Koncerthez szokatlan volt a vasárnap esti időpont, de így lehetett megoldani csak, a vasárnapot megelőző napokon zenekar három másik erdélyi helyszínen lépett fel. Az udvarhelyi fellépés este fél tíz körül vette kezdetét, a kávézó hátsó terme teljesen megtelt – az Ufót lát a yeti volt a koncert első dala, innen pedig felfele ment a görbe mindenféle szempontból.

Takáts Tamás – szokásához híven – most is sokat beszélt a dalok között, összekötő szövegei általában az elhangzó dalokkal kapcsolatosak, de nemcsak. Ilyen volt pl. a sajnálkozása, hogy a kávéházban nem lehet erdélyi házi pálinkát árusítani – nagy örömére azonban a közönségből egy személy térült-fordult és kis idő után ott volt az üveg ajándékpálinka... Ilyen és hasonlóan vicces jelenetek játszódtak le a koncerten, ahol a Takáts Tamás Blues Band legutóbbi lemezéről, az Ébredj fel!-ről is elhangzott néhány dal, például a Leszel te is milliomos, illetve a Privatizációs Blues is.

A több mint huszonegy éve működő zenekar igazi bulicsapat, nem véletlenül rendszeres fellépői motoros találkozóknak, nyári fesztiváloknak (egyébként Tamáson az udvarhelyi koncert alatt egy Tusványos-póló volt), ismertségüket a humoros, ironikus, de kemény blues-alappal előadott dalaiknak köszönhetik. Gál Gábor gitáros (Takáts mellett a másik alapító tag), Patyi Sándor basszusgitáros és Mike Zsolt dobos mellett Takáts Tamás nemcsak énekelt és szövegelt, hanem szájharmonikázott és néha-néha gitározott is. Majd két óra alatt az együttes összes ismert dalát hallhattuk – közben meg rengeteg viccelődést, beszólást, (ön)ironizálást Takáts Tamás részéről. Érdekes, vicces figura még mindig – egy ilyen kisméretű kocsmakoncerten is ugyanolyan, mint egy fesztiválszínpadon.

Még a ráadás előtt beállt a csapatba gitározni az erdélyi turné szervezője, a marosvásárhelyi Defender együttes gitárosa, Fülöp Imre – előbb Jimi Hendrix Little Wing-jét játszották el, majd következtek a ráadás-blokkok, Zakatol a vonattal, a kötelező Pocsolyába léptemmel, majd a Megöl a vággyal. S amikor ez a vonat is elment, még mindig volt a tarsolyban, mégpedig feldolgozásokból: az örökzöld, a motorosok himnuszaként ismert Born to Be Wild. S még egy bónusz – erre már azok is felálltak az asztalok mellől táncolni, akik addig egyébként nem – a Doors Roadhouse blues-a, s az ebből kerekedett egyvelegbe belefért a Led Zeppelin és a Deep Purple egy-egy dala (Whole Lotta Love, Black Night) is. Két óra blues, rock és vicc: vasárnap esti kocsmakoncert, jeles.