Büdös, festékszagú kicsit a Fantomatika, de attól vagány. Legalábbis szerintem, az egyik munkatársam szerint meg kifejezetten csúnya, ahogy az összes többi. Ő se fog a fiának képregényt venni soha.

A szagról, a sztoriról és a rajzokról ugorjunk csak vissza az alkotókig, ugyanis a városi könyvtárban találkozhattunk az első erdélyi képregény kézdivásárhelyi alkotóival, Szabó Krisztával és Sárosi Mátyással.

„Nézd, apa ilyeneket olvasott gyerekkorában"

– mutatta a beszélgetés moderátora, Széles Ferenc kisfiának a két alkotó által elhozott kupacnyi képregényt.

Mind Kriszta, mind Matyi művészeti iskolában festészeti szakon tanultak, mégis utóbbi rajzolja a képregényt, kizárólag kézzel, körülbelül 2-3 hónap alatt végzett a havilap első számával. Ezt a következő öt részre is ugyanígy tervezik, esetleg a festés fog digitálisan történni, ha az idő nagyon sürgeti őket.

A Fantomatika névvel egy lengyel sci-fi író alkotásaiban találkoztak először, virtuálisan kreált valóságot jelent. Jobban tetszett, mint a virtuális valóság „és be lehetett jegyezni" – tette hozzá a nem elhanyagolható részletet Matyi.

Kriszta amellett, hogy az adminisztrációs ügyeket intézi, ő írta a történetet is évekkel ezelőtt egy forgatókönyv pályázatra, és a sztoriját akár amerikai kasszasikernek is elképzelhető, piacképes történetnek találta a kiértékelő profi forgatókönyves.

Ő is a művészetiben tanult és mindig filmmel szeretett volna foglalkozni, arra viszont elég későn jött rá, hogy nem a fényképezés, az operatőri munka, inkább a sztori érdekli. Matyi kívülről szemlélve a történetet kijelentette, hogy sok sikeres képregénynek nincs ilyen jó sztorija.

Nem úgy van az, mint a festészet

A rajzolási folyamatról mesélve Matyi elmondta, megesett már, hogy a történet közben eltűnt a főhős kalapja, mert egy idő után elfelejtette odarajzolni, Kriszta kénytelen volt a fejére photoshoppolni a fejfedőt.

„Csak néha szólok bele, akkor, ha valami már annyira el van művészkedve, hogy nem érthető" – mondta Kriszta, aztán azt is elmagyarázták, mivel Matyi a hagyományos képzőművészetből érkezik a képregényrajzolásba, át kell szoknia, viszont annyira mégsem, hogy tipikus amerikai képregényt készítsenek. „A második szám más lesz, sőt, már az első számot is másképpen rajzolnám" – magyarázta Matyi.

Egy hagyományos festmény elkészítésénél a képregényrajzolás sokkal több alázatot, és munkát igényel. „Várod a múzsát, elmész meginni egy sört, utána vagy festesz, vagy nem. Itt, ha nem rajzolsz meg egy oldalt, aznap nem dolgoztál semmit" – ecsetelte. A rajzaira Fazekas Attila, a Botond című képregénysorozat rajzolója volt hatással, és rendkívüli, témába vágó olvasmányként Scott McCloud képregény-elméleti könyvét említette.

A storyboard jelentését is elmagyarázták. Mivel a képregény egy papírhordozón lévő mozi, ez is fontos, a kompozíciókra, a mozdulatokra, szögekre, kameraállásokra kell figyelniük, tulajdonképpen papíron végeznek operatőri munkát.

A rajzon kívül számítógépes munka is van bőven, amit Matyi megrajzol, azt Kriszta rakosgatja össze számítógépen, ő teszi rá a képekre a szövegbuborékokat is.

Tényleg erdélyi, de nem csak...

Elmesélték, hogy mindenhol azt emelték ki a Fantomatikáról, hogy erdélyi. Persze az is, de nem csak. Matyi elárulja azért csak rászolgáltak erre a címkére, és megmutatja, hogyan rajzolta meg Gábor Áron lézerágyúját.

Ők semmiképpen nem akartak szuperhősökben gondolkodni, a fantasztikus elemek megvannak ugyan, de a szupererők nincsenek. Egy falusi srác a Fantomatika főszereplője. Ez a falu akár székelyföldi is lehet, de bárhol máshol is lehet a világon. A fiú egy nagy lehetőséget kap, és elhagyhatja a földet, az elején minden csodálatosnak tűnik, de jönnek a buktatók. Ennél többet nem szerettek volna elárulni a Fantomatika kitalálói.

Bújtatott társadalomkritika is van a képregényben, vallja be Kriszta Széles Ferencnek, aki felhozza példaként a régi keleti blokkban megjelent kemény társadalomkritikával bíró képregényeket, amelyeket a politikai vezetők csak azért engedtek át a szűrőn, mert távolinak érezték maguktól.

A zárásról annyit árultak el, hogy nem szerettek volna ítélkezni, a hőseiknek megoldódik ugyan a problémája, a történetnek nem, egy kicsit az olvasóra is bízzák a lezárást.

Egy kicsit a „csúnya oldalról", az értékesítés mögötti bizniszről is hallhattak a jelenlévők. Egy nagybányai nyomdával dolgoznak, azelőtt udvarhelyiekhez is fordultak, hiszen azt hallották, nagyon jó minőségű nyomdáink vannak, viszont nagyon drágának találták ezeket. A nagybányaiak szépen dolgoznak, csupán a csomagolással nem voltak megelégedve. Mi pedig a szagával, de ha tetszik a képregény, ez ne tartson vissza benneteket a vásárlástól. Az én 15 lejes példányomból is egy hét alatt kiszellőzött.

Először csak Erdélyben szerették volna

értékesíteni, de azt tanácsolták nekik, hogy mindenképp terjesszék Magyarországon is, itt nem fogják tudni fenntartani a havilapot.

„Magyarországon sokkal könnyebb volt, ott ki van alakulva a terjesztő-hálózat, egy központba mentünk, ami az egész országban szór, itt Erdélyben ez nagyon döcögős. A legjobb, ha hozzánk fordultok egyenesen, elküldjük postán. Leteszteltük, 160 küldeményből kettő veszett el, az egyiknél meg is kapta az illető a borítékot, az is lehet, hogy a tömbházban lopták ki" – mesélte Kriszta. A lapjaik nem csak újságosoknál, könyves üzletekben is megjelennek, Udvarhelyen a Bagolyvárat tudták megemlíteni.

Idővel szeretnék román és angol nyelvre is lefordítani, mert amióta kiszivárgott a Fantomatika híre, sok idegennyelvű érdeklődő van. Jó kapcsolatban vannak a romániai képregényszcénával is, az egyik román képregénylapban meg is jelent két oldaluk, megkereste őket Dodo Niță híres képregényrajzoló, hogy bár nem ért magyarul, küldjenek neki egy példányt, és jelentkezett román rajzoló is, aki szívesen dolgozna velük.

A magyarországiak is jól fogadták őket, hét oldalt kaptak a legrangosabb magyar sci-fi magazin, a Galaktika októberi számában. Krisztának ez azért is jólesik, mert gyermekként nagybátyja polcáról kéregette kölcsön a Galaktika számait, ezeken nőtt fel.

Minden szakmabeli óva intette őket attól, hogy képregénykiadót hozzanak létre, hiszen eddig mindenki belebukott, ezért ők szerényen csak három számot garantálnak, de azért reméljük, a hat számra tervezett történet lezárásáért nem kell e-maileket írnunk nekik.

Lehet dráma, horror, pornó

Az emberek nagy százaléka nyitott a képregényekre, és nem rögtön Nils Hilgersonra, vagy Donald kacsára gondol, persze megvan ez a közeg is. A családjuk sem áll teljes vállszélességgel a képregényrajzolás mögé, „csodálkoztak, hogy miért ezt csináljuk, nem fogunk megélni belőle" – mondta Kriszta. Matyi hozzátette, ez idegesíti őket, de el kell engedniük a fülük mellett, hiszen vigaszalja őket, hogy van egy nagyon érdeklődő réteg is.

Abban egyet értettek, hogy a legtöbben azt hiszik, ezek főként gyerekeknek való tartalmak, állításuk szerint nyugaton is ezzel küzdenek a képregényesek. „Ott van a Watchman – Az őrzők, szerintem többen láttátok a filmet, szerzője, Allen Moore olyan szinten ír és olyan morális kérdéseket feszeget, hogy kezd lassan eloszlani a képregények körül ez a félreértés. Ez egy műfaj, amibe minden belefér, lehet az dráma, horror, pornó" – magyarázta Matyi.

Az ő képregényük címoldalára is oda van festve a tizenhatos karika. Megtudtuk, a törvény alapján mindenre rá kell tenni ezt az országban, amiben mérsékelt erőszak, szexualitás van, és megjelenik benne a drogfogyasztás.

Ennek ellenére Kriszta szerint már a tizennégy évesek is kezükbe vehetik a lapot, van ugyan benne vér és halál, de nincs rosszindulatú gyilkolászás vagy „öncélú belezés". Még mindig nem tartalmaz annyi erőszakot, mint egy bármilyen délutáni akciófilm. „Lehet, még nagyobb lenne a kereset, ha 18-as karikát raktatok volna rá" – szólt valaki a közönségből.

A sztori es jó

„Figyelj, Matyi az egyik legjobb rajzoló a világon és a sztori es jó" – mondta Kriszta a varázsmondatot, amivel meggyőznének valakit, hogy vegye meg a lapot. A beszélgetés moderátora javasolta, hogy az „itt van egy darab belőlünk" szlogennel is promózhatnák, hiszen a fiatalok saját pénzből vágtak bele a Fantomatika elkészítésébe.

„Nem feltétlenül az a lényeg, hogy ezt hogy tartsuk fenn. Eddig hányódtunk, de most nagyon jól érezzük magunkat" – fejtették ki.