A Márton Áron térre beköltözött a szigethalmi Emese Park egy darabkája, de ez csak negyede az „időutazó" csapatnak – tudtuk meg Jávorné Illyés Boglárkától a nemezelő sátorban, ahol iskolai egyenruhás kislányok gyúrták a színes gyapjút, halacska lett belőle.

A szomszédos sátrakban korabeli zene szólt, és ékszerek készültek tűzzománcból meg rézdrótból.

Szemben pedig épp az egyik kilencedikes osztálynak tartott bemutatót a magyarok fegyverzetéről Jávor Csaba. Furfangosak és gyorsak voltak őseink a csatamezőn, mindkét kezükkel tudtak íjazni, akár hátrafele is, ezért is szólt valahogy úgy a modénai ima, hogy „a magyarok nyilaitól ments meg minket, uram!"

Ez egészen addig volt sikeres, amíg a nyugat-európai ellenséges seregek rá nem jöttek a megfelelő védekezési technikára. Egy tömbben maradva felemelt pajzsokkal védekeztek, és nem üldözték a fürge könnyűlovasságot, így azok nem tudták körbevenni őket.

Az igazi fegyvereket nem, de a játékokat kipróbálhatták a harcos kedvű legények. Elődöt bezártuk a kalodába, ő egy kis csevegéssel megúszta, de volt, akinek verset kellett mondani, hogy kiszabaduljon a büntetésből.