Idén kisebb ráncfelvarrással újrakezdődik a Zsebszótár című beszélgetéssorozat, amit korábban a Zsebcafé és az uh.ro közösen szervezett. A ráncfelvarrás abban áll, hogy a szervező csapat gazdagodott, mégpedig egy energikus és tettrevágyó szervezettel, a CSÖSZ-szel, becsületes nevén a Családokat Összehozó Szervezettel.

A CSÖSZ kezdeményezője az a Kilyén Médiszdea, aki arról híres, hogy városszerte a leginkább szívén viseli a székelyudvarhelyi játszóterek sorsát. Olyannyira, hogy sopánkodás helyett képes volt hét hónapos terhesen végigjárni a város összes játszóterét, helyzetelemzést végezni, és javaslatokat írni arról, hogyan lehetne felújítani azokat. Tegyük hozzá: mindezt tiszta ingyen. Hozzá csatlakozott még két édesanya, akik a maguk rendjén mind létrehoztak valamit, érdekeltek a családok jobb életminőségében.

Mindhárman kétgyerekes anyák, akik úgy gondolják, hogy szükség van egy olyan közösségre, ami a családok életét megkönnyíti, ahol a szülők támaszra lelhetnek, ahol a kérdéseikre válaszokat kapnak. A CSÖSZ egyik ilyen projektje a Zsebszótár sorozat visszaállítása, de ezen kívül számos tervük van. Például árnyékolókat tennének a homokozókba, és ezért nekifutottak a hétvégének, 1300 lejt gyűjtve össze a Fuss Neki! Akción.

Egyikük Balogh Réka Adrienne, a Zsebszótár moderátora, aki korábban a gyereknevelési témákban utazó munkatársunk volt az uh.ro-nál, míg le nem lépett összehozni a családi vállalkozásukat.

Márton Rozi pedig a Székelyudvarhelyi Bababörze zárt csoport társműködtetőjeként és babavásár-szervezőként szerzett tapasztalatot arról, hogyan lehet egy szülői közösséget létrehozni, és sikeresen életben tartani. Rozi azt is tudja, hogy a több mint 12 ezer felhasználóval rendelkező Facebook csoport tagjai milyen problémákkal küszködnek, milyen kérdések merülnek fel bennük, ugyanis a csereberére, vagy eladásra szánt gyerekruhák és játékok mellett rendszeresek a nagy vitákat, eszmecseréket kiváltó témafelvetések.

Megkérdeztük őket.

Mi mozgat titeket és miért, hogy közösségi szerepet vállaljatok?

Médiszdea: Az egész úgy kezdődött, hogy kipattant a fejemből, rendbe kellene hozni a városunk játszótereit. Én nem szeretem a siránkozást, úgy gondolom, hogy a városvezetésnek és a civil szervezeteknek, valamint a lakosoknak együtt kell tenniük azért, hogy jobb legyen mindannyiunk élete.

Amíg az információkat és az aláírásokat összegyűjtöttem azért, hogy a város az erre a célra elkülönített összeget használja fel a játszóterek rendbehozására, addig nem volt szükség szervezetre. Én ezt gyesen lévő kismamaként kikapcsolódásból csináltam. De amikor anyagi támogatásról szóló felajánlások kezdtek érkezni, akkor kiderült, hogy nem elég magánszemélynek lenni, kell egy szervezet. Kerestem, hogy ki karolná fel ezt a célt, de nem találtam senkit. Többen biztattak, hogy hozzak létre én egyet. Csak ezért, és csak egyedül hozzak létre egy szervezetet? – gondoltam, és itt kapcsolódott be Rozi a történetbe, akivel leültünk beszélgetni.

Rozi: Az egy kétórás beszélgetés volt, amikor Médiszdeával először találkoztunk. Kiderült, ugyanarra nézünk, ugyanazt szeretnénk. Édesanyaként sok mindent másképp csinálnánk, sok mindent hiányolunk a városból. Olyan dolgokat, amik könnyítenének a családok életén. Például a Zsebszótár sorozatot.

Médiszdea: Lényegében az a baj, hogy kevés lehetőség van arra, hogy a családtagok minőségi időt tölthessenek el együtt. Olyan sok van, ahol ki kell nyitni a pénztárcád, de ingyenes kevés.

Rozival együtt már ketten voltunk hasonló célokkal, de egy szervezet létrehozásához három ember kell, így jött a képbe Réka.

Réka: Igen, én vagyok a kakukktojás. Félretéve a viccet, én szívesen vezettem a Zsebszótár-os beszélgetéseket. Örültem, hogy a kismamák nem csak egymás közt, a parkban beszélhetik meg a gyerekneveléssel kapcsolatos kérdéseiket a hozzátáplálástól az óvodaválasztáson át akár a gyógyszeres kezelésekig, hanem szakértői válaszokat kaphatnak. Rozi is szeretett volna egy Zsebszótár-szerű beszélgetéssorozatot, így felvállalta a szervezést, csak előbb meg kellett kérdezni titeket, az ötletgazdákat. Kellemes meglepetés volt, hogy vállaltátok az együttműködést.

Mik azok a témák, amelyek nektek szívügyetek? Amit mindenképp ki szeretnétek beszélni, amit meg szeretnétek oldani, ami feszít titeket belülről?

Rozi: Az első Zsebszótár témája, a testvérféltékenység mindhármunk esetében húsbavágó, hiszen mindhárman testvéreket nevelünk. Nekem két lányom van, két év különbséggel születtek, imádják egymást, de egyfolytában vitatkoznak, én meg sokszor elveszítem a türelmem. Gyakran a nagyobbik lányomat szidom, pedig nem biztos, hogy ő a hibás. Nem tudom, mit tehetnék, hogy ezt a kérdést jobban kezeljem.

Réka: A fiam iskolás, és így belelátok abba, hogy milyen aktuális sok család számára a tanulási zavarok kérdése. Felmerül bennem, hogy helyes-e ha integrálják a különböző szintű fogyatékkal élő gyerekeket az ún. egészséges gyerekek közé. Vagy tudom, hogy sokan megijednek, amikor azzal szembesülnek, diszgráfiásnak vagy diszkalkuláliásnak diagnosztizálják a gyerekük, és már el is könyvelik életképtelennek. És olyan gyerekek is vannak, akik bár tanulási zavaros tüneteket produkálnak, simán csak arra lenne szükségük, hogy a szüleik egy kicsit többet foglalkozzanak velük. Ezeket a kérdéseket jó lenne tisztázni.

A másik a gyermekágyi depresszió, amivel sokan szembesülnek, és sokan szégyellnek, nem mernek beszélni róla. Ezért ezek az első témák, amiket még az idén fel akarunk dolgozni.

De az egyedülálló szülők témája is foglalkoztat: azok, akik elváltak, akik özvegyen maradtak, akiknek a párja külföldön dolgozik, vagy csak sokat van a munkája miatt távol, mint a Rozi férje is.

Rozi: Mindegy, milyen okból, de vannak, akik az idő nagy részében egyedül végzik azt, ami két szülő feladata lenne. Ez néha nyomasztó tud lenni, kellene róla beszélni.

Médiszdea: A hogyan maradjunk nők a szülés után, mihez kezdjünk a megváltozott testünkkel kérdés engem is foglalkoztat, ahogy sok más édesanyát is. Ezt kívül-belül körbe szeretnénk járni.

Rozi: meghívnánk egy pszichológust, aki tanácsot adhat, hogyan fogadjuk el, szeressük meg a testünket, és egy divattanácsadót, aki elmondaná, hogyan tudunk előnyösen felöltözni. Szerintem még a szülő-pedagógus kapcsolat tisztázása is fontos lenne, az, hogy egyik fél se hárítsa a másikra a problémákat, miközben a gyerek áldozattá válik. Tulajdonképpen együttműködésre lenne szükség, a kérdés az, hogy hogyan.

A kismamaéletben vannak durva, vagy fogalmazzunk finomabban: meglepő válaszok, és gyakran épp a szakértők részéről érkeznek, akiktől nem ezt várnád. Ugyanakkor a kismamák közössége sem egy könnyen kezelhető közösség. Gyakran vannak „vérre menő viták", ítélkezés. Ti hogy kezelitek, kezelnétek ezt?

Médiszdea: Ha nincs elég információd, akkor megtörténhet, hogy csak az éremnek az egyik oldalát látod, és ítélkezel mások felett. Ez is a céljaink között szerepel: kicsit több nyitottságot elérni egymás iránt. Az lenne a cél, hogy a döntéseket a rendelkezésre álló információk alapján meghozni, és nem elítélni másokat, akik másképp döntenek. Ha látod az ő álláspontját és helyzetét is, akkor nem ítéled el olyan könnyen.

Rozi, neked van már tapasztalatod a témában...

Nekem az a tapasztalatom, hogy kellenek a szabályok. Ahhoz, hogy egy átlátható, használható rendszer kialakuljon, szükség van olyan szabályokra, amiket közösen hozunk meg, és aztán betartunk. Valakinek fel kell vállalni a „mumus" szerepét, aki figyelmezteti, szükség esetén kizárja a helytelenül viselkedőket. Visszatérő jelenség a név nélkül, vagy arc nélküli kommentelgetés, a beszólás, az ilyesmit mindig szóvá teszem a börzén, figyelmeztetjük az embereket, és gyakran ki is tiltunk embereket, mert azt hiszik, hogy online felületen lehet bántóan viselkedni.

Médiszdea: Azt sem szeretnénk, hogy a szülők kioktatva legyenek, és azzal a kellemetlen érzéssel menjenek haza, hogy ők semmit sem jól csinálnak. Azt viszont szeretnénk, sok szakkönyvvel ellentétben, amik nagyon jól felvázolják az ideális állapotot, illetve azt, hogy mi mindent el lehet rontani, viszont megoldást nem javasolnak, a Zsebszótáron résztvevők felhasználható tippeket kapjanak.

Egymás között hogy osztjátok le a feladatokat?

Réka: Ez nincs konkrétan leosztva, egyelőre az határozza meg, ki mit csinál, hogy ki miben jó, és mire van ideje.

Rozi: Médiszdea a zászlóvivő, ő főmunkaidőben ezt csinálja, nélküle nem lenne a CSÖSZ.

A játszóterek rendebehozásán és a Zsebszótáron kívül még mivel foglalkoztok?

Médiszdea: Most épp egy adatbázist készítünk. Rájöttünk, hogy nagyon sok szülőnek szüksége lenne arra, hogy hetente egy-két órában valaki vigyázzon a gyerekére, hazavigye az iskolából, a kisbabások esetében a nagyot elvigye oviba, vagy akár elmosogasson, lenyírja a füvet, megszögezze a kerítést, kivasalja a függönyt, felszerelje a kilincset. Néha egy ilyen banálisnak tűnő segítség mentené meg az édesanyákat, édesapákat az idegösszeomlástól, és lendítené át a holtponton őket.

Sokan vannak olyanok is, akik, ha napi nyolc órában nem is, de heti néhány órában vállalnának ilyen szolgáltatásokat. A fiatal szülők főleg az interneten keresik a segítséget, viszont az a nyugdíjas korosztály, aki ilyesmire ráérne, és el is vállalná, nem annyira otthonos az internet világában, ezért plakátokat tettünk ki. Csak sajnos tépik le őket.

Rozi: Várjuk, hogy jelentkezzenek azok, akik akár szívességből, akár pénzért segítenének a fiatal családoknak. Mi a közvetítést vállalnánk a felek között, teljesen ingyen, ők majd eldöntik egymás közt, hogy milyen feltételekkel működnek együtt.

Réka: Egy másik téma a családosokat érintő támogatások rendszere, főleg a gyes odaítélésének feltételei, a dokumentáció összeállítása is visszatérő kérdés. Szeretnénk összeállítani egy tájékoztatót, illetve ha valakinek kérdése van, akkor mi megtudakolnánk a válaszokat, persze amíg a lehetőségeink és erőnk engedi.

Médiszdea: Az az álmunk, hogy egy szakértői oldalt hozzunk létre, ahol az emberek kérdezhetnek, és a szakértők válaszolnak nekik.

Régen a meséken keresztül osztották meg a felnőttek a gyermekekkel az életről szóló know-howt, vagyis hogy különböző élethelyzetekre milyen megküzdési stratégiákat ismernek. Ezek most elmaradtak, igazából ezeket szerettem volna visszahozni, de mindenki azt mondja, akivel erről beszéltem, hogy túl prűdek vagyunk hozzá.

Ezért kicsit másképp közelíteném meg. Egy tinifesztivált szeretnénk Mesélj, kérlek címmel, ahol a tinédzserek a családjukkal együtt részt vehetnének életük első fesztiválján. Itt lennének a különböző korosztályok egymáshoz közeledését segítő koncertek, előadások, és játékok, ahol a családok egymással versenyeznének, így erősödne a családtagok közötti kohézió.

Mikor, hol, mikor lesz az első Zsebszótár?

Az Utálom a tesómat, nem tehetek róla című előadás október 24-én, kedden lesz 18 órától a Merkúr áruház emeletén található Zsebcaféban. Dimén-Varga Tünde gyermekterapeuta pszichológussal a testvérféltékenységről beszélget Balogh Réka-Adrienne.

A CSÖSZ elérhetősége:

Márton Rozi: 0746538167, Kilyén Médiszdea: 0751450268, Balogh Réka Adrienne: 0740129695