem tudja, melyik csoport felé hogyan viszonyuljon. Ha megvan az összhang a kultúrák között és nincsenek előítéletek, akkor zökkenőmentesen működhet – viszont hozzátette azt is, hogy szerinte ilyen nem létezik.

A gyereknek vannak bizonyos nyelvi sorompók az életében, ilyen az a tény is, hogy születésekor mindenféle nyelv hangjai megtalálhatóak az arzenáljában. „Ha hétéves koráig a gyermek nem tanul meg semmilyen nyelvet, akkor a későbbiek során nem biztos, hogy bármilyen emberi nyelven fog valaha beszélni." – jelentette ki a szociálpedagógus.

Elmondta, a szakirodalom szerint a gyermek akkor fog tudni egy második nyelvet akár anyanyelvi szinten beszélni, ha ennek megtanulása tíz éves koráig megtörténik. A harmadik nyelvnek a kutatók a tizenhárom éves kort jelölték meg nyelvi sorompóként. Természetesen bármikor meg lehet majd tanulni egy idegen nyelvet, csak legfeljebb az idősebb nebuló saját nyelvének akcentusával fogja beszélni ezt.

Visszatérve az idegennyelvű közegben való szocializálósra, Hajdu Krisztina elmondta, ő támogatja, sőt román óvodába íratja saját gyermekeit is. Szerinte az elsődleges célnak nem annak kell lennie, hogy az ovis folyékonyan megtanulja azt a másik nyelvet, hanem csak egy másik nyelvre való nyitottságot szedjen fel.

Balogh Réka Adrienne egy rossz példát is felhozott a témával kapcsolatosan, ugyanis hallott már olyanról, amikor egy magyar gyerek lavíroz a román oviban, de mivel ez a legfontosabb időszak a szocializálódás szempontjából, iskolás korában is folytatja ezt a hozzáállást.

András Gabriella is tudott néhány rossz példát az ilyen esetekre. A gyermekkori beszéd- és olvasászavar nem mutatkozik meg hamar ésegy erre hajlamos gyereket nagyon nehéz betuszkolni egy ilyen óvodába, hisz nála is kialakulhat, hogy egy idő után egyik nyelven sem akar megszólalni.

Olyan lurkóval is találkozott már, akinek édesanyja magyar, édesapja román, Portugáliában éltek, ahol egy portugál oviba járt, és végül egyik nyelven sem beszélt. Hazakerülésük után, a szakembereknek hála szépen beszél magyarul, de súlyos diszlexia alakult ki nála.

Ebben a helyzetben ő is azt tartja fontosnak, hogy a gyerek milyen töltésű tartalmat vél felfedezni egy bizonyos nyelv mögött. Azzal példálózott, amikor a szülő a gyerek elől eltitkolni kívánt dolgot idegen nyelven osztja meg a másik felnőttel. A szociálpedagógus szerint, ha ez a tartalom a gyerek számára jót, esetleg ajándékot, meglepetést jelent, akkor a nyelv is sokkal szimpatikusabb lesz számára.

A kisgyerek viszont megérzi a különbséget az effajta beszélgetés és például aközött, amikor egy családi problémát ecsetelnek szülei. Bármit tanulni csakis úgy jó, ha pozitív tartalmat kapcsolunk hozzá, ha magunkba is erőltetjük a többit, ki akarjuk majd rekeszteni.

Jöhet a Cartoon Network, de csak megfelelő motivációval

Hajdu Krisztina a mesecsatornák remek kiegészítő szerepéről beszélt, persze hozzátette, csak mértékkel szabad tévét nézniük. A gyermek hallás után tanul főként, és a mesecsatornák nagyon jót tudnak tenni a nyelvtanulásnál, de mivel ezek által nem kapnak semmilyen visszaigazolást, csak passzív kiegészítőként állják meg a helyüket.

Feleki Csilla szerint az idegen nyelv tanításánál nagyon fontos a lazaság, hiszen ha addig nem is volt bennük ellenérzés egy nyelv iránt, a követelményorientáltság ezt tudja kelteni Az eredménykövetelő hajsza és szorítások nélkül is beépül a tudás a gyermekekbe, csak ki kell várni.

Hajdu Krisztina is aláírta a logopédus véleményét, szerinte a gyerek egy szivacs, még ha az oviból hazatérve, arra a kérdésre, hogy „mit tanultál ma?", azt is mondja, hogy semmit.

„A gyerekek egyszeri, megismételhetetlen és nagyon egyedi emberkék, éppen ezért gondoljuk végig azt, hogy mik a motivációk akkor, amikor egy opcionális nyelvoktatás mellett döntünk" – mondta András Gabriella.

Ha csak azért íratjuk be, mert a koma azt mondta, hogy vagány és úgy látjuk, hogy nem jött be, ő ellenáll, akkor hagyjuk az egészet. A legnagyobb baj, hogy sok szülő elveket akar a gyermekével gyakoroltatni, mert már a zsebébe nyúlt, vagy, mert „amit elkezdtünk, azt be is kell fejezni". Ehelyett hagyni kellene a gyereket kísérletezni, kíváncsiskodni, mert ha meghallja a társait angolul beszélni, ő is megakar majd tanulni.

A beszélgetőtársak abban maradtak, hogy az idegennyelv ismerete rendkívül sok előnnyel jár, sőt a kiskori nyelvtanulás sokkal könnyebb. Sokkal nyitottabbá teszi a piciket a világ fele, de ne a szülő tukmálja rá annak tanulását és mielőtt oktatni kezdenénk, szabjuk rá a megfelelő módszereket.