Nem mindennapi szabadidőpark működik a Hunyad megyei Szászváros (Orăștie) határában. Igazi katonai bázis, az igazán „kemény" kikapcsolódni vágyóknak.

Kétszáztíz kilométert kocsikáztunk Udvarhelyről az említett településig, majd a Dévára vezető kijáratot elhagyva pillantottuk meg az Arsenal Park óriásplakátját. A főútról letérve már terepmintás kerítések, romos épületek jelezték, hogy jó úton járunk. Kapusház és tolókapu várt a bejáratnál, ahol zöld gatyás úriember engedélyezte a belépést. Csak úgy kapkodtuk a fejünket jobbra-balra: laktanya hangulatú kis házak, katonai járművek mindenfelé.

Megérkeztünk a parancsnoki ház elé ahol már a „felfegyverzett katonák" vártak minket: teljes terepfelszerelésben és mindenféle kiegészítőkkel ellátott „bőrfejűek". A hatás elmaradhatatlan volt: a fegyverek ugyan nem valódiak, műanyag lövedéket lőnek ki, de méreteikben, súlyukban, alakra megfelelnek az eredetieknek. A park egyik alkalmazottja, Olav fogadott minket és gyorsan elmondta mit fogunk látni. Olav teljes öltözéke katonai felszerelés, azon már csak mosolyogtunk, amikor megcsörrenő telefonja úgy szólt, mintha katonai rádión beszélnének. Ő egyébként volt igazi katona is.

Kimentünk a várakozó katonák közé: AK-47, távcsöves puska, pisztoly amerre csak néztünk. Aztán hadrendbe álltak és mentünk a csata helyszínére.

A park 80 hektár erdős területen fekszik, tele mindenféle bunkerrel, sánccal, háborút idéző romos épületekkel és felújított, valamikor élesben használt harci járművekkel. Igazi csatajelenetet imitáló előadással készültek a csapatok: tartottak egy gyors eligazítást, megbeszélték a csapatstratégiát és már mehetett is az "éles" harc. Először egy airsoft bemutatót láttunk - itt, a fegyverek majdnem a megegyezésig hasonlítanak az eredetire, csak éppen műanyaggolyókat lőnek ki. Amire feleszméltünk, már javában zajlott a csata, ropogtak a fegyverek körülöttünk, a lövedékek csak úgy csapódtak mindenfele. Aztán érkezett a füstbomba, a fullasztó és a vakító gránát. Teljesen elvesztettünk minden tájékozódási pontot, az időnként feltűnő körvonalak a szürkeségbe vesztek.

Egy pillanatra már meg is feledkeztünk, hogy mi teljes biztonságba vagyunk. Kollégámmal már-már kényszert éreztünk, hogy valamelyik fedezék mögött hasra vessük magunkat. Úgy éreztem magam, mint egy háborús tudósító, aki nem tudja eldönteni, hogy a testi épségét védje vagy dokumentáljon. Aztán lassan elszállt a füst, a védők pedig diadalittasan vonultak ki a csata helyszínéről. Alig tudtuk feldolgozni a látottakat, máris újabb csapat vonult be. Ők már festékgolyókkal (paintball) voltak felszerelve. A védőmaszkot visszakaptam a fejemre s már rohantunk is. Támadás! - hangzott a vezényszó és már ismét a golyózápor közepén voltunk, csak úgy csattogtak körülöttünk a falon elkenődő festékgolyók.

Ezután ismét a parancsnoki házba mentünk, ahol a park vezetője fogadott, röviden elmesélte a park történetét.

A létesítményt 1938-ban hozta létre II. Károly kísérleti jelleggel, majd a kommunizmus alatt lőszergyárként és titkos laborként működtették. Az ötlet 2003-ban jött, hogy létrehozzák az élményparkot, amibe eddig közel 20 millió eurót fektettek. A park közel két éve működik, és az ország különböző részeiből vásárolták össze a harcjárműveket, így az egyéb szolgáltatások mellett igazi szabadtéri hadtörténeti múzeum is. Csak tavaly nyolc ezren fordultak meg a park területén.

Ezután néhány helyszín bemutatására került sor. A hely lenyűgöző, mindenfelé ötletes épületek és mindenbe természetesen belecsempészve a katonai elemek. Aki itt szeretne kikapcsolódni, annak más eszközök is rendelkezésére állnak, nemcsak a katonásdi. A parkban luxus lakosztályok, úszómedence, tiszti kaszinó, bunkerben kialakított szoba, konferenciaterem, tábortűz és egyéb, a kikapcsolódást szorgalmazó lehetőségek állnak a rendelkezésére, legyen az egyéni vagy csoportos tevékenység.

Késő délutánra járt az idő, amire ismét a parancsnokság elé értünk, ahol a park térképét böngésztük. Akkor jöttünk rá, hogy alig a negyedét, ha láttuk az élményparknak, aminek - nem viccelünk - saját helikopter leszállója van. A park bizonyos részeit a román katonaság kommandósai jelenleg is igénybe veszik a tartalékosok kiképzésére, így aki szereti a katonásdit, de nem veti meg a kényelmet sem, esetleg szeretné, hogy a szobája egy légvédelmi üteg legyen, az ne fogja vissza magát és látogasson el az Arsenal Parkba.

Nagy a környezet csábítása, hogy még maradjunk, de elkészítettük a szükséges fotókat, videókat és még hosszú út állt előttünk, kikértük az „eltávot" és elindultunk haza. Az úton még sokáig a friss élmények mesélése volt a téma.

Nézegessen még több fotót a katonásdiról ide kattintva