A székelyudvarhelyi rendőrségen érdeklődve megtudtuk, hogy a rendőrök az érvényben levő, vonatkozó törvények (Románia Alkotmánya, a Büntetőtörvénykönyv, a 2002-ben megjelent 218-as, a rendőrség működését szabályozó törvény, illetve az ugyanabban az évben megjelent, 360-as, a rendőri státust szabályozó törvény, a 2005-ben megjelent 97-es, az állampolgárok nyilvántartását szabályozó Sürgősségi Kormányrendelet és a 2001-ben megjelent 677-es törvény, ami az adatfeldolgozásra vonatkozik) alapján igazoltathatnak bárkit az utcán. A személyazonosság megállapítása tulajdonképpen egy megelőző rendőri eljárás – ennek során a személyazonossági igazolványt vagy más igazoló iratot ellenőrzik le a hatóság emberei.

A törvény szerint a rendőr akkor igazoltathat, amikor bizonyos személyek megszegik a törvényes előírásokat; amikor megalapozott a gyanú, hogy a személyek törvénybe ütköző cselekedetet követtek el vagy készülnek elkövetni; amikor a személyek gyanúsan viselkednek („sunt suspecte") – viselkedés, csomagok, ruházat, tartózkodási hely alapján; amikor az igazoltatott személyek segíthetik a rendőrök munkáját; amikor a személy egy törvény által tiltott területen tartózkodik; amikor a személy tanúként szerepel egy büntetőeljárásban.

A személyazonosság megállapításakor a rendőr a személyi adatokat ellenőrzi le, illetve más, hivatalos, fényképes dokumentumokat: ilyen az útlevél, a gépjárművezetői engedély, a munkahelyi igazolás, stb. A személyazonosságot korábban leellenőrzött, ismert személyek segítségével is megállapíthatja, ugyanakkor leellenőrizheti a rendőrség adatbázisában levő adatokat.

Ami a megállítás, felszólítás és a személyazonossági elkérésének módját illeti, a rendőrnek egy előírt mondatot kell elmondania, amiben szerepel a neve, rangja, illetve a rendőri egység (a település neve) megnevezése, a következőképpen: „Jó estét (vagy Jó napot!)! (név) rendőrügynök vagyok a (település neve) rendőri egységtől, kérem, hogy mutassa be személyi igazolványát!". Amennyiben a rendőr nem egyenruhában van, felszólításkor az ismertetett mondat elhangzásakor fel kell mutatnia jelvényes, fényképes igazolványát.

Amennyiben a felszólított személy nem hajlandó bemutatni igazolványát vagy nem hajlandó személyazonosságáról felvilágosítást adni, a rendőr határozott hangnemben felszólíthatja, hogy tette kihágásnak minősül, amit a törvény büntet.

Ha ezután sem hajlandó személyazonosságát igazolni, a rendőr testi motozást végezhet – amennyiben a motozás során megtalálja az igazolványt, megbüntetheti az illetőt. A törvény azt is előírja, hogy a rendőrnek csak ugyanolyan nemű személy megmotozásához van joga. Amennyiben a motozást követően sem derül ki az illető személyazonossága, az illetőt a helyi rendőrségre szállíthatják abból a célból, hogy megállapítsák kilétét – ott nyilatkozatot tesz, ezután elengedik. A rendőri igazoltatás során felvett adatok nem nyilvánosak, csak a felsorolt törvények előírásai alapján használhatók fel.

Ami az állampolgárok kötelezettségeit illeti, mindenki köteles a személyi igazolványát magánál tartani és a rendőrség vagy a csendőrség munkatársainak kérésére bemutatni. Büntetés szabható ki azokra, akik megtagadják az igazolvány bemutatását. Ha valaki szóban sértegeti, csúnya szavakkal illeti a rendőrt, pénzbeli bírságot lehet alkalmazni ellene.